Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-17 / 119. szám

2 MM&ehsé&M ESMU* Békéscsaba, 1929 julius 17 NOI FÜRDŐRUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdő kabát, gyermek fürdőru­ha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCHERHEL ANDRÁSSY-UT 7. mek Oszkár, Újhelyi Ármin, Viski Hermann, Weiszbrunn Zsigmond, Werner Frigyes. Dr. Tardos Dezső elnök a tiszti­kar nevében köszönetet mondott a megnyilvánult bizalomért s lel­kes munkára buzdította a tagokat. A közgyűlés az elnök éltetésé­vel ért véget. A sokgyermekes anyák segélyezése Az alispán 30 szegény anyát jutalmaztatni kiván ÍA Közlöny eredeti tudósítása.) Amint ismeretes, évenként augusz­tus 20-án, Szent István napján történik a Magyar Anyák Nemzeti Szövetsége részéről a sokgyerme­kes anyák jutalmazása. Minthogy azonban az igénylők száma rend­kívül sok, ezért a 100 pengős se­gélyekkel a rendelkezésre álló fe­dezetből csak igen kevés arra ér­demes és méltó és valóban rá­szorult anya segélyezhető. Békésvármegyéből tavaly a fo­lyamodók közül alig egy páran részesültek ilyen segélyben. A vár­megye alispánja ezért azzal a tervvel foglalkozik, hogy a legkö­zelebbi közgyűlésnek előterjesz­tést fog tenni, hogy a vármegye­beli sokgyermekes, szegény anyák segélyezésére a közegészségügyi ebadó alapból évenként 2000 pen­gőt engedélyezzen a törvényható­ság, hogy ebből az összegből kb. 25—30 sokgyermekes anyát 100 és 75 pengős segéiyben részesít­hessen. Azt hisszük, hogy a tör­vényhatósági bizottság ehelyes és humánus indítványt készségesen el fogja fogadni és ezt a nemzeti és fajfentartási szempontból felette fontos kérdést felkarolja és a kért segélyt örömmel meg fogja sza­vazni. Annál inkább, mert hiszen a közegészségügyi ebadó alap éppen ilyen feladatok teljesítésére hivatott. Versengés egy középiskoláért Orosháza szeretné megszerezni a szarvasi tanitónöképzöt (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szarvasi ev. tanítónőképző régi, rozoga épülete helyébe a tulajdo­nos, a bányai ág. h. ev. egyház­kerület, uj épületet óhajt emeltetni. Az egyházkerület nem viselheti a teljes épittetési költséget s ezért az intézetet abban a községben szándékozik végleg elhelyezni, amely község legnagyobb összeg­gel hajlandó hozzájárulni az épí­tési költségekhez. Szarvas mindenesetre melegen óhajtja, hogy nála maradjon a tanítónőképző, tekintettel a növen­dékek révén szerzett jövedelemre, a hozzájárulási költségekre nézve azonban határozott nyilatkozatot nem tett. Viszont Orosháza magának sze­retné biztosítani az intézetet, an­nál is inkább, mivel forgalmi szem­pontból sokkal megközelithetőbb Szarvasnál s a békési ev. egyház­megye vezetősége is Orosházán székel. Nem lehetetlen tehát, hogy a Szarvasnál sokkal intenzivebb életet élő, rohamosan fejlődő Orosháza kapja meg a jelenleg Szarvason működő bányai ev. egyházkerületi tanitónöképzöt. Kabaré, vagy nem kabaré? Avagy: mit kell igazolnia az egyetemen egy tizennyolc­éves leánynak! (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tíz esztendővel ezelőtt dr. Illetékes Hely kiadott egy komoly és ko­mor rendeletet, amelynél elfelej­tették megszabni, hogy hány évig lesz érvényben. Illetőleg, fhogy évek múlva olyan egyének is ke­rülnek majd a rendelkezései alá, akik akkor, amikor a rendelet megszületett, még csak — cse­csemők voltak. Még nem tartunk ott, de máris közeledünk ehhez az időponthoz, és egyúttal ahhoz is, hogy a kellő időpontban vissza nem vont rendelet nevetségbe fog ful­ladni. Hogy ez a veszély mennyire közelfekvő, el kell mondani az alábbi egészen friss történetet: Sch. Rózsi, egy békéscsabai uri­leány, aki az idén érettségizett, elhatározta, hogy tanulmányait to­vább fogja folytatni. Erre a célra a szegedi egyetemet szemelte ki, mint amely Szegeden levő rokon­sága és egyéb körülményeknél fogva neki a legjobban megfelel. A fiatal hölgy, akinél még bát­ran be lehet vallani az életkort, a zsenge, reményteljes 18 évet, te­hát megirta az egyetem vezetősé­géhez a szükséges felvételi kér­vényt, azután a hozzávaló mel­lékletekkel együtt beküldte az uni­verzitásra. Néhány nappal ezelőtt Sch. Rózsi komolyhangu, pecsétes irást kapott. A hivatalos hangú irást az egyetem küldte neki és arra hivta fel, hogy egy, a kérvény mellől hiányzó, de mindenképpen szük­séges hivatalos bizonylatot azonnal szerezzen be és küldje be pótló­lag a kérvényéhez. Különben a felvételi kérvény — nem lévén kellően felszerelve — nem kerül­het tárgyalás alá. És most tessék jól idefigyelni. Sőt jól megfogózkodni: A „még szükséges hivatalos bi­zonylatinak arról kellett szólnia, hogy az illető pályázó — tehát a tizennyolcéves hajadon — milyen magatartást tanúsított a proletár­diktatúra alatt . . . Ez valóban fogas kérdés: 1919­ben, tehát pont tíz évvel ezelőtt, Sch. Rózsika mindösszesen nyolc­éves elemistaleány volt, de mégis : milyen magatartást tanúsított a kommünnel szemben? Mit tett a 8 éves kislány a vörösök mellett vagy ellen ? Tartozik ezt hivatalos bizonylattal igazolni I Ugy tudjuk, az egyetemi polgár­női állapotra vágyódó 18 éves leány egész komolyan elment a városházára ilyen értelmű bizo­nyítványt szerezni. . . De neki még jó: 8 éves volt, amikor itt proletárdiktatúra volt. Ámde mi lesz vájjon akkor, ha ez a rendelet még továbbra is ér­vényben marad és — mondjuk — tiz év múlva újra utasítanak egy 18 éves ifjút arra: igazolja a kom­mün alatti magatartását!? Egy 18 éves ifjú igazolja, mit cselekedett — 20 évvel ezelőtt . . . Békéscsabaiak élete Abessziniában Mészáros Kálmán dr., az Afrikában élő gyulai orvos újból életjelet adott magáról (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány héttel ezelőtt hosszabb cikkben megemlékeztünk Mészáros Kálmán dr. gyulai orvosnak Abesz­szinia nyugati részében, a Kék­Nilus vidékén átélt keserves ka­landjáról. A fiatal gyulai orvos ugyanis, aki a godzsdami fekete király udvari orvosa volt, a subick­orcáju felség fizetni nem aka­rása miatt elhagyta állását és mi­vel a feketekávészinü király nem adott melléje kíséretet, viszontag­ságos utazás után tudta csak el­érni a fővárost. Persze rögtön pert indított Ras Henlou király ellen és a pert meg is nyerte: orvosi tiszteletdiját, amely egy egész évre 5000 dollárt tett ki, a főkirály meg­ítélte neki. A sikeres érvágás után a fiatal magyar orvos továbbra is Abesz­sziniában maradt. Óvatosságból azonban most a fővárosban, Ad­dis-Abebában telepedett le, tehát olyan helyen, ahol a külföldiek érdekeit képviselő és védő konzu­látusok vannak. Itt orvosi rendelőt nyitott, amelynek forgalma mellett azonban arra is szakithatott ma­gának időt, hogy nagyúri vadász­társaságokkal és filmexpediciókkal kiruccanjon a vadonba, mint ki­sérő orvos. Ezután jó ideig nem érkezett hir Mészáros Kálmánról. Gyulán lakó családja már-már aggódni kezdett a sorsa iránt, erre azonban nem volt semmi ok. Mészáros dr. ugyanis ma jelentkezik és életjelet ad ma­gáról. A fiatal gyulai orvos hosszú le­velet irt, amelyet már nem Addis­Abebából, hanem déli Abesszí­nia egyik városából irt. Mészáros dr. ugyanis végérvényesen felosz­latta és megszüntette addis-abebai orvosi rendelőjét. A Kambata vá­A M mézes légyfogót sokan utánozzák Bevásárlásnál ügyeijen a névre 1 Saját érdekében ne fogadjon el mást, mivel ennek fogóképessége minden más gyártmányt felülmúl Mindenhol ezt követelje! Viszonteladókat kiszolgál a gyár kizárólagos vezérképiselője : Tolnai János Jenő Budapest, VI.. Szondy-utca 73. 586 rosában levő amerikai misszió or­vosául szegődött és mint ilyen egy évre szerződésileg lekötötte magát az amerikaiaknak. Szerződése ér­telmében nyomban el is kellett hagynia a fővárost és déli Abesz­sziniába utaznia a misszióorvosi teendők ellátására. A fiatal magyar orvos egy év tartamára most elhagyta az abesz­szin fővárost és messzi délre ment, beljebb a sötét világrészben, ahol még kevesebb az európai és csak benszülöttekben van nagy válasz­ték. Ebben azonban van bősége­sen. Abessziniaiak, gallák, gude­lák, gurágik, sidamóik, volámók és más egyéb gyanús szerzet él azon a vidéken és ezek között alig pár európai : olasz, francia és angol. Mészáros Kálmán dr. levele beszámol arról is, miképp alakult az Abessziniában élő magyarok sorsa. Ez a kép eléggé érdekes. Tizennégy magyar él Abesszi­niában. Három az addis-abebai bankban dolgozik : Zsiray Kálmán volt békéscsa 1 ai százados, Vágó Gyula, egy szeghalmi korcsmáros fia és még egy mag\ar. A többi — egy-két kivétellel erősebb fizikai munkát végez. Nagyon ne­héz az élet, az elhelyezkedés. A kis magyar kolónia nem tud soha a nagy görög, örmény, arab és hindu konkurrenciával megbir­kózni. A lateinernek, diplomásnak * ez az ország koldusbot. Például: Zsiray szk. százados az ottani banknál dolgozik s irja a boritékcimeket és azonkivül „doktorkodik" : fogakat reparálgat. Felesége, aki Békéscsabán tanárnő volt, most kosztosokat tart és nem tud sehogy sem elhelyezkedni. Dörflinger Sándor, akit Mészáros 1927 decemberében magával vitt Nyugat-Abessziniába, még mindig ott felügyelősködik és mindenes­kedik egy olasz bányatársaságnál. Áment Ferenccel, a volt ország­gyűlési képviselővel, Mészáros nemrég farmot akart vásárolni. De egy magyar, akit társul bevettek maguk közé, a hátuk mögött a maga részére megvásárolta a föl­det. A fiatal magyar orvos egyéb­ként még két évig szándékozik a fekete világrészben tartózkodni. Akkor hazajön és nélkülözései gyümölcsén : megtakarított vagyon­káján nyugodalmas otthont vásá­rol magának, rendelőt nyit és min­den erejét a beteg emberiség ja­vára fogja fordítani. Fizetési meghagyás blanketták állandóan kaphatók a Corvina­nyomdában.

Next

/
Thumbnails
Contents