Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-09-29 / 140. szám
2 BBMM8IÍMIKI K(MMlWií Békéscsaoa l9>9 szeptember 29 jos tetszésnyilvánítás volt minden opus után, de a legmélyebbről felszakadó tombolá t Bartók és a ráadásul adott Kodály „Marosszéki táncok" kapták. Már ami a mennyiséget illeti, semmiféleképpen sem reprezentál Békéscsaba hang/ersenyt látogató publikuma egy 50.000 lakosságú várost. Nem gazdasági okai vannak ennek a jelenségnek, hanem pusztán lelki és társadalmi. Engel Iván keddi zongoraestje a legszebb Aurora-esték közé tartozott. Technikája, ugy látszik, elérte a legmagasabb fokot, nincs gátja művészete megnyilvánulásának. A megtisztult és felhatványozott érzések akadálytalanul utat találnak az emberi szivekbe. A művész szenvedélyes temperamentuma, előadásának költőisége, csodálatos formaérzéke szinte leigázott bennünket. Műsoráról ismerni meg az előadó művészt, gondolkozását, lelki alkatát, ama fontos adottságot, képes-e átlátni a ma muzsikájának jövőbe menő utait, mert mindettől függ, engedményt tesz-e a tömegizlésnek, vagy fölébe kerül, szolgója-e, vagy vezetője a közönségének ? Ebből a szempontból vizsgálva Engel Iván művészetét, csak a legnagyobb elismeréssel Írhatunk róla, mert zongoraestéinek nemcsak művészi, de nevelőhatása is felbecsülhetetlen. A megértő, előkelő közönség között feltűnően nagyszámú volt a fiatalság. Ők a jövő, az általánosabb magasabbrendü művészi kultura reménysége. Szemle a hitelezők és adósok között Mennyi a bankkamat? a pénz (A Közlöny eredeti tudósítása.) 1927 január l-ével cserélte át a kormányzat a koronát pengőre és a közvélemény szerint ezzel a cserével is csak a pénzviszonyok rosszabbodása állott elő. 1927. év őszén és 1928. év tavaszán örvendetesen olcsóbbodott a pénz, már a csabai bankok is szívesen hiteleztek 10—1 l-es kamat mellett, ami a viszonyokhoz képest olcsónak volt mondható, azóta azonban a gazdasági életre a pénztelenség nyomása nehezedik és most a kamat 14—15% között mozog. Ilyen kamat mellett üzletet kötni, fenntartani, vezetni, ilyen kamat mellett hitellel dolgozni nem lehet. A nagy bajok között még talán a magas kamat sem volna a legnagyobb, mert hiszen, aki kamatos pénzzel dolgozik, az a kamattal kell, hogy számoljon, mert egyébként sorsát megérdemli. Sokkal nagyobb baj a hitelkeretek megszorítása. A bankok tör- Az adósok vergődése körül lesztéseket sajtolnak ki az adósokból, ami nyilván a bankok részéről jogos és helyes is. Az adós ne csak kamatot, hanem törlesztést is adjon és a legtöbb adóst erre jó szelíd kényszerrel kell rászorítani. Csakhogy a tapasztalatok szerint ennél többet is kívánnak hellyelközzel. Ma a búzaár alacsony, igy a földár is pénzben alacsonyabb lett. Ezelőtt egy évvel kisholdanként kb. 500 P-ig hitelezett a bank s erre egy kis hold reális fedezetet nyújtott. Ma azonban állítólag nem nyújt. Igy egyre-másra kapják az adósok a felhívásokat, hogy legnagyobb sajnálatára a bank kénytelen 50%-os törlesztést kívánni, mert egyébként váltóját nem hosszabbithatja meg. Itt kezdődik az adós vergődése. Honnan vegyen pénzt? A buza olcsó, de hiába olcsó, már nincs is, elvitte az adó, az előleg; a kukorica olcsó, jószágot eladni nem lehet. A vergődésnek ez csupán a kezdete. mellett sem lehet olyan nagy, hogy a 17 százalékos pótadót több, mint egy százalékkal apasztaná. Az őszi rendes közgyűlést az alispán azért tűzte ki október 10-ére, mert a szabályrendelet szerint az őszi rendes közgyűlés október hó első ?felében tartandó és mert a jövő hónapban előreláthatóan olyan tömeg ülés és választás fog megtartatni, amely indokolttá teszi, hogy a vármegye őszi rendes közgyűlésén mielőbb tul legyen. Igy a jövő hónapban lesznek a közigazgatási bizottság ülésén és a rendes közgyűlésén kivül megtartva a legtöbb adótfizetők és azt követőleg az érdekképviseleti tagoknak választása és ha a vármegye uj főispánt kapna, a jövő hónapban lesz még a beiktató közgyűlés is. Végül pedig el lesz foglalva a vármegye vezetősége az általános választójog alapján megválasztandó megyebizottsági tagok választásával is. Engel lírán zongoraestje (A Közlöny eredeti tudósítása.) Régi igazság, hogy a valódi tehetség még mostoha körülmények között is érvényesül. Mégis menynyire megkönnyebbül a művész önmagát kibontakoztató utja, ha megértés, együttérzés kiséri. Minden művésznek kettős küzdelmet kell folytatnia, az egyiket önmagával, hogy tehetségét egyéniségének megfelelően kifejthesse, másrészről a külvilággal, elsősorban a közönséggel, hogy az meghallgassa, megértse. Engel Ivánnak nem lehet panasza közönségére, már ami a megértést illeti. A csabai hangversenyt hallgató publikum a vidék legkiválóbb zeneértő publikuma. Igaz, hogy Kodály és Bartók müvein nevelődött már akkor, mikor még Pesten is ritká eset volt a modern magyar zene. ZaNem gombostii az ember Irta : Dús Jóxsei Hej, de sok mindent is kiforgatott ez a háború a maga uljábólrendjéből 1 Ki is hallotta annak előtte, hogy valaki elveszett volna? A tengelyszeg, meg a lőcs elveszhet. De azt is megtalálja az ember, ha idejében elindul a nyomában keresni. A kerékkötőlánc is elveszhet a vásárban, ha az ember nem ügyel. A beste cigányok nagy alkudozások közepette leakasztják, aztán ha kell, nincs. De •hogy egy ember elvesszen ? 1 Ilyet még soha a világ. Már pedig ez történt Sipos Péterrel. Abban a nagy világfölfordulásban, elveszett. Amikor az öreg Sipos Ferenc megkapta az írást, hogy: „Sipos Péter, szakaszvezető az északi harctéren eliüni" — igy szólt az irás — egyet sem szólt a feleségének, csak egy nagyot szippantott a pipájából, mert a fehérnép olyan nagyon értetlen, mindjárt fejét veszti. Inkább elment előbb a jegyző úrhoz, hogy megbizonyosodjék felőle, jól érti az irást és megkérdezte tőle, mi az, hogy eltűnt. Mert ugy van az kérem, hogy épeszű ember az írástudók fancsali s^óbeszédin nem tud mindig okkal-móddal elgazodni. Tehát megkérdezte a jegyzőt. — Annyi az, — kedves Sipos uram — hogy elveszett. — El-veszelt ? 1 — csuklott ki a csudálkozás az öreg száján. — Hát gombostű az ember, hogy elvész? — Szól valamit, gazd' uram. Ott abban a nagy kavarodásban csaknem annyi ám az ember, mint egy gombostű. — Az nem lehet, — mondta az öreg röviden és hátat fordított a községházának. Hazament. Otthon tett-vett, mint rendesen. Kettőt sem szólt, csak ha éppen „muszájt". A felesége nem merte kérdezni. Tudta, ha szűkszavú a párja, akkor hirtelen. Pedig már nagyon iurta az oldalát a levél, Már aggasztó sejtések gyötörték a derék asszonyt Péter miatt. A levél különben sem szokott jót jelenteni falun. Csak a rózsaszín lapokkal tudtak megbarátkozni, amióta a háború dult, mert kedves kezek irták azokat. Etetésig csak győzte türelemmel, hanem akkor már nem állhatta tovább. Megkérdezte : — Mi van abban a levélben, embör ? — No, várj sorjára, — lökte oda a szót az öreg. Siposné nem merte tovább faggatni, mert a hitestársa nagyon összeborzolta a szemöldökét és az itató vödörrel a kútra ment. Látta, hogy evvel most nem lehet sokat eligazítani. Hagyta, pedig a szive majd leszakadt a kíváncsiság, meg az aggódás terhe alatt. Hívogatni kezdte a csirkéit: -r Hijjad anyja, hijjad, hijjad... Hess, te borzas! — űzte el az odatolakodó kakast. Csak vacsora után szólalt meg Sipos gazda, amikor már megvetette ágyát és megöntözte útját a szónak. A pipáját is megtömte és fürge füstmacskák ugráltak ki a szája szögletébői. — Hát, mondd, anyukom, anynyit a te rövid asszonyi eszed is kitanálhat, gombostü-e az embör ? Siposné asszony szeme ijedten villant az urára. Meghökkent. Ilyen bolond kérdés. — Milyen mókás kedviben van kend. De Sipos gazda nem ugy nézett, Mert ha most a termésbetakaritás kellős közepén nincs pénz, hol lesz a pénz majd télen és tavaszszal ? Ha a gazda igy áll, hogy áll az iparos és kereskedő, aki alapjában véve mégis csak a nagy tömegében termelőkből és a termelőktől keresőkből él ? Most aztán itt van a legújabb bomba. Az engol bank a kamatlábat felemelte egy percenttel. Természetesen a Nemzeti Bank sem tehet mást. Emel ugyancsak egygyel, aztán ez az emelés amig több kézen és intézeten át Csabára jön, lesz belőle kettő percent. Nos hát elég szomorú kilátásai vannak az adósoknak. Az „adós fizess" egy nagyszerű közgazdasági elv, de még szebb dolog annak tudományos megállapítása,, hogy miből, amikor a közönség olyan, mint a kifacsart citrom. Ezeket az állapotokat érdemes összehasonlítani más jelenségekkel. A város az állammal karöltve keramitutat épít Jaminában 12 százalékos pénzzel, a Társadalombiztosító felhőkarcolót emel, az állam Szegeden „éljen a kultura 1" jelszóval egyetemet. Ezeket a jelenségeket egybehasonlitva a magas kamattal és a kamat körüli vergődéssel, valóban nagyszerű közgazdasági Valpurgis-éj bontakozik ki, amely nem tudni, hová vezet, nem tudni, hogyan lesz belőle egészséges, üde, olcsó kamatú, vállalkozó szellemű, boldog reggel. Cipőszakmából gyakorlott elárusítót keresünk. Ha-Ha cipőáruház Szeged mint aki tréfál. Tekintete konokul az asszony arcára tapadt és várt egy darabig, aztán egy ujabb füstfelhőt lökött ki a száján. — Micsoda? — Hogy vón' gombostű, mikor embör? — felelte félénken, nem tudva mire vélni ezt a furcsa kérdést. — Nohát azért mondom 1 — volt a határozott válasz. — Mit mond kend? — Azt mondom, hogy az embör nem veszhet el, mint a gombostű. Siposné nyugtalankodni kezdett a székén. De az ember csak nyugodtan pörgette tovább a szó-rokkáját : — A gombostű leesik a vászoncseléd, pruszlikjáról, elkeveredik a porban, aztán volt, nincs. De az embernek esze van. Ha elvéti az utat, azért hazatanál, ha késve is. — Baja esett Pétörnek ? 1 — tört ki a kétségbeesés a meggyötört, szegény asszonyból. — Ne sápítozz már no 1 Semmi baja. Nem lehet. Oszt kész. A regementje az írja, hogy elvesztették. — Jajj szerelmes Istenem, — sírt föl az asszony. — Abban a \