Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-29 / 140. szám

Békéscsaba, 1929 szeptember 29 BtKfisiaeerEi lO^tftert 3 A köröstarcsai csendőrség elfogott egy veszedelmes rablógyilkost Két aranygyűrűért gyilkolt egy 22 éves köröstarcsai legény Krónika Uj törvényt hoz nemsoka a Parlament, Ha még egyszer összejönnek Odafent, Vita nélkül fogadják a .. Főrendek, Örvendezve, mint a játszó Gyerekek. Csendrendelet nevet kap az Újszülött, Kedvet, derűt hoz nekünk az Uj kölyök. Születése elvágja a Vak lármát, Bethlen Pista viszi érte A pálmát. Kéjes, boldog nyugalom vár Most már ránk, Panaszszóra nem nyitjuk ki Soha szánk, Dolgozunk, mint eddig, békén, , Rendesen, Es elhullunk, mint a többi, Csendesen. Végrehajtó gummitalppal , Fog járni, Es szerényen az ajtóban Fog állni, A sok adóst keztyüskézzel Kezeli, S nem fog senkit törvény elé Vezetni. Kávéházban halkulnak a Jazz• band• ek, Köröspariról eltűnnek a Week-enaek, Színházakban megszűnnek a Vastapsok, A kovács sem csinálhat több Vaskapcsot. A motoros — ha meg fogják Engedni Nem fog többé nagy lármával Csengetni, S ha valakit igy ér súlyos Baleset, A motorost védi a csendRendelet. Suszterinas lakatot tesz Szájára, S nem megy soha a színháznak Tájára, rengeteg messzeségben. Sohse tanál az a gyerök többé haza. — Mégis csak rövid az eszed, te asszony. Amerikából is haza tanálnak az embörök, Galicia meg nincs Amerikában. Majd hazatanál. Van annak magához való esze. Igy próbálta vigasztalni a párját Sipos Ferenc, no meg egyúttal jó magát is, de nem sok eredménynyel, mert Siposné csak nem csitult, neki magának is tüske volt a lelkében. — Tudom én már, hogy möghólt az én Pétörkém. Aranyos magzatom... gyönyörűségem... Tudom, hogy meghótt, csak kend titkoli előttem. — Meghótt ám a nagyapád, aszszony. Nem mondom, hogy elveszett ? Azt irja a regepient, hogy elveszött. De ez nem lehet. Na 1 Igy viaskodott az öreg a saját, meg a felesége kétségeivel. — Mutassa kend azt az írást. Erre Sipos Ferenc a rövidszárú pipáját hegyesen felpöcköli a fogával, a fejét kényesen félrefordítja, hogy a pipa kupakjából füst ne marja a szemét és belenyúl az ujjasa belső zsebébe, kiveszi a levelet és odaadja az asszonynak. Az asszony odatipeg az ablakhoz és betűzgetni kezdi az irást. Nem érdemes három órát Csücsülni, Ha nem szabad az uj slágert Fütyülni. Csendben jönnek világra a Gyerekek, {Hiszen sirhat, ha élni fog, Eleget!) Sirás nélkül tűri a nagy Fájdalmát, S nem zavarja a szomszédja Nyugalmát. Szerelmesek csak suttogva Beszélnek, S örvendeznek egy kicsike Kis szélnek, Mely elnyomja a csókoknak Lágy hangját, Ami — lopva — talán még több Élvet ád. erde. Mi** ^AlW^VWWtMWWMsiW Dobnányi Ernő hangversenye Páris, Nürnberg után Békéscsabán szerepel a filharmonikus zenekar (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy eseménye lesz a városnak október 8-án, kedden, amikor a budapesti filharmonikusok Dohnányi Ernő elnök, karnagy vezényletével zenekari hangversenyt adnak a Városi Színházban. Alkalmunk lesz hallani ezt a kiváló együttest abban az összeállításban, amiben Párisban és Nürnbergben meghódították a kényes ízlésű francia és német publikumot. A legtökéletesebb összjáték, a legfinomabb piánók, a legelementárisabb forték jellemzik ezt a nagyszerű zenekart és éppen ezért az előadott remekmüvek minden szépsége maradéktalanul érvényesül az előadásukban. Világhírű elnöküket, dr. Dohnányi Ernőt, mint zongoristát már többször hallottuk az Auróra-kör hangversenyein, most mint karnagyot lesz alkalmunk őt megcsodálni. Nehezen megy, mert a könnyek is elfátyolozzák a szemét. — Eltűnt — olvassa ki a levélből. — Mi az, hogy „eltűrt" ? — Az urasan van. Annyi az, hogy elveszett. Elvesztötte a regementje. — Es gyors tempóban ötöthatot szippantott a pipájából, aztán megköszörülte a torkát, mert hát máma olyan paprikás az a dohány, hogy olykor elakasztja a szavát. Éppen máma. De azért csakhamar szövi tovább a szót. — Hanem azt mondom én, párom, hogy ez nem tiszta dolog. Ebben is valami uri huncutság vagyon. Nem járnak tul az eszömön. Merthát azt mondom, ha eltaláli a srapnel, hát eltaláli. No jó. Nincs röndjén, mert csak ez az egy fiam van. A Böske az csak lyány. De a Pétör az gyerök, aki segéljön öregségünkben. Azt nem lehet csak ugy elveszteni, mint a gombostűt. Ha meghalt volna, az más. Isten rendelése. De elveszteni azt nem lehet. Erted-e asszony. Elmék a jegyzőhöz. Megmondom neki, irja meg a regementnek, hogyha elvesztötték Pétört, keressék is meg. A kaszakövet is megkeresi az embör, ha elveszött, mert az is értékös. A fiam még az óbester előtt is többnek kell legyen, mint nekem a kaszakő. Azt nem lehet csak ugy elveszteni. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk, hogy szeptember 23-án kegyetlen módon végrehajtott rablógyilkosság történt Köröstarcsa községben. Lakásán megfojtva találták özv. Tóth Lászlóné szül. Gyaraki Zsuzsánna jómódú öregaszszonyt, aki teljesen egymagában, elhagyatottan élt házában. A lakás a legnagyobb rendetlenség képét mutatta: minden fel volt forgatva, szét volt dobálva. Ez arra vallott, hogy a kegyetlen gyilkos, amikor végzett áldozatával, kirabolta a lakást. Tóthné holmijai közül csakugyan sok minden hiányzott, többek között fehérnemüek, ruhák, néhány ékszer és pár száz pengőnyi készpénz. A való tényállás megállapítása végett a helyszínre kiszállott Gyuláról Weimann Viktor dr. vizsgálóbíró, Konrád Ernő dr. ügyészségi elnök és Feldmann Ignác dr. kórházi főorvos. A vizsgálat és a boncolás alkalmával valódi tényként megállapították, hogy a szerencsétlen asszony erőszakos fojtogatás áldozata lett, a tettes megfojtotta. A bravúros és szakavatott csendőri nyomozás hamarosan kézrekeritette a tettest Kovács János 22 éves köröstarcsai lakos gyanúsított személyében, aki a cselekedetet beismerve, nem is tagadta azt, hogy az özvegyasszonyt ő fojtotta meg. Azt azonban tagadta, hogy az özvegy házából valamit ellopott volna, vagyis rablógyilkosságot követett volna el. Megmotozásakor azonban két aranygyűrűt találtak nála, amelyek az özvegy tulajdonai voltak s amelyeket a gyilkos már el is akart adni Mezőberényben. Az elvetemült gonosztevőt szigorú őrizet alá vették s a további vizsgálat érdekében még Köröstarcsán van fogva, ahonnan pár nap múlva Gyulára fogják kisérni, ahol a biróság fog dönteni további sorsáról. A csendéletnek két áldozata van (A Közlöny eredeti tudósítása.) A péntekről szombatra hajló éjszakán botrányos verekedés színhelye volt a Próféta-vendéglő. A hajnali közelharcnak két áldozata van : egy sebesült és egy olyan, aki csak ujjlenyomatokat vitt el magával emlékül. Nem a noteszában, hanem a — képén. A mondott időben Ónodi György 30 éves géplakatos, aki a Szent István-téri Motor Rt. alkalmazottja, valami felett szóváltásba keveredett Petrovszky S. György 39 éves gazdálkodóval, aki a 2188. számú nagyréti tanyán lakik. A szócsata vége az lett, hogy Ónodi hirtelen haragjában amúgy istenf