Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-29 / 140. szám

Békéscsaba, 1929 szeptember 29. Vasárnap 56-ik évfolyam, 140-ik szám POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő; Péchy-Siorváth Rezső üéma esendl A csendet, a poéták emberemlékezet óta visszatérő, közkedvelt lirai motivumát foglalta 52 paragrafusba a főváros két nagyszerű tanácsosa. Csendet akarnak teremleni Budapesten, ebben a világvárosban, amely évről-évre növekvő igyekezettel próbálta követni azt a világvárosi ütemet, amelyet egyébként maga a sürgő-forgó élet és a fejlődő technika szabott meg. A főváros polgárainak idegeit szeretnék megmenteni. Hatalmas hangfogót készítenek az 52 szakaszos rendelettervezetben, amely hangfogónak egyik lába Budán, a másik Pesten szordinóra fogja, letompítja a lármát, a zajt és talán nemsokára elérkezünk odáig, hogy tilos lesz az utcán a csoportosuláson kivül a hangos beszéd is. Miután pedig a főváros példáját az ilyen rendeletek terén mindig követni szokták a többi városok, valószínűnek látszik, hogy a csendrendelettervezet hamarosan országossá válik és a magyar polgár csak a természet boldog ölén, weekendezés közben rikkanthatja el magát, ha jókedve van és rádióhangszóróját nyíltan, szabadon csak valami tanya gyümölcsöskertjében állithatja fel. Valószínű azonban, hogy ez a tervezet mégsem marad meg igy mai, eredeti formájában, mert ha majd a különböző szakértők, érdekelt hatóságok és a tanács retortáján keresztül megy, amire a tervezetből rendelet lesz, reméljük, csak a kívánatos és csak a lényeges rész marad meg belőle. Ezek után aztán örömmel fogjuk fogadni azt, hogy a felsőbb hatóságok körültekintő gonddal figyelnek a városi ember bizony alaposan megtépázott idegeire. Örülni fogunk ennek, mert a rendelettervezetből kiolvasható a tendencia, hogy törődnek velünk. Törődnek az idegeinkkel és a széltől is óvni akarnak bennünket. Tisztelettel bejelentjük azonban az illetékes hatóságoknak, hogy nekünk, kis- és nagyvárosi embereknek, nemcsak a lárma fáj, nemcsak a nappali és éjjeli zaj bántja az idegeinket, hanem van egy •egész sereg más, a lármánál talán sokkal súlyosabb konzekvenciákkal járó gondunk is. Jelentjük, hogy idegeinket mindenekelőtt a megélhetés gondja tépázza és a munkalehetőségek, a kereseti viszonyok, a drágaság, a közterhek súlya. Mind-mind olyan tényező, amely valósággal mesteri gyakorlottsággal hárfázik pattanásig feszitett, szegény idegeinken. Boldogok lennénk, ha mindezeket a bajokat és gondokat egy egy körültekintő alapossággal megszerkesztett rendelettel el lehetne némítani. Azt is mondhatnók, hogy ki-ki a saját baját tudja. De ma már ott tartunk, hogy a körülöttünk élő emberekről is tudjuk, na fáj nekik. Eletük nyitott könyv előttünk, kopott ruháikon és sápadt arcukon félreértheteilen jelekkel van felírva a nélkülözés és a gond. Felesleges meginterpellálnunk a kereskedőket, az iparost, a gazdát, mert anélkül, hogy szólnánk, ők már mondják is és szá- | Telefonszám • 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szóm alatt. — Hirdetés díjszabás szerint. jukból állandóan a hitel, a hitel hiány, a fagykár, áruhiány, rossz kölcsönlehetőségek, magas kamatok szólamai repdesnek. Ezekre kellene végre hangfogót szerkeszteni, ezeket a bajokat kellene a legsürgősebben kiirtani és kioperálni, hogy idegeink rendbe jöjjenek s hogy a városi lakosságnak, éppúgy, mint a falusiáknak arcán ne üljön ki az állandó nyugtalanság. Akkor ki fog derülni, hogy minden bajaink között még az utcai lárma a legkisebb. Még az idén kiépül azerzsébefheffí kövesut szakasza A város rendkívüli közgyűlése rövid vita után egyhangúan megszavazta a költségeket (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi képviselőtestület szerdán reggel rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az elnöklő Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettes ismertette az erzsébethelyi állami utátkelőszakasz építésének ügyét, amely miatt a rendkívüli közgyűlést össze kellett hivni. Az állam az utat hat méter szélességben keramitból, oldalt egy-egy méter szélességű ciklopszkő szegéllyel akarja megépíttetni betonalapra. A fenntartási költségek és a 66.000 pengőt kitevő többletköltségek a városra háramlanak. Az úttestből kikerülő 9000 köbméter követ viszont a város kapja 60.000 pengő értékben. Az útépítést a Magyar Kerámiai Gyár végezné, amely az útépítési hiteleket is nyújtaná, hat egyenlő félévi részletben való visszafizetésre, a mindenkori hivatalos kamatlábon felüli 4 százalékos kamattöbblettel. Az állandó választmány javaslata elfogadásra ajánlotta az ajánlatot, azzal, hogy a gyár tartozik a hitelt megszerezni és a város rendelkezésére bocsátani, a viszszaíizetés pedig 1931. január 1-től esedékes. Varga E. András, Pesti Béla, Korossy László, Reisz Hermann, Linder Károly dr., Steinberger Imre és a polgármesterhelyettes felszólalásai után a közgyűlés teljes egészében elfogadta az állandóválasztmány javaslatát, azzal a kikötéssel, hogy ha a város vezetősége közben olcsóbb kamatlábú kölcsönhöz tudna jutni, akkor azt fogják igénybe venni, a Magyar Kerámiai Gyár által szerzett nagykamatu kölcsönt pedig 3 hónap alatt felmondják. Októberben tartják meg a megyei választásokat A vármegye október IO»én tartja utolsó közgyűlését a régi képviselőkkel — Ugyancsak ez a közgyűlés iktatja be az uj főispánt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán a vármegyei törvényhatóság őszi rendes közgyűlését október 10-ére tűzte ki. A közgyűlés legfontosabb tárgya a vármegye 1930-iki háztartási költségvetésének megállapítása. A főtárgysorozaton mintegy 200, a póttárgysorozaton pedig előreláthatóan körülbelül 100 ügy fog szerepelni. A vármegye háztartási költségvetését az alispán a számvevőséggel együtt már összeállította és annak kivonatát a vármegyei hivatalos lap legközelebbi számában közölni fogja. — A költségvetésnek uj terhe lesz ezenkívül az uj közigazgatási törvény alapján megszavazott tisztviselői pótlékoknak biztosítása. Erre a célra egy magában 26 ezer pengő szükséges, amely több, mint egy fél százalékos pótadónak felel meg. Az egyes rovatok több tételénél szintén merül fel több költség, a folyó év folyamán tapasztalt szükségletekhez mérten. Jelentékeny összeget kell felvenni a költségvetésbe az uj állategészségügyi törvény alapján minden évben foganatosítandó ménvizsgálatokra és az abból kifolyólag szükséges egyéb költségekre. Ez az összeg 15 ezer pengőt tesz ki, amelyről a törvényhatóságnak költségvetésében kell gondoskodni. Ez maga egy százalék pótadóemelésnek felel meg. A nyugdijszükségletek a jövő évre 100.000 pengővel fognak emelkedni a folyó évihez képest, aminek oka az, hogy a legújabb rendelkezések szerint a vármegyei nyugdijalapok meg vannak fosztva a nyugdíjas állami tisztviselők kereseti adójától, amit eddig megkaptak. A vármegyei nyugdijak jövedelme az 1930. évben 20.000 pengővel kevesebb lesz, mint az idén. Leltári selejtezések cimén 5000 pengőt kellett felvenni az uj költségvetésbe. A selejtezés azért szükséges, mert ha huzamosabb időn át elmellőznék, akkor a vármegyének öt éven belül egy uj palotát kell emelni az iratok elhelyezésére. Az 1930. évi vármegyei háztartási költségvetésben mutatkozó hiányok fedezésére a folyó évi 13% pótadóval szemben előreláthatóan 17 százalékos pótadót kell kivetni. Ez a pótadószázalék az egész országban talán a legkisebb, mert már egyes dunántuli vármegyékben is, ahol pedig a gazdasági nyomorúság a legkisebb, a jövő évre összeállított költségvetések szerint 25—30% a vármegyei pótadó. Hogy a költségvetésbe felvett kiadások közül a belügyminiszter bizonyára fog törléseket teljesíteni, az kétségtelen, azonban ez a törlés a legszigorúbb takarékosság Értesítem a nagyérd. közönséget, hogy Békéscsabán libamáj bevásárlási fiókot létesítettem Mindenkor a legmagasabb napi árat ^fizetem. A vásárlást ugy kicsinyben, mint nagyban október 1-én kezdem meg. Átvétel: Steiner gyümölcskereskedőnél, Hunyadi-tér, vagy Horthy Miklós-ut 68. szám TELEFON 349.