Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-04 / 133. szám

Békéscsaba, 1929 szeptember 4. Szerda 56-ik évfolyam, 133-ik szám BEKESMEGYEII0ZL0NY PO LE TI ICAI LAP Előfizetési dijak s Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint; A Kó meg a gyerek Nemsokára elkészül az a tör­vény, amely az úgynevezett egyke­rendszer megszüntetését igyekszik megvalósítani. Tehát megint egy törvény, amely nem az élet kö­zeli ismerete alapján, a baj in­ditóokainak kiszaglásával jön a világra. Megint'egy törvény, amely a még meg nem születetteket védi, ahelyett, hogy az élők életét vé­dené, javítaná, könnyebbítené. Azaz, hogy . . . micsoda elvete­medett ellenzéki rosszindulat az, amely ilyesmit állit. Védik bizony nálunk már az élőket is s hogy a mai gyermekkultusz idején ennél a tárgynál maradjunk: védik a gyermeket is. Magas kormányunk mostanában évről-évre tüntető gavallériával belenyúl a lajbizsebbe ilyenkor, nyár végén, aztán kemény 50 és 100 pengőkkel, no meg díszokle­velekkel agyonjutalmazza a sok­gyermekes magyar anyákat. A hangsúly természetesen nem az anyákon van, hanem a gyere­ken, azaz hogy inkább a — lovon. Ugyanaznap ugyanis, amikor a szegény asszonyoknak a hallatlan összegű jutalmakat kiosztják, ló­futtatás is van, amelynek egyik futamának győztesét, egy szerény és szürke lovacskát 24.000 pengő állami pénzzel díjaznak. A Szent István-dijjal. A hangsúly tehát — ismételjük — a lovon van. A ló a fonto­sabb, az értékesebb, a hasznosabb. A lóra nagyobb szüksége lesz az országnak, mint ezernyi ezer apró egészséges lurkóra. A lóra, ma, az autó és a gép korszakában, ami kor — ugy látszik — csak nálunk nem tudják, hogy a ló pár évti­zed múlva muzeumi tárgy lesz és pénzért fogják mutogatni. Kiszo­rítja majd és elveszi létjogosult­ságát az autó, a traktor, a teher­autó. Furcsa dolog tehát a ló fa­vorizálása, a lótenyésztés bőkezű segélyezése, ugyanakkor, amikor az ember favorizálására, az em­ber tenyésztésére csak nevetséges garasok jutnak. Semmiesetre sem milliók, mint a lótenyésztésre, unat­kozó arisztokraták szórakoztató­jára. Bármily anakronizmus is már, mégis szép a lótenyésztés és még szebb a dicsősége. Csakhogy bi­zonyára vannak anyák, akiknek helyes kis fejecskéjébe nem fér meg, miért kell Király-dijra, Szent István-díjra, más egyéb dijra a jó pengő tízezreit kiszórni, holott a lóverseny régóta nem szolgálja azt a célt, amit meghonosítója, Széchenyi István kitűzött, ellenben szolgálja az aranyborjut és sza­porítja a könnyelműen jövedelem­hez jutni akarók mindig jobban gyarapodó táborát. Frivol eljárás hároméves kan­cákra költeni az adófizetők vér­izzadásos adófilléreit, azokat a íilléreket, amelyek a húszéves emberpalántáké, akikből az anyák és a régi határokat visszavevők eljövendő szent generációját akar­ják megépíteni. A ló fontosabb. A lóra milliók jutnak. Hogy szebb legyen, egész­ségesebb, izmosabb, kitartó és jó futó. És ezért költik rá bőkezűen a pénzt, ami másra nincs. Sem iparra, sem kereskedelemre, sem a hadikölcsönösök, sem a hadi­rokkantak emberi és jogos kielé­gítésére. A lónak jobban kell a pénz. Miért? Mert azt nem lehet kivinni külföldre felhizlalni, Hol­landiába, Svájcba, Belgiumba jól­lakatni — ingyen . . . De mi lesz, ha a sokgyermekes anyák gondolkozni kezdenek és kijelentik: Addig, mig lovakat fa­vorizálnak és 24.000 pengők!:el jutalmaznak, mig az anyáknak csak ötven pengő jut, addig bo­lond mindenki, aki anyaságra szánja magát és nem megy el futó kancának! (h. r.) Lehetetlenül szűknek fog bizonyulni az idén a felső­kereskedelmi iskola Napról-napra aggasztőbbá válik az ideiglenes épület­ben a tanulók elhelyezése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ezen a helyen már nem egyizben tettük szóvá azt a lehetetlen álla­potot és tűrhetetlen helyzetet, amelyben a város legifjabb, de legéletképesebb és leghasznothaj­tóbb középiskolája, a felsőkeres­kedelmi iskola küzködik és ver­gődik. A zajos, forgalmas helyen levő épületben még akkor is bajos és nehéz lenne a tanítás és a ta­nulás, ha az iskola helyiségei megfelelő nagyságúak, tehát ele­gendő terjedelműek lennének, ahol a legminimálisabb kényelem állna rendelkezésére a tanári karnak és az ifjúságnak. Mindez azonban hiányzik a felsőkereskedelmi is­kolánál, mert épülete egyáltalában nem készült iskolának és erre a célra nem is alkalmas, nem is használható. A helyzet azonban mindig rosz­szabb és végül teljesen tűrhetet­lenné lesz, abban a mértékben, ahogy az iskola növendékeinek száma gyarapszik, illetőleg az is­kola osztályai szaporodnak, A tűr­hetetlen és kibírhatatlan állapotok már az idén érezhetők lesznek, amennyiben most lesz majd teljes létszámú a növendékgárda. Az idén szeptember 3-áig ösz­szesen 235 növendék iratkozott be, ez a szám azonban még nem végleges, mert egy beiratási nap még hátra van. Meglepően sok az első évfolyamba jelentkezők száma, amennyiben eddig 70 tanulót vet­tek fel az I. osztályba, szemben a tavalyi 54 főnyi létszámmal A je­lentkezők közül a legújabb mi­niszteri rendelkezések értelmében sokat vissza kellett utasítani, kü­lönben az I. osztályosok létszáma a 100 főt is meghaladta volna. A visszautasítások azért történtek, mert a felsőkereskedelmi iskolába nem szabad felvenni az olvan középiskolai tanulót, aki javító­vizsgát tett, vagy pedig ismételt. Az idén agygyötrő, nehéz mun­kába fog kerülni a diáksereg el­helyezése a szűk, kényelmetlen és alkalmatlan épületben, amelyen történtek ugyan átalakítások, de ezek olyan jelentéktelenek, hogy velük a férőhelyek száma semmi­vel sem szaporodott. Nehéz hely­zete lesz a direkciónak különösen a tornaórák beosztásánál és lebo­nyolításánál, mivel az iskolának egyáltalában nincsen tornaterme és a növendékek tavaly a reál­gimnázium tornatermét használták, az utóbbi intézet bizonyára nem mindörökre értelmezett vendég­szeretetéből. A város tehát óriási mulasztást követ el, egyben pedig az önmaga zsebének ellensége akkor, amikor ennek az iskolának fejlesztéséhez nem teremti meg a legsürgőseb­ben az életfeltételek (egSontusabbi­kát: a saját külön iskolaépületet. Még súlyos anyagi áldozatok árán, tehát adósság által is ír eg kellene építeni az iskolaépület annál az egyszerű oknál fogva, hogy ez az iskola rendkívül jöv :delrr ező nem­csupán a fenntar;ójának, hanem idegenforgalmi okokból a város egész lakosságára nézve. A 235 tanuló közül ugyanis 135 vidéki. Ezek tehát tiz hónapon ke­resztül itt élnek a városban. Itt fogyasztanak, itt fizetnek lakásért, ruházatért, élvezetekért. A szüleik az iskolaidő alatt állandóan ide­járnak, itt vásárolnak, itt étkeznek, itt költenek. A 135 vidéki diák te­hát mint idegenforgalmi tényező igen jelentős, figyelemreméltó alany. Hát ha még nagyobb lenne ez az iskola és — mondjuk — dupláját vehetné fel a ma felvett növendé­keknek 1 Akkor indulna csak meg ide az aranyfolyam a vidékiek ré­széről I De a képviselőtestület mindezt nem látja, nem érzi, nem sejti. Neki a legjövedelmezőbb közép­iskolája méltó otthonára nincs pénze. Hogy is lenne, amikor ezzel — uram bocsá — néminemüen emel­kednék a féltékeny igyekezettel 41°/o-on megrögzített községi pót­adó... Jegyzőgyülés Békéscsabán A jövő hét péntekjén tartják meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Békésvármegyei Községi Jegy­zők Egylete" Békéscsabán, a vá­rosháza közgyűlési termében folyó évi szeptember 13-án, pénteken délelőtt 10 órakor rendes közgyű­lést tart, amelyre most küldte szét a meghívásokat Popovics Kornél, egyleti elnök, csorvási főjegyző. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A jegyzői képesítés reformja ügyében állásfoglalás. 2. A biharvármegyei községi és körjegyzők egyletének megkere­sése a Debrecenben felállítandó fiu- és leányinternátus tárgyában. 3. Tagdíjak megállapítására és beszedésére javaslat. 4. Jegyzők, segédjegyzők s más községi alkalmazottak fizetésren­dezésére javaslat. 5. Az 1929. évi XXX. tc. 4. §-a alapján a törvényhatósági bizott­ságba küldendő 4 tag megválasz­tása. 6. Indítványok. Az irásbafoglalt indítványokat a közgyűlés előtt legalább 5 nap­pal Demcsák János egyleti fő­jegyző cimére Kondorosra kell megküldeni. AMMMVMAMMMMMMWMMMMW Nincs egyforma mérték a városnál A tisztviselők egyrésze kap pót­lékot, a másrésze nem (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésének a pótadó lecsök­kentése érdekében véghezvitt ta­karékoskodásairól vasárnapi szá­munkban hosszabb cikket irtunk, amelyben rámutattunk az egész takarékoskodási ügy képtelensé­gére és tarthatatlanságára. Cikkünknek számtalan oldalról élénk visszhangja támadt és már több levelet kaptunk, amelyben álláspontunkat helyesnek és a város érdekében valónak jelen­tették ki. Az egyik ilyen levél a kórházi alkalmazottak rovására történt ta­karékoskodásról szól és helyes érveinél és világos okfejtéseinél fogva érdemesnek tartjuk egyes részeit közzétenni. A levél — töb­bek között — igy hangzik: A város képviselőtestülete a költségvetés tárgyalása során a pótadó csökkentése szempontjá­ból többek között a kórházi alkal­mazottak fizetési pótlékát, amit a többi alkalmazottakéval csak nemrég hagyott jóvá a miniszter, december 31-ikével megszüntette. Ez nem módja a takarékoskodás-

Next

/
Thumbnails
Contents