Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-04 / 133. szám

2 BEE£8ME®Y11 IÖMW1S Békéscsaba, 1929 szeptember 4 nak, mert a város háztartásában jelentéktelen összeg : 5400 és nem a város által kimutatott 7547 pengő. Ez az összeg a pótadót egy fél százaléknál többel nem csökkenti, ellenben 12 embertől elveszi a fizetésének negyedrészét. Olyanoktól, akik egész nap hivatalban lévén, nem tudják az elmaradó jövedelmét privátmunkával sem pótolni. Ellenben a szerencsésebb sorsban levő közigazgatási kartársak továbbra is élvezik a pótlékot s emellett délután szabadok. Csak két éve, hogy hosszas küzdelmek után belátta a város képviselőtestülete a helyzet fonákságét s megszavazta a pótlékot a kórháziak részére s ime most elveszi s ezzel a megélhetés lehetőségétől fosztja meg őket. Az lett volna igazságos, ha már törölni kell a kiadásokból, hogy a fenti összeget az összes alkalmazotlak között egyenlően osztották volna meg, igy alig jutott volna egy-egy emberre észrevehető összeg, amit zúgolódás nélkül viselt volna mindenki. A kórház alkalmazottjai éppen ugy szolgálják a várost, mint a közigazgatásiak, a megkülönböztetés tehát, amely az ő bőrükre, egzisztenciájuk rovására megy, teljesen igazságtalan és méltánytalan. Fel Karcagra! A várost serlegavatásra hivták meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a Karcagi Iparos Dalárda a nyáron, junius 28—30-án Debrecenben rendezett országos dalosversenyen megnyerte azt az ezüst serleget, amelynek árát készpénzben Békéscsaba város közönsége ajánlotta fel az Országos Magyar Dalosszövetségnek. A karcagi dalosok nagy örömmel vitték haza a diszes győzelmi emléktárgyat és elhatározták, hogy a remek kivitelű ezüstserleget diszes ünnepség keretében, diszOlasz utinaplómból VI. Mussolini Olaszországa A mai olasz nemcsak roppantul, pedánsul tiszta ember, hanem rendszerető és udvarias is. Koldusok, baksisért tolakodók, szemtelenkedők, levelezőlap- és emléktárgy-árusok nincsenek. A fassizmus rendcsinálása mindezeket eltüntette s nem kell a dühösködésig védekezni, mint régente, az ilyenfajta poloskaszerzet tolakodása miatt. Csodálatos, kellemes és módfelett jóleső ez a túlontúl nagy rend és udvariasság Olaszországban. íme pár példát: * Velencében soká maradtunk fenn éjszaka, élvezni a lampionos szerenátát. Ezért, mivel hajnalban indultunk tovább, nem tértünk viszsza a szállodába, hanem az éjszaka hátralévő pár óráját a Santa Lucia-pályaudvar várótermében töltöttük. Bemenet az ügyeletes fassiszta megkérdezte, hova utazunk. Milánóba, mondtuk. Erre ő legyint, hogy hát akkor még van elég idő. Volt is, hiszen a vonat csak 5 órakor indult és ekkor még 2 óra volt. A hosszas várakozás unalmában .elszunditottunk. Közben a volakoma kapcsán fogják felavatni. Az avatóünnepséget szeptember 8-ikára, vasárnapra tűzték ki és arra a serleget adományozó Békéscsaba város vezetőségét a mai napon kedves szavakkal meghívták. natok szünet nélkül érkeztek, indultak. Pontban 5 órakor lélekszakadva belohol a váróterembe a mi fassisztánk és %yelmesen felráz. Aztán egy vonatra mutat és udvariasan jelenti: — Tessék beszállni, itt az Önök vonatja 1 Három óra hosszat az eszében tartotta, hogy mi Milánóba akarunk utazni. * Veronában meg délben értünk ki a pályaudvarra. Resti nemlétében a bőrönd étek-tartalékja került elő. Természetesen a III. osztályú váróteremben (mellesleg: parkettes, bőrdiványos, igen csinos és tiszta terem), mivel a jegyünk odaszólt. Bejön a portás. Tudomásul veszi az étkezést, de nem helyesli. Látni az arcán.I Rögtön odalép és ezt mondja: — Tessék átfáradni az I. osztályú váróterembe. Az állandóan üres. Ott kényelmesebben lehet ebédelni. * Vasúton, uccán, vendéglőben, hajón mindenki feltűnő mértéken udvarias és előzékeny, szolgálatkész és szives. A mai olasz a bécsi emberhez hasonlítható kedvesség és szolgálatkészség szempontjából. Mihelyt az idegen tanácstalanul megáll valahol és körültekint, A karcagi dalosok egyúttal hálás köszönetüket tolmácsolták az értékes adományért Békéscsaba város közönségének s leszögezték, hogy az ezüst serleg mindenkor féltett kincse lesz a dalárdának. nyomban mellette terem néhány úriember és érdeklődik, mivel lehetne segítségére. Aztán szívesen és készségesen útbaigazítja, esetleg el is kiséri az óhajtott látnivalóig. Az idegennel igyekszenek az anyanyelvén beszélni, ha ezt nem tudják, legalább németül gagyognak vele. Németül minden második olasz tud. Velencében akárhány bennszülött magyarul is beszél. A feketeingesek pedig mintha csak az idegenek kényelmére lennének rendelve: vigyáznak a csomagokra, az utasok holmijaira, segédkeznek a jegyváltásnál, bemondják a menetrend adatait és gondoskodnak kocsiról. Néhány furcsaság: Velencében uccasarkokon, feltűnő helyen, jókora betűkkel telerótt nagy táblákon az összes érkező és induló vonatok menetrendje és iránya fel van tüntetve. Néhány érdekes régi templom, amelyet mozivá alakítottak át, feketére öregedett márványhomlokzatán még őrzi a fénylőtestü keresztet, de lenn, a vaspántos kapun Greta Garbó és Tom Mix legújabb filmjének orditó színes falragaszai virítanak. Éjfélkor a velencei Márkus-templom nagyharangja megkondul és tiz percig szól a tenger fekete éjszakájában mélyen alvó város álma felett, ségü 10 magyar hold föld, mely évi 10 q termést ad ; de mit csinál a kevesesebbel, 1—2 holdal biró? Es mit csinálhat az a 10 holdas agrár (csak negyedmagát véve) 100—100 pengő évi összes szükségletet véve, munkáltatás, vetőmag, adók kivételéve, mert ezeket a 17—18 P termelési árba értékeltem ? Tegyünk fel egy nagyon vérmes hitelreménysegedelmet, például a zöldbuzázást; ami olyan, mint amikor a vizbenfuldokló szalmaszál után kapkod, avagy vegyük a pénzhitel, a kölcsönzés bármely alakját. Csak három-négy megtörtént esetet hozok fel a sok ezer közül, melyekből kiderül, kell-e a termelőnek spekulálni s kinek kellene becsületesebben spekulálni, hogy az életünk munkakedve, szorgalmunk el ne vesszen, hogy ezer éves hazánk vérözönnel szentelt földjét a nemtermelő tőkespekuláció ki ne húzza a magyar talpak alól. Megtörtént esetek: 1. Egy kisbirtokosnak és nejének községbeli két háza, 12 kat. hold szántója, potom értékeléssel: Tizenhatezer pengőt érő. Négyezer P terhe van, örökösödésből folyólag szerencsétlen perlekedésseL Kétezer P-re van szüksége árverés kitűzés mellett. 1906-ban alapított pesti banktól XIV féle módozatú plakátszerü ajánlatot kap,dollárgaranciáju, előnyösebbnélelőnyösebb feltételekre — 2 hét alatt folyósítás — biztosítással. Hívja a bank személyes jelentkezésre, megnevezett okmányaival. Okmány, ut: 54 P. Hogy a kölcsön elsőhelyen lehessen, konvertálás 4000 P, uj 2000 P, tehát 6000 P a kérelem amatizációra. Becslésre vesznek 100 P váltót, hogy f. évi jun. 23ig lebonyolítják. Kölcsönkérő árverés halasztást kér: 32 P, vár,, nincs rendezés, még egy halasztást kér a hó végéig, ismét 32 P^ tehát eddig 118 P készpénzkiadás.. Ez a bank hallgatott jul. 9-ig. (Vége köv.) Egyes olasz városokban groteszké látvány, amint valamely urileány biciklin halad és egyik kezével szines napernyőt tart a feje fölé^ Biciklin jár a vasúti pályaőr is,, amint a töltés mellett bejárja a vonalrészét. A katonák a derékszíjukat a zubbony alatt viselik s a bajonett hátul lóg és csak a hüvelye fele kandikál ki a zubbony hosszú hátulja alól. A hadfiak a tiszteknek csak igen lanyhán és szórakozottan tisztelegnek, néha zsebredugott kézzel. * Mussolini minden kirakatban,, falragaszon, templomok márványoszlopain, hivatalokban, vendéglőkben, magánházakban és az olasz szivekben. S a fasces az olasz címerben, a mozdonyokon, bélyegeken, rakpartok kőfalában, nyomtatványokon, közepületeken, hajókon, munkások és lateinerek gomblyukában. A Duce megteremtette az évszázadokon keresztül szétszórt, sokszor egymással harcbanálló, különböző erkölcsi, nemzeti, társadalmi felfogású, heterogén olaszok lelki egységét a fasces, a római hatalom szimbóluma alatt. Mussolini Olaszországa: egy uj Olaszország, ahol nem látni naplopót, mert mindenki dolgozik. Nem látni káromkodót, nem látni „A termelő ne spekuláljon" Egy falusi tanitó érdekes megfigyelései a gabonaárak alakulásai körül Ezt olvastam, egy vidéki lap közelebbi számából egy cikk végső konkluziójaképen. Eltűnődtem a beállítás érvelése, vélt igazsága felett. Sem agrár-, sem merkantilista szemüvegen nem nézem azt a beállítást ; nem is polemizálok magával a cikkel; csak magával az elgondolás lényegével vetek számot. A termelő ne spekuláljon, mit csináljon hát? Adja oda terményeit, különösen a búzát, ugy, azért az árért, ahogy az mindjárt a termény bekerülése, forgalomba l.ozhatása után van ; ahogy azt a nem termelő tőzsde spekuláció, no meg a közvetitő kereskedelem spekulációja megállapítja. Hát ez szép is, helyes is, hedves is, kívánatos is, gazdaságosabb is volna, mint tavaszig várni a tőzsde és közvetitő kereskedelem árspekulációjára. Nos, ha az árspekuláció szép, helyes, kedves, kívánatos, gazdaságos volna, mióta tőzsde és közvetitő kereskedelem van: nem lett volna, nem lenne termelők spekulációja. A termelők spekulációját éppen a tisztességtelen, a termelés lehetőségeit, lehetetlenségeit figyelembe nem vevő, kizsákmányoló, tőzsdei, kereskedelmi spekuláció hozta létre, mi a tőzsde és nagykereskedelemtől le a bizományosokig nyúlik; mely nálunk Magyarországon tönkreteszi a termelési közgazdasági élettel együtt a spekulációs kereskedelmet is. A bizományosoktól a legfelsőkig, busás haszonra törő merkantilista aranyborjú imádás véresverejtékké változtatja a termelők Isten által rendelt munka verejtékét ; a nemes, humánus szocializmus helyett, ennek szélsőségeit duzzasztva meg: feldúlja, rommá teszi minden állam munkán felépülő, földi békéjét, emberi boldogságát. Az államok anyagi leromlottsága magával hozza sokkal vészesebben az emberiség erkölcsi leromlását, mint a világháborúk, mert ebből már nincs helyreállíthatóság, nincsen feltámadás. „Circem et panem 1" Keresem, kérdem: mi támogatja beállításomat, országunk szempontjából ? 1 Munkanélküliség van; agrár, iparos, kereskedő alkalmazottaknál, szellemi munkásoknál, a mindennapi kenyér hiányáig menően. Akik nem hiszik, vagy politikai fineszből tagadják, struccok látszögéből nézik s nem látják az élet valóságát. A munkássorsban élők serege tehát kenyérért kiált hazánkban, az sem vigasztalás, hogy világszerte igy van. Miképen van a munkaadó, a kisebb-nagyobb vagyonnal biró agrár ? Termel, mert az az élethivatása, s ha az időjárás szeszélyén túlesve, egy mázsa búzája 17—18 pengőjében van; 23—24 pengős tőzsdei ármeghatározzással kaphat 6 pengő hasznot; miből a közvetitőkereskedelem lespekulál legenyhébb esetben 2 pengőt; marad 4 pengője egész léte fentartására; tehát egy száz mázsás termelőnek : 400 P. Ezt a termésmennyiséget meghozhatja olyan minő-