Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-25 / 130. szám

2 sEKEsttisötiiai iBOMura Békéscsaba, 1929 augusztus 25 A közgyűlés tárgyai közt volt az első és a második felügyelő lemondó levele. A lemondást a közgyűlés tudomásul vette és kitűzte a választást október 15-ikéig. Az egyházközségek szavazatait a kiküldött bizottság akkor fogja felbontani. Ideiglenesen a felügyelői tisztet Márton Elemér dr. vállalkozott betölteni. Az esperes terjedelmes jelentése után a közgyűlés 67 pontból álló ügysorozat elintézéséhez fogott. A lemondott egyházmegyei ügyész helyére ügyészül Benczúr Vilmos dr. szarvasi ügyvédet szótöbbséggel megválasztották. Majd a halálozás következtében szükségessé vált bizottsági tagok megválasztása megtörténvén, a tárgysorozatot a bizottságok munkájáról felvett jegyzőkönyvek felolvasásé g letárgyalták. Az elnökség ebédszünetet rendelt. A közgyűlés némely résztvevője a vonathoz sietett a nagyobb része pedig a Kisgazdák Rt. pompás uj helyiségébe ment ebédhez. Az ebédnél Mázor felügyelő a kormányzót köszöntötte, Bartos Pál lelkész pedig a vendégeket. Az ebédet hamarosan bevégezték, még a fényképésznek ült a közgyűlés, azután a munka folytatására vonult ismét a gyűlésterembe. Nem minden vita nélkül történt a véleményadásra leküldött ügyek tárgyalása, a különféle építkezési, kölcsönfelvételi ügyeket simán tárgyalták le. A szarvasi lelkészi állás szervezéséhez hozzájárultak. A következő gyűlés helyéül, a kondorosi egyház felügyelőjének, Scholtz Oszkár dr.-nak meghívását köszönettel fogadván el Kondorost jelölték ki. A közgyűlést az esperes buzgó fohásza rekesztette be. (K. L.) Szülői gondok Egy a kormányhoz közelálló tekintélyes fővárosi napilap vezető helyen felhívta az illetékes tényezők figyelmét az uj tanév közelgő idejére: szeptember elsejére, mely a középosztálynak évek óta gyötrő gondot okoz. Ezelőtt vagy husz évvel, — állapítja meg a cikk — ez a nap vidám, izgatott gyermekzsivajt jelentett, a gyermekruhák rendbehozatalát, pár koronáért könyvek vételét a könyvkereskedésekben, az antikvárius boltokban stb., ma azonban egyike a magyar középosztály legsötétebb napjainak. Valóban igy van, — túlzás nélkül igaz a cikknek minden szava. Nem kritika ez, hanem csak őszinte feltárása, keserű megállapítása a rideg tényeknek. Sokan még azt feleihetikezekre a rezignáltán kiejtett szavakra, hogy egy gyermekét igazán szerető müveit szülő hogyan mondhatja sötétnek azt a napot, mikor iskolába adja gyermekét, hogy ott emberré neveljék, hasznos ismeretekre oktassák. Hiszen ezt a napot rózsás szinben kellene látni minden szülőnek s boldogan örülni elérkeztének. A dolog azonban ugy áll, hogy minél mélyebben és bensőségesebben átérzi az az édes apa, édes anya, hogy mivel tartozik gyermekei jövőjének, a mai életviszonyok között annál nagyobb az aggodalma és fájó érzése, ha az említett napra gondol. Szeretne ugyanis lehető legtöbbet, legjobbat nyújtani gyermekének, hogy az boldoguljon majdan az élei iskolájában is, — de ha nem tudja, — bármennyire akarja is. A mai rendkívül drága életfeltételek között ugyanis megretten a szülő a gondolatától is, hogy ho- , gyan lesz képes megfizetni, különösen ha két, vagy több gyermeket is taníttat vidéken, azt a nagy tandíjat, sokféle jogcímű mellékdijakat, — mely jogcímek mindig szaporodnak — ugy, hogy egyes iskolákban fűtés és butorhasználat címen is már súlyos 20 pengőket kell fizetni. Ezekhez jönnek az igen drága tankönyvek, melyeket nagyrészt teljesen újonnan kell beszerezni, mert csak ilyeneket lehet használni. Az ellátás (lakás, koszt, fűtés, világítás, stb.) pedig a háború előtti viszonyokhoz képest kéiszer, sőt ennél is többe kerül nemcsak a magánházaknál, de még az internátusokban is. Sok helyen meg nincs is internátus. Hát aztán még a megfizethetetlen drága ruházkodás ?I Ilyen körülmények között csak a vagyonosabb, jobb módú szülők kiváltsága lesz gyermekeiknek közép- és felső iskolákban való taníttatása. Urbi et orbi azt hirdetjük, hogy e szegény csonkaországnak minden ereje kultúrájában van. Ha ez igy van, akkor gondoskodnunk kellene a magyar keresztény középosztály gyermekeiről is — annak a középosztálynak, amely jó és bal sorsban egyaránt egynek érezte magát a nemzettel a múltban s egynek akarja érezni a jövőben is s ezért kívánja gyermekeinek is megadni a kellő tudást, műveltséget, hogy vezető szerepét ezután is betölthesse a hazában. Nem elég az iskolákat szaporítani, hanem arra kell törekedni, hogy a tan

;ttatás költségei ne múlják felül annak a középosztálybeli szülőnek — orvosnak, tanárnak, ügyvédnek, mérnöknek, tisztvise'őnek, stb. — sem az anyagi erejét. Az állam, a társadalom segítségével, anyagi támogatása mellett minden középiskolával kapcsolatban internátust kellene felállítani. Diákotthonokat, igazi diákjóléti intézményeket kellene létesíteni, melyek tényleg és valóban azt a célt szolgálják, melyre rendelve vannak. Nem ugy, mint manapság, — még az altruista intézményeknél is történni szokott, — hogy az adminisztrációs költségek nagysága miatt, kibírhatatlanul drágák az ellátási dijak. Az ilyen heVesen adminisztrált, a jelenlegi nehéz viszonyokkal is számotvető iskolai intézményeknek, ha amellett a pedagógiai követelményeknek is megfelelnek, erkölcsi tekintetben is igen üdvös hatásuk lenne a serdülő ifjúság sok kísértésnek, csábitásnak kitett jellemalakulására nézve is. Akkor valóban templom lenne minden iskola, melybe nyugodtan küldheti gyermekét az iskola városától, községétől távol lakó szülő is s anyagilag sem okozna túlterhelést. Ha a középosztály anyagilag, lelkileg elsorvad, mi lesz a hazából?! A nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos kérdés ez. Érdemes kissé eltűnődni felette, gondolkozni rajta s a nagy probléma megoldását sürgősen kézbevenni, íj folytonos ünneplések, ünnepeltetések, dáridók, szónoklatok korszakában is. Dr. 0. A. Megoldásra váró problémák A megvalósulás egyedüli akadálya a pénzhiány (A Közlöny eredeti tudósítása.) Minden városát igazán szerető csabai ember jóleső érzéssel szemlélte a pár évvel ezelőtt rohamléptekben meginduló fejlődést, amely méltán keltette fel a szomszéd városok nem minden alap nélküli irigykedését. Rövid pár év alatt a középületek száma gombamódra megszaporodott, az uttestek burko'atot nyertek, főterünk csinos, városi külsőt kapott, a városháza két oldalszárnnyal és keresztépülettel kibővült és sok, itt még fel nem sorolt 'építkezések igazolták, hogy Csaba város társadalmában és főleg annak vezetőiben meg van minden hajlam és áldozatkészség a haladásra. Rövid pár év után arra a szomorú megállapodásra jutottunk, hogy ez a haladás megakadt. Nem azért, mintha a város vezetőségéből hiányozna a haladni akarás készsége, vagy pedig azért, mert már ott tartunk, hogy a fejlődési folyamat a legmagasabb fokot érte el. Korántsem. Egyedüli akadálya a további fejlődésnek a minden téren megnyilvánuló, súlyos zavarokat előidéző pénztelenség. Sok olyan égetően szükséges probléma vár még nálunk megoldásra, amely nemcsak a város szempontjából, de a kereskedelem fellendítése szempontjából is elsőrendű szükségletet képez. A sok közül jelenleg csak egy-kettőre mutatunk rá. Ezek közé tartozik mindenekelőtt egy uj, modern vágóhíd felépítése. Csonkaországunkban mindenfelé elismerőleg nyilatkoznak a csabai hentesipar termékeiről, különösen a csabai kolbászról, amelyeket a mostani vágóhídon nyári időben nem lehet csinálni, mert a vágóhid nem rendelkezik hűtőházzal, ennélfogva hentesiparosaink kora tavasztól késő őszig csak arra szorítkozhatnak, hogy levágott sertéseiken feldolgozatlan állapotban adjanak tul. Hogy mit jelent ez kereskedelmi szempontból, arra talán fölösleges rámutatnunk. Másik megoldásra váró probléma a kórház kibővítése, illetve egy pár betegpavillonnal való megnagyobbítása, amelyre ugyan van némi fedezete a városnak, azonban ez az összeg előreláthatólag kevésnek bizonyul. Ezek után pedig önkéntelenül felmerül a vízvezeték megoldásának gondolata. Mindezek pedig olyan befektetéseket igényelnek, melyek a mai magas kamatláb mellett — egyelőre — keresztülvihetetlenek. Nem tudjuk, hogy az uj képviselőtestület minő eszmékkel fog bevonulni a csabai parlamentbe, annyit azonban már előre is megállapíthatunk, hogy rendkívül nehéz helyzetet fog találni. De ha élni fog bennük a haladni akarás szelleme, ha közös akarattal óhajtanak e város érdekében munkálkodni, akkor a ma még lehetetlennek látszó problémákat is könynyü szerrel fogják megoldani. Vederemo I (g) E D L F 1 E 1 V G N A A O T N M O S s NOI KALAPOK legolcsóbban BOHUS GYÖRGYI kalapszalonban Békéscsaba, Kossuth-tér 4. Építési engedélyek A városi mérnöki hivatal a következő békéscsabai lakosoknak adott épitési engedélyt: Holecska Péter, Ancsin Pál, ifj. Stefanik Pál, Czeglédy Jánosné, Kovács György, Mengyán Márton, Gregor János és neje, Kovács Jánosné, Kovács Mihály, Torró Emil, Kenéz András. Ambrus János, Andó Mihály, Kovács János, Bodnár Endre, Miklya György, Andó János, Zsilinszky András, Galla Károly, Dohányos Mihály, Bohus M. Márton, Endresz Antal és Remes Mihály. iistpirai az istentisÉ Jánossy Gyula főtanácsos rendelkezése A Békéscsaba megyei város területén levő nyilvános szórakozó és étkezőhelyiségekben a fémvezeték nélküli távbeszélő rádió vevőberendezések használatának korlátozásáról. A nyilvános szórakozó- és étkezőhelyiségekben az istentiszteletnek és vallásos előadásoknak fémvezeték nélküli távbeszélő rádió utján való közvetítése a város lakosságának vallási érzületét sérti, azért a 39.620—1921. B. M. rendelet 38. §-ában biztosilott jogomnál fogva, a köznyugalom megóvása végett a következőket rendelem el: 1. §. A város területén levő nyilvános szórakozó- és étkezőhelyiségekben (vendéglők, korcsmák, kávéházak, cukrászdák, stb.) fémvezeték nélküli távbeszélő rádió utján — a közönség szórakoztatására — magyar, vagy idegennyelvü istentiszteleteknek, vagy vallásos előadásoknak hangosan beszélőn, vagy fülkagylón való közvetítését eltiltom. 2. §. Aki ezen tilalmat megszegi — amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik — kihágást követ el és a 39920— 1921. B. M. számú rendelet 38. §-a és az 1928. évi X. t.-c. 5. §-a alapján 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, amely büntetés behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárás büntetésre változtatható át. A kihágás elbírálása a m. kir. állami rendőrség hatáskörébe tartozik. Ezen rendeletem a kihirdetés napján lép életbe. Békéscsaba, 1929. aug. 3. Jánossy, s. k. Fizetési meghagyás blanketták állandóan kaphatók a Corvinanyomdában.