Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-08-25 / 130. szám
Békéscsaba, 1929 augusztus 25 BÉKÉSMEGYEI KÖZI' > 3 Krónika Fúrnak, fúrnak, újból fúrnak Füreden, Bőven lesz viz borjunyuzó Pénteken, Nem törődik ezzel sokat A Mayer, Viz nélkül is lesz ottan még Jó ájer. Építenek egy gyönyörű Szállodát, Megnyitását alig várják . Odaát. Es hogy haszon nem marad ott Semmi se, Azzal bizony nem törődik Senki se. Füredről nem kaptunk mi még Semmi jót, Mégis elvitt már több mint négy Milliót. Isten-ugyse nem sok ez a Kincstárnak, Mert fontosabb dolgok rája Nem várnak. Meg van oldva rég' nálunk a Tüdővész, Lakásokban nincs nedvesség, . Sem penész. Örökéltet élünk e bus Földtekén, Fittyet hányunk a holnapnak Mi hetykén. Bánat, gond: ez ismeretlen Fogalom, Olyan, mint a békebeli Szorgalom, Sült galambok röpködnek a Légen át És jóllakik, ki kinyitja A száját. Az egyke is megszűnt régen Minálunk, Tiz gyerekkel telik este Az ágyunk. Bárhová is nézünk itten Szerteszét, Virul nálunk minden téren A jólét. A gazdának van búzája Tengernyi, Adóssága nincsen már egy Szemernyi, Pénze annyi, mint békán a Selymes haj, Ha egy kicsit kevesebb is, Az sem baj. Szociaink sem kiáltnak Most vétót, Nem is csapják be előttük Az ajtót. Együtt ülnek Mayer, Peidl, Meg a Vass, Azt hallgatják, hogy mit beszél A Farkas. Sokat nem mond. Csendes lett a Kerület, Mint letarolt, sima, puszta Terület. A szavazók mind ott vannak Füreden, S mulatnak a Mayer-féle Szüreten. erde. FISK PNEU a leggazdaságosabb Körzeti képviselet: Szécsi Márton Gyula Telefon 145 *sc:W A sertéshizlalás jövedelmezőségéről Á mezőgazdasági üzemvezetés szempontjából nagy jelentőséggel bir az éves cselédnek, hónaposoknak és szegődményeseknek szalonnával való ellátása. Különösen nagyobb gazdaságokban, ahol az éves cselédek száma meghaladja a százat — nem számítva a hónaposokat és aratómunkásokat. — Ezek fejenként egy évben átlag 30 kg. szalonnát kapnak, ami egy évben cca 3000 kg-ot tesz ki. Ily nagyarányú szükséglet kielégítése céljából érdemes, hegy a gazda sertések hizlalásának a kérdésével behatóan foglalkozzék. A mai nehéz helyzetben, midőn a gazda nem tudja előre, hogy milyen árat fog a kihizlalt disznóért elérni, mindenesetre megfontolandó, hogy sertéseit kihizlalja-e, vagy pedig, mint sovány árut bocsássa forgalomba. Szerintem a gazda szempontjából az volna a leghelyesebb, ha a sovány sertés egyrészét külföldi, vagy belföldi ipari hizlalóknak, mint beállítási árut tovább adná, mert ha figyelembe vesszük hazai mangalica süldőink elsőrendű beállítási anyagát, tudjuk, hogy ezeket a felv ;déki hizlaldák jói megfizetik. (Ezen kérdés elbírálásánál figyele;mnel kell lennünk arra is, hogy a sertés trágyája általában csekélyebb értékű, mint a hizómarha trágyája, melyet néha még ráfizetéssel is érdemes előállítani, mert ez a legalkalmasabb a talajok megcsökkent termőképességének helyreállítására és igy a rákövetkező évek nagyobb termése folytán bőven kárpótol.) Ezek előrebocsátása után rátérek arra. amit a mai közleményemben kifejteni óhajtok, hogy tulajdonképen mi előnyösebb a gazdaságra : ha élve adja el a sertést, vagy ha levágja és kizárólag a húsát adja el, a szalonnát pedig saját szükségletének fedezésére fordítja. Legelőnyösebb az augusztusi beállítás, hogy a sertés oly időben legyen kihizlalva, amikor a hu'át a szalámigyáraknál értékesíteni tudjuk, amelyek nálunk leginkább november elsejétől március l-ig vannak üzemben. Tekintve, hogy az öreg koca husa adja a legjobb szaláminak való árut, lehetőleg öreg kocát hizlaljunk az őszi beállításra. Ha figyelembe vesszük, hogy az élő sertés felszállitása, illetve értékesítése, hazai viszonylatban túlnyomó részt a ferencvárosi sertésvásáron szokott lebonyolódni, akkor a sertések felszállitási költségein kivül a fehér áru visszaszállítási költsége is a gazdaságot terheli, mert a felszállított sertések szalonnájának legnagyobb része ismét eredeti helyére kerül, ezt pedig a gazda jóval drágább áron szerzi vissza. Ezzel számolva, az alábbi tényezők azok amelyek az eladott élő sertés szalonnáját megdrágítják: 1. A kereskedőnek tőkebefektetési kamata és jutalék az élő sertés megvételénél; 2. vasúti szállítás dija Budapestre; 3. esetleges kényszerlevágás vagy elhullás rizikója szállítás közben; 4. Ferencvárosi bizományi dij és egyéb költségek; 5. a hentes vagy nagyvágó befektetett tőkéjének kamata az élő sertés megvételénél; 6. a közvetítő kereskedő jutaléka a szalonna megvételénél a hentestől a gazdaság részére; 7. a szalonna vasúti fuvarja Budapestről vissza a gazdaságba; 8. a szalonna lesózása, amely néhány kg-ot tesz ki o'dalankint. Hogy mennyire kifizetődő dolog levágva értékesíteni a sertést, azt legjobban jellemzi egy konkrét eset, mely I. évi január hó közepe táján bonyolódott le. A gazdaság hizlalt 31 drb öreg kocát, amelyek páronként meghaladták a 400 kg-ot, tehát nehéz husu, kitűnő szalámiárut adtak. A kocák összes súlya 6390 kg volt. Ezekért élve, ab gazdaság 1.24 P lelt volna elérhető kg-ként, vagyis összesen 7668.— pengő. Ezzel szemben a gazdaság vezetője ugy döntött, hogy a sertéseket levág /a fogja értékesíteni. Az értékesítés eredménye a következő volt: 31 db koca élő súlya 6390 kg. ebből hus 2033 kg 32% szalonna 2715 kg. 43% háj 377 kg. 6% bélzsir 174 kg. 17% egyéb értékesíthető rész 190 kg. 3% A hust a debreceni szalámigyárhoz szállították és azt kg-kénti 1.66 pengős árban összesen 3373.78 P-ért értékesítették. A kg-ként 1.50 P-re értékelhető bélzsirt szappanfőzésre használták fel. A háj minden 80 dkg-ja 1 kg. szalonnával egyenértékűnek vehető. A zsigereket a henteseknek adták a sertések levágása fejében. A gazdaságnak kiadása kizárólag a husvizsgálat volt. Lássuk tehát, mennyibe maradt a szalonna hus ilyen értékesítése mellett ? Élő sertés eladása esetén bevétel : a sertések élő súlya összesen 6390 kg. volt á 1.24 P — 7668 pengő. Levágva volt a bevétel: 2033 kg. hus á 1.66 P 3373.78 P 175 kg. bélzsir á 1.50 P 262.50 P 3636.28 P a kiadás pedig: egyéb költség P 80.— 120.— P husvizsgálat P 40.— tiszta bevétel 3516.28 P 7668.— pengőből tehát levonva 3516.28 pengőt, 4152.— pengőben van a 2715 kg szalonna és 377 kg háj. A háj, szalonnára átszámítva megfelel 470 kg-nak és igy összesen 3185 kg szalonna maradt, vagyis a szalonna kilogrammja 1.25 pengőben van. Ha pedig élve lett yolna a sertés értékesítve, ugy a szalonna kg-jáért ab gazdaság, minimálisan 1.80 P-t kellett volna adni, nem számítva még, hogy az ilyen szalonna a sózás folytán nehezebb és lényegesen többe van a gazdának, mely árdifferencia 3185 kg szalonnánál 55 fillérjével számítva 31 kocánál 1751 pengőt tesz ki. Az elmondottak figyelembe vételével, azt hiszem, sokan fogják meggondolni, hogy eladják-e addig hizott sertéseiket, amig a gazdaság évi szalonna szükséglete teljesen fedezve nincsen. Weisz László közg azdász, oki. gazda — Az Apolló Mozgó közli, hogy a hét folyamán Budapestről Reményi hangszergyáros zongorahangolója érkezik le a mozgó zongoráinak és harmóniumjának rendbehozása és felhangolása miatt, s amennyiben más zongorák javítása vagy felhangolása lenne szükséges, a hangoló készségesen áll rendelkezésre. Mindennemű munkáját 1 évi garancia biztosítja. — A mozgó kéri, hogy a hangoló igénybevételét illetőleg szíveskedjék a pénztárnál, vagy telefonon 239. bejelenteni. Rázuhant a szenescsille Szerencsétlenség a pályaudvaron (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton reggel súlyosabb természetű, könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt a csabai pályaudvaron. A baleset áldozata Viczján Mihály 41 éves államvasuti fűtőházi munkás, aki egyik társával, Balázs Jánossal egy Szolnokra induló tehervonat mozdonyába a villamos szénberakókészülék segítségével szenet rakott be. Javában dolgozott a szénberakás körül a két munkás, amikor egyszer csak megszorult a magasban a szenescsille, ugy, hogy se le, se fel nem mozdult. Hogy a zavaron segítsen, Balázs János felmászott a villamos szerkezet tetejére és meg akarta igazítani a motort. Ezalatt Viczján Mihály a villamos szerkezet inditófogantyuját tartotta. Egyszerre a csille megmozdult, aztán teljes súlyával legurult. Viczjánt, aki alul állott, hirtelen érte ez a mozdulat, ugy, hogy már ideje sem volt félreugrani, vagy a kezét élvenni a fogantyúról. A lezuhant csille ráesett ^ szerencsétlen ember jobb kezére és azt több helyütt súlyosan összezúzta és elroncsolta. A súlyosan sebesült munkást a mentők részesítették első segélyben, azután a közkórházba szállították, ahol ápolás alá vették. Állapota igen súlyos, de nem életveszélyes. A vizsgálat a szerencsétlenség ügyében megindult. Magyar halál Franciaországban Egy volt csabai tisztviselő tragédiája az idegenben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szemenyey Tibor dr. aláírással ina levelet hozott a posta számunkra. A levél írója tragikus esetről értesít, amely egy volt békéscsabai magántisztviselővel történt. A szerencsétlen tisztviselő a világháború áldozata lett — tizenegy évvel a háború befejezése után, ami még szomorúbbá teszi tragikus sorsát. A szomorú hirt közlő írás egyébként igy hangzik: Igen tisztelt Szerkesztőség! Városuknak talán nagyon sok lakóját fogja érdekelni az, hogy egy régi ismerősük: nevezetesen Halász Géza Ferenc m. tisztviselő, a nagy világégés egyik késői tragikus áldozata, most 11 évvel a háború után Franciaországban, Duvaumpean város köz- és szegénykórházában testileg és lelkileg teljesen összeomlott. A sors mindig mostoha és kemény volt hozzá. Súlyos háborús baja, valamint éveken keresztül tartott állástalansága és nyomora folytán idegei teljesen felőrlődtek és a háborúban a légzőszervek megbetegedése életunttá tették. Áldozatokat szedni a rettenetes háború, — ugylátszik — még mindig nem szűnik és az ő állapota is teljesen reménytelen. Azt hiszem, sokan lesznek, akik szomorú megemlékezéssel fognak reá visszagondolni e gyászhír olvasásával kapcsolatban. Kiváló tisztelettel Dr. Szemenyey Tibor.