Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-25 / 130. szám

Békéscsaba, 1929 augusztus 25. Vasárnap 56-ik évfolyam, 130-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és 'vidékre postén küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, A tanya problémája A magyarságnak az elkövetke­zendő harcokhoz leghelyesebb utolsó fellegvára falai közé vo­nulnia. Ez a fellegvér a magyar tanyavilág hatmillió katasztrális holdja, ahol másfélmillió színma­gyar lélek él. A törökdulás utáni időkben az addig népes Alföld elnéptelene­dett. Virágzó városok és közsé­gek rommá lettek. A török hó­doltság megszűrése után az épí­tőmunka helyreálltával a „neo­acquistica commissio" eljárása folytán a kis- és középbirtokok létrejötte megnehezült és helyet­tük nagybirtokok keletkeztek. Eb­ben az időben jöttek létre az al­földi tanyavilág 40—160.000 ka­tasztrális hold földdel rendelkező városai. A városok belterületétől nagy távolságra levő földterületek egy­ideig közös legelőül szolgáltak, állandó szállásul a rideg gulyák­nak, méi eseknek és kondáknak. Ám a mult század 60 as éveinek végén, amint a pásztor^odástól fokozatosan tértünk a szemter­melés felé, a nagyvárosok nép­feleslege kezdette megszállni a külső területeket. Eleinte csak nvári szállásokat, enyhelyeket ké­szített magának. Később, különö­sen a szegényebbje, télviz idején is meglakta a tanyát. A hatósá­gok nem szívesen látták a letele­pülésnek ezt az uj formáját. Jó­részt közbiztonsági okok játszot­tak közre, amiért a kinnlakást el­lenezték. A betyárvilág támasza a tanyanép volt, ez adott szállást, éle'met a bujdosó szegénylegé­nyeknek. Még a 60-as évek ele­jén is drákói rendszabályok suly­tották a tanyai lakókat. A tanya azonban győzött a hatósággal szemben. Győzött, mert nagy gaz­dasági szükségesség igazolta lét­rejövetelét. A városi központoktól 40—50 kilométernyire fekvő föl­deket intenziven megmunkálni le­hetetlen. Amint tehát az állami és közgazdasági élet fejlődése árutermelővé tette az addig ház­tartási gazdaságban élő kisgaz­dát, amint a föld talajereje kez­dett kimerülni, többé már nem lehetett télre beköltözni a városba és a jószág trágyáját elvonni a termelési erejében csökkent föld­től. Kétlaki gazdálkodás csak nagyobb területeken lehetséges, 15—20 holdas gazdánál azonban tönkremenést jelent. Megszapo­rodtak tehát a tanyai lakosok. Nagy vonásokban igy jött létre a tanyásrendszerü gazdálkodás. A városok külterületén egyre több és több földmives és kisgazda telepedett le, mert szántóföldjét csak igy tudta intenzivebben meg­munkálni. A mult század végén és a mos­tani elején kormányainknak az ádáz közjogi harcok miatt sem ideje, sem kedve nem volt az alföldi magyarság érdekeivel fog­lalkozni. Aminek egyik oka az is volt, hogy a magyarlakta választó­kerületek ellenzéki képviselőket küldtek a parlamentbe. A kor­mány egyrészt ezért, másrészt a helytelenül felfogott nemzetiségi politika következtében a nemzeti­ségek által sürün lakott perifériá­kat látta el mindazon intézmé­nyekkei, amelyeket megtagadóit az Alföldtől s különösen a ta­nyavilág magvát képező Tisza­vidéktől. Az Alföld tanyavilága igy tehát elesett az utaktól, iskoláktól, a köz- és állategészségügy rendezé­sétől és mindazon javaktól, ame­lyek jogosan megillették volna. Fem.tebb már emiitett történelmi hivatásánál fogva a nemzet első­rangú feladata a tanyát kiragadni elhagyatottságából és a tanyavilág bajait, sérelmeit orvosolni. Tanyai népünknek legnagyobb baja az ut hiánya mellett a gazdasági és kulturális szervezetlenség. Emiatt nem tud boldogulni és érvénye­sülni a tanyai társadalom. Az ut­kérdéstől eltekintve, a tanyakér­dés megoldása csak a gazdasági és kulturális megszervezettséget biztosító tanyai központok létesí­tésével lehetséges. Pusztán közigazgatási intézmé­nyekkel nincs megoldva a tanya­kérdés. Ezek az intézmények csak megkönnyítik a tanyaiak életét és megélhetési feltételeit, de nem tö­rődhetnek a legfontosabbal. Nem adnak öntudatos világnézeti tar­talmat a tanyának. Enélkül a ta­nyavilág nem lesz az a biztos alap, amelyre nyugodt lelkiisme­rettel alapozhatjuk a magyar jövőt. A cél pedig csak ez lehet. Az utolsó órában vagyunk. Hosz­szu évtizedek, illetve évszázadok mulasztásait kell helyrehozni a magyar tanyán, illetve a magyar Altóldön. Á cél és mód adva van : a magyar tanyavilág gazda­sági megszervezése a tanyai köz­pontok utján. Diszes síremlék állítását javasol­ej a eüi • * m m wa a na _ bum* r m m jak a hetfoi közgyűlésén a néhai polgármesternek Pollák Arnold városi képviselő Balatonfüredről ilyen értelmű indítványt küldött a közgyűlésnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pollák Arnold vendéglős, a városi képviselőtestület tagja, szombaton dicséretreméltó, mindenképpen he­lyeselhető indítványt küldött a vá­rosi képviselőtestület számára. Pollák, aki ezidcszerint Balaton­füreden üdül, indítványával azt a tiszteletet, szeretetet es ragaszko­dást óhajtja lerói.i,* amelyet ő is és a városnak valamennyi pol­gára érez a város legelsői immár a történelem csarnokába került polgármesterével szemben. Pollák Arnold indítványában el­mondja, hogy kívánatosnak tartja az elhunyt polgármester teledhe­tetlen emlékének a sírkertben ak­kénti megörökítését, hogy az em­lékre nemcsak ennek a városnak polgárai, hanem az idegenek is büszkén és elégedetten tekinthes­senek. Éppen ezért az indítvány egy olyan síremlék állittatását kívánja a város közönségének terhére, amilyent Berthóty István dr. pol­gármester alakja és tiszta emléke megérdemel és amely a város minden polgárának szivében mind­örökre nyomot hagy a város első polgármesterének megdicsőült alak­jával szemben. Pollák Arnold indítványát a hét­fői közgyűlés elé fogják terjesz­teni és teljességgel bizonyos, hogy azt a közgyűlés — amely egyéb­ként el fogja parentálni a meg­boldogult polgármestert — egy­hangú lelkesedéssel fogja magáévá • tenni. Ezzel elsősorban önmagát fogja megtisztelni. Szeptember l-én megindulnak a MAHART autóbuszai Egy járat Szarvas—Csaba—Gyula kőzött közlekedik | azért, mert — nyert értesülés sze­J rint — a MA VART nem rendel­kezett elegendő kocsival. A MAVART megküldötte me­netrendjét Csaba városának is. Ezek szerint az autóbuszjárat szeptember hó 1-én megindul és Szarvas—Békéscsaba—Gyula kö­zött közlekedik. Kereskedelmi körökben bizo­nyára a legnagyobb rokonszenv­vel fogadják az autóbuszjáratok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Békésmegyei Közlöny" ha­sábjairól értesült az olvasóközön­ség elsőizben arról, hogy a MAVART a megyében leginkább a vasúti hálózat elágazása folytán nehezen megközelithető községek lakóinak részére autóbuszjáratokat fog létesíteni. A terv szerint az autóbuszjára­toknak május 1-én kellett volna megindulni. Ez azonban elmaradt megindulását, mert attól eltekintve, hogy lényegesen olcsóbb, mint a MÁV, sokkal kevesebb időt vesz igénybe a kérdéses községek megközelítése. Az atóbusz menetdija Szarvas— Békéscsaba között 4 pengő, 10 éven aluli gyermekek az összeg felét fizetik. Útipoggyászért min­den megkezdett 5 km. távolságért 20 fillér fizetendő. Az autóbuszjárat Szarvasról in­dul Kondoroson át reggel 6 óra­kor és 8 órakor érkezik Békés­csabára. Békéscsabáról indul dél­után 2 órakor és Szarvasra érke­zik délután 4 órakor. Amilyen üdvös ez a közlekedési rendszer a szarvasiaknak, épp oly hátrá­nyos a csabaiak részére, mert aki a délutáni autóbusszal megy Szarvasra, az — ha még aznap itthon akar lenni, — kénytelen a MÁV-ot igénybe venni, vagy pe­dig Szarvason kell töltenie az éj­szakát. Hisszük azonban, hogy rövide­sen a MAVART is be fogja látni ezt a lehetetlen és helytelen köz­lekedést és módot fog találni arra, hogy a csabaiak is mentesítve legyenek a mostoha elbánás alól. A békési ev. egyház­megye közgyűlése A jövő évi közgyűlés Kondoro­son lesz (A Közlöny eredeti tudósítása.) E hó 21- és 22-én gyülekeztek. Szarvasra a békési ev. esperesség küldöttei, hogy megtartsák ezévi rendes közgyűlésüket. A közgyűlés elnökei voltak: Ko­vács Andor esperes és Mázor Ele­mér dr. másodfelügyelő. Az első­felügyelő Pesthy Pál dr., aki most már kerületi felügyelő, lemondó levelet küldött. Előző napon, 21-én a különféle bizottságok végeztek munkát. Ezek között az iskolai bizottságé a leg­fontosabb. Majd a gyámintézeti és pénzügyi bizottságé. Este 6 órakor gyámintézeti iste­nitisztelet volt. Á szentbeszédet Fürst Ervin nagymágocsi missziós lelkész tartotta. A hallgatóság gyö­nyörködött a tartalmas, szép be­szédben. Csütörtökön reggel 9 órakor is­mét volt rövid istentisztelet, mikor Kálmán Rezső egyházi főjegyző végezte az oltári szolgálatot. Á kö­zönség a Luther-árvaház díszter­mébe vonult. A közgyűlés most már ilyen módon a templomból Szarvason díszterembe vonulhat, ami régi óhajtás, hogy igy legyen, csakhogy ezt ma csak Szarvason tehetik. Az esperes megnyitó fohásza után az elnöklő másodfelügyelő mondotta el nagy érdeklődéssel hallgatott, tartalmas, szép meg­nyitóbeszédét.

Next

/
Thumbnails
Contents