Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-25 / 130. szám

Békéscsaba, 1929 augusztus 25. Vasárnap 56-ik évfolyam, 130-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és 'vidékre postén küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, A tanya problémája A magyarságnak az elkövetkezendő harcokhoz leghelyesebb utolsó fellegvára falai közé vonulnia. Ez a fellegvér a magyar tanyavilág hatmillió katasztrális holdja, ahol másfélmillió színmagyar lélek él. A törökdulás utáni időkben az addig népes Alföld elnéptelenedett. Virágzó városok és községek rommá lettek. A török hódoltság megszűrése után az építőmunka helyreálltával a „neoacquistica commissio" eljárása folytán a kis- és középbirtokok létrejötte megnehezült és helyettük nagybirtokok keletkeztek. Ebben az időben jöttek létre az alföldi tanyavilág 40—160.000 katasztrális hold földdel rendelkező városai. A városok belterületétől nagy távolságra levő földterületek egyideig közös legelőül szolgáltak, állandó szállásul a rideg gulyáknak, méi eseknek és kondáknak. Ám a mult század 60 as éveinek végén, amint a pásztor^odástól fokozatosan tértünk a szemtermelés felé, a nagyvárosok népfeleslege kezdette megszállni a külső területeket. Eleinte csak nvári szállásokat, enyhelyeket készített magának. Később, különösen a szegényebbje, télviz idején is meglakta a tanyát. A hatóságok nem szívesen látták a letelepülésnek ezt az uj formáját. Jórészt közbiztonsági okok játszottak közre, amiért a kinnlakást ellenezték. A betyárvilág támasza a tanyanép volt, ez adott szállást, éle'met a bujdosó szegénylegényeknek. Még a 60-as évek elején is drákói rendszabályok sulytották a tanyai lakókat. A tanya azonban győzött a hatósággal szemben. Győzött, mert nagy gazdasági szükségesség igazolta létrejövetelét. A városi központoktól 40—50 kilométernyire fekvő földeket intenziven megmunkálni lehetetlen. Amint tehát az állami és közgazdasági élet fejlődése árutermelővé tette az addig háztartási gazdaságban élő kisgazdát, amint a föld talajereje kezdett kimerülni, többé már nem lehetett télre beköltözni a városba és a jószág trágyáját elvonni a termelési erejében csökkent földtől. Kétlaki gazdálkodás csak nagyobb területeken lehetséges, 15—20 holdas gazdánál azonban tönkremenést jelent. Megszaporodtak tehát a tanyai lakosok. Nagy vonásokban igy jött létre a tanyásrendszerü gazdálkodás. A városok külterületén egyre több és több földmives és kisgazda telepedett le, mert szántóföldjét csak igy tudta intenzivebben megmunkálni. A mult század végén és a mostani elején kormányainknak az ádáz közjogi harcok miatt sem ideje, sem kedve nem volt az alföldi magyarság érdekeivel foglalkozni. Aminek egyik oka az is volt, hogy a magyarlakta választókerületek ellenzéki képviselőket küldtek a parlamentbe. A kormány egyrészt ezért, másrészt a helytelenül felfogott nemzetiségi politika következtében a nemzetiségek által sürün lakott perifériákat látta el mindazon intézményekkei, amelyeket megtagadóit az Alföldtől s különösen a tanyavilág magvát képező Tiszavidéktől. Az Alföld tanyavilága igy tehát elesett az utaktól, iskoláktól, a köz- és állategészségügy rendezésétől és mindazon javaktól, amelyek jogosan megillették volna. Fem.tebb már emiitett történelmi hivatásánál fogva a nemzet elsőrangú feladata a tanyát kiragadni elhagyatottságából és a tanyavilág bajait, sérelmeit orvosolni. Tanyai népünknek legnagyobb baja az ut hiánya mellett a gazdasági és kulturális szervezetlenség. Emiatt nem tud boldogulni és érvényesülni a tanyai társadalom. Az utkérdéstől eltekintve, a tanyakérdés megoldása csak a gazdasági és kulturális megszervezettséget biztosító tanyai központok létesítésével lehetséges. Pusztán közigazgatási intézményekkel nincs megoldva a tanyakérdés. Ezek az intézmények csak megkönnyítik a tanyaiak életét és megélhetési feltételeit, de nem törődhetnek a legfontosabbal. Nem adnak öntudatos világnézeti tartalmat a tanyának. Enélkül a tanyavilág nem lesz az a biztos alap, amelyre nyugodt lelkiismerettel alapozhatjuk a magyar jövőt. A cél pedig csak ez lehet. Az utolsó órában vagyunk. Hoszszu évtizedek, illetve évszázadok mulasztásait kell helyrehozni a magyar tanyán, illetve a magyar Altóldön. Á cél és mód adva van : a magyar tanyavilág gazdasági megszervezése a tanyai központok utján. Diszes síremlék állítását javasolej a eüi • * m m wa a na _ bum* r m m jak a hetfoi közgyűlésén a néhai polgármesternek Pollák Arnold városi képviselő Balatonfüredről ilyen értelmű indítványt küldött a közgyűlésnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pollák Arnold vendéglős, a városi képviselőtestület tagja, szombaton dicséretreméltó, mindenképpen helyeselhető indítványt küldött a városi képviselőtestület számára. Pollák, aki ezidcszerint Balatonfüreden üdül, indítványával azt a tiszteletet, szeretetet es ragaszkodást óhajtja lerói.i,* amelyet ő is és a városnak valamennyi polgára érez a város legelsői immár a történelem csarnokába került polgármesterével szemben. Pollák Arnold indítványában elmondja, hogy kívánatosnak tartja az elhunyt polgármester teledhetetlen emlékének a sírkertben akkénti megörökítését, hogy az emlékre nemcsak ennek a városnak polgárai, hanem az idegenek is büszkén és elégedetten tekinthessenek. Éppen ezért az indítvány egy olyan síremlék állittatását kívánja a város közönségének terhére, amilyent Berthóty István dr. polgármester alakja és tiszta emléke megérdemel és amely a város minden polgárának szivében mindörökre nyomot hagy a város első polgármesterének megdicsőült alakjával szemben. Pollák Arnold indítványát a hétfői közgyűlés elé fogják terjeszteni és teljességgel bizonyos, hogy azt a közgyűlés — amely egyébként el fogja parentálni a megboldogult polgármestert — egyhangú lelkesedéssel fogja magáévá • tenni. Ezzel elsősorban önmagát fogja megtisztelni. Szeptember l-én megindulnak a MAHART autóbuszai Egy járat Szarvas—Csaba—Gyula kőzött közlekedik | azért, mert — nyert értesülés szeJ rint — a MA VART nem rendelkezett elegendő kocsival. A MAVART megküldötte menetrendjét Csaba városának is. Ezek szerint az autóbuszjárat szeptember hó 1-én megindul és Szarvas—Békéscsaba—Gyula között közlekedik. Kereskedelmi körökben bizonyára a legnagyobb rokonszenvvel fogadják az autóbuszjáratok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Békésmegyei Közlöny" hasábjairól értesült az olvasóközönség elsőizben arról, hogy a MAVART a megyében leginkább a vasúti hálózat elágazása folytán nehezen megközelithető községek lakóinak részére autóbuszjáratokat fog létesíteni. A terv szerint az autóbuszjáratoknak május 1-én kellett volna megindulni. Ez azonban elmaradt megindulását, mert attól eltekintve, hogy lényegesen olcsóbb, mint a MÁV, sokkal kevesebb időt vesz igénybe a kérdéses községek megközelítése. Az atóbusz menetdija Szarvas— Békéscsaba között 4 pengő, 10 éven aluli gyermekek az összeg felét fizetik. Útipoggyászért minden megkezdett 5 km. távolságért 20 fillér fizetendő. Az autóbuszjárat Szarvasról indul Kondoroson át reggel 6 órakor és 8 órakor érkezik Békéscsabára. Békéscsabáról indul délután 2 órakor és Szarvasra érkezik délután 4 órakor. Amilyen üdvös ez a közlekedési rendszer a szarvasiaknak, épp oly hátrányos a csabaiak részére, mert aki a délutáni autóbusszal megy Szarvasra, az — ha még aznap itthon akar lenni, — kénytelen a MÁV-ot igénybe venni, vagy pedig Szarvason kell töltenie az éjszakát. Hisszük azonban, hogy rövidesen a MAVART is be fogja látni ezt a lehetetlen és helytelen közlekedést és módot fog találni arra, hogy a csabaiak is mentesítve legyenek a mostoha elbánás alól. A békési ev. egyházmegye közgyűlése A jövő évi közgyűlés Kondoroson lesz (A Közlöny eredeti tudósítása.) E hó 21- és 22-én gyülekeztek. Szarvasra a békési ev. esperesség küldöttei, hogy megtartsák ezévi rendes közgyűlésüket. A közgyűlés elnökei voltak: Kovács Andor esperes és Mázor Elemér dr. másodfelügyelő. Az elsőfelügyelő Pesthy Pál dr., aki most már kerületi felügyelő, lemondó levelet küldött. Előző napon, 21-én a különféle bizottságok végeztek munkát. Ezek között az iskolai bizottságé a legfontosabb. Majd a gyámintézeti és pénzügyi bizottságé. Este 6 órakor gyámintézeti istenitisztelet volt. Á szentbeszédet Fürst Ervin nagymágocsi missziós lelkész tartotta. A hallgatóság gyönyörködött a tartalmas, szép beszédben. Csütörtökön reggel 9 órakor ismét volt rövid istentisztelet, mikor Kálmán Rezső egyházi főjegyző végezte az oltári szolgálatot. Á közönség a Luther-árvaház dísztermébe vonult. A közgyűlés most már ilyen módon a templomból Szarvason díszterembe vonulhat, ami régi óhajtás, hogy igy legyen, csakhogy ezt ma csak Szarvason tehetik. Az esperes megnyitó fohásza után az elnöklő másodfelügyelő mondotta el nagy érdeklődéssel hallgatott, tartalmas, szép megnyitóbeszédét.