Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-07 / 78. szám

ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 április 7. Vasárnap 56-ik évfolyam, 78-ik szám KESMEGTEI KÖZLÖNY P0LITBSCA1 ÜUPfiLUP Előfizetési dijak: Helyben es vidékre poslán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. píldányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Or. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippínyi Sámuei Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. i A kispolgárság lezüllése igy• Í-) Nemrégiben a főváros Közgyűlésén tette valaki szóvá az egyik szocialista képviselő örömnyilvánitása mellett, hogy a fokozódó nyomorúság egyre több polgári elemet sodor a szocializmus karjaiba. Kispolgárságunknak ez az elproletárosodása úgyszólván napról-napra szemlélhető. Az még csak hagyján, hogy a konjunkturális \ agyonszaporulatok a gazdasági válság őrlőhengerei között semmivé váltak. Először a kereskedelem, majd az ipar s végül a mezőgazdaság gyors egymásutánban leadták azt a látszatgyarapodást, amit az inflációs idők forgatagában magukhoz szivtak. Az utóbbi idők gazdasági rengései azonban aláaknázták és megbomlasztották azokat a szolid és produktív kispolgári tőkéket és egzisztenciákat is, amiken valójában a polgári társadalom épül. És a lehúzott redőnyü üzlet, az üres műhely, a tönkre adósodott birtok, az állástalan tisztviselő, vagy alkalmazott és a keresetnélküli munkás, mind-mind kispolgári életek kilátástalan összeomlását. uj és uj nincstelen proletárok tömegét jelentik, akiknek minden anyagi és lelki kapcsolatuk a polgári társadalmat alátámasztó tökével megszűnt. A kalasztrófális gazdasági tehetetlenség igy érezteti politikai hatását a kispolgárság lezüllesztésében és a nincstelenek osztályöntudatának kimélyülésében. A polgári ellenzék szervezettségének hiánya pedig igy sodorja az egyedeket akaratlanul és öntudatlanul a szocializmus karjaiba. A kormány süket és önelégült -politikai önkényének s a gyáva és demoralizált polgárság közönyének következményeként a kispolgári egyedek, kiskereskedők, kézmüiparosok, kisbirtokosok, tisztviselők egyre fokozódó elkeseredéssel látják, hogy az ő panaszaik és kétségbeesett sirámaik nyomtalanul hangzanak el, mig a szervezett munkásság követelései még a jelenlegi kormányzatnál is — éppen a szervezettség hatóerejénél fogva — sikereket tudnak felmutatni. A munkanélküliség problémájára keresnek és nyújtanak is valami enyhületet, de a tönkrement iparossal, kereskedővel, kisbirtokossal senki sem törődik, nem is szólva arról, hogy a tönkremenetelt is inkább megkönnyítik, mint feltartóztatják. A lex Vass-ok a dolgozó tőke súlyos megterhelésével gondoskodnak a munkások betegségi, rokkantsági és öregségi biztosításáról, de azzal nem sokat törődnek. hogy a kistőkés kereskedő, gazda és iparos tönkre megy, mielőtt még megöregszik. Nem azért mondjuk ezt, mintha az előbbi gondoskodást elítélendőnek j tartanok, hanem azért, mert az utóbbi nemtörődömséget végzetesnek érezzük. Röviden és magyarán: a kispolgárt egyideje kutyába se veszik. Ennek oka pedig tisztára a szervezetlenségünk. A gerinc az rég kiveszett belőlünk, csuszó-tnászó ázalagok pedig nem imponálók, legföljebb undorító organizmusok. A kispolgárság, ha azt akarja, hogy katasztrofális sorsán enyhítsen, erőt kell mutatni, olyan erőt, amely megszervezeltségében gyökeredzik. Máskülönben tovább csuszunk a lezüllés lejtőjén, ami pedig nemcsak a meglévő, de az eljövendő polgári kormányzatra is veszedelmes lehet. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok az egész vonalon elkéstek Az öszi buza általánosságban elég jól telelt — A földmivelésügyi miniszter legújabb vetésjelentése vaszi árpa és a zab vetése, valamint a kapásnövények talajelőkészitő munkálatai a fagyos, majd a nedves talaj következtében csak március utolsó hetében voltak megkezdhetők. Az őszi buzavetések általában jól teleltek és az utóbbi időben mindenütt erőteljes fejlődésnek indultak. A tavaszi buza vetési ideje megkésett és eddig megkésve kisebb területeken vetettek. A tengeri vetése még nem kezdődhetett meg, a talajelőkészitő munkálatok azonban már megindultak. A gyümölcsfák csak most kezdenek lassan rügyezni. A legközelebbi jelentés folyó évi április 27-én fog közzététetni. Budapest, április 6. A magyar kir. földmivelésügyi minisztérium a következő vetésjelentést adta ki: A legutóbbi (március 13-ki) rendes hivatalos jelentés közzététele óta letelt három hét időjárását a hőmérséklet lassú nappali felmelegedése, fagyos éjjelek és nagyfokú csapadékhiány jellemzi. Egész március hónap folyamán hat télies jellegű nap és .22 fagyos nap fordult elő. A hóréteg az ország északnyugati vidékén március 16-ig kitartott és azon tul mér csak foltokban és csak egyes mélyebb árnyékos helyeken lehetett havat találni. A külső gazdasági munkálatok közül a tavaszi buza, a tavaszi rozs, a taÁprilis 15-én lesz a város testületének közgyűlése Végre dőnieni fognak a Jókai-utcai ártézikut ügyében Sor kerül a városi bérházak üzlethelyiségeinek bérbeadására is (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete április 15-én tartja a városháza nagytermében rendes közgyűlését, délelőtt 9 órai kezdettel. A közgyűlés tárgysorozatának legtöbb érdeklődést keltő pontja elsősorban a Jókai-utcai ártézi kut ügye. Mint ismeretes, a képviselőtestület még a mult évben elhatározta, hogy a Jókai-utcában egy ártézi kutat furat és pedig a Lutherutcai kereszteződésnél. Ezt a határozatot a nagyobbára munkásokból és kispolgárokból álló lakosság megfeiebbezte a törvényhatósági bizottsághoz azzal a kérelemmel, hogy a kut ne a Luther, hanem a Tomory-utcánál furassék, miután ehhez a lakosság szélesebb rétegeinek anyagi érdekei fűződnek. A törvényhatósági bizottság fel is oldotta a képviselőtestület határozatát, arra utasítván a város képviselőtestületét, hogy hozzon ujabb határozatot, melyben méltányolja a felebbezés alapos érveléseit. A képviselőtestületet bizonyára nehéz feladat elé állította a törvényhatósági bizottság, miután egészen biztosra vehető, hogy a Luther-utcai megoldást számos nagyobb gazda és háztulajdonos fogja követelni. Remélhető azonban, hogy a képviselőtestület mégis a Tomory utcai kut mellett foglal majd állást, annál is inkább, miután a szociális szempontok ezt a megoldást teszik szükségessé. Hasonlóan nagy érdeklődés mellett fogják tárgyalni a városi üzíetek bérbeadásának ügyét isi melynél a közönség feltétlenül számit arra, hogy képviselete bölcs mérsékletet fog tanúsítani. Ismételten visszatérő ügy a leventegyakorlótér ügye is s éppen azért remélhető, hogy most már sikerülni fog azt véglegesen megoldani. Ezúttal az elemi lőteret kéri az egyesület, mely a talajviszonyokat illetőleg meg is felelne, csak talán egy kissé messzire esik a város középpontjától. Hátra marad még annak a kérdésnek rendezése is, hogy az elemi lőtér helyett kap-e a katonaság egy másikat, vagy pedig a leventékkel létesít megállapodást a terület közös használatát illetőleg. Elég jelentékeny kérdés az iskolaszanatórium ügye is, mely mint már megirtuk. felkérte a várost, hogy lépjen be alapitótagjai sorába, mely esetben annyi szegénysorsu tüdőbeteg ifjút küldhetne ápolásra a szanatóriumba, mint ahány tagsággal lép be az egyesületbe alapitóul. A közgyűlés rendes tárgysorozata egyébként a következő : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Törvényhatósági bizottsági határozat a Jókai-utcai kut helyének kijelölése ügyében. 3. Az iparvágánytulajdonos vállalatok kövezetvámügyének rendezésére előterjesztés. 4. Városi üzletek bérbeadása. 5. A községi polgári leányiskolánál egy segédtanári állás átszervezésére előterjesztés. 6. Az elemi lőtér területének leventesporttér céljára való átengedése. 7. Kórházi bizottság határozata a kórházi ápolószemélyzet fizetésének javítása tárgyában. 8. A város polgármesterének szabadság iránti kérelme. 9. A Magyar Iskolaszanatórium segély iránti kérelme. 10. Sajben András utcai terjedék eladását kéri. 11. Hugyecz János kérelme balesetből kifolyólag kártalanítása iránt. 12. Bányai Júlia kegydij iránti kérelme. 13. Illetőségi ügyek. 14. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Rácz Lajos dr. szikjavitási miniszteri biztos lett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ország elszikesedett területének megjavítására, azoknak ismét a termelés szolgálatába állításához fűződő nemzetgazdasági érdekekre tekintettel, mint ismeretes a kormány nagyszabású sziktalajjavitási akciót indított. E valóban áldásos munkásság sikerét még fokozottabban biztosítani és a gazdaközönség érdekeinek e téren minél teljesebb érvényesülést előmozdítani kívánván, a Tiszántúl 7 vármegyés mezőgazdasági kamarai kerületére dr. Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsost, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatóját a szikjavitási ügyekben kinevezte miniszteri biztosul. A miniszteri megbízatás szerint a miniszteri biztos hatásköre kiterjeszti az akció érdekében propaganda szervezésére, a kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzésére, a gazdák és hatóságok, valamint a javítási anyagokat szállító vállalatok között felmerülő viták megvizsgálására és a szikjavitási eredmények megállapítására-