Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-07 / 78. szám

Békéscsaba, 1929 április 7 Harisnya Kesztf íi Nyakkendő Uri és női fehérnemű KALAPUJD011SAG0K ESCHER ANDRÁSSY-UT 7 MEL Tanácsülés Az április 5-én tartott tanács­ülésben a következő ügyeket in­tézték el : Iparigazolványt kaptak: Fischer Samu műszaki cikkekkel való ke­reskedésre, Nóvák Mihály 50 lite­ren aluli tejmennyiség és tejtermék kereskedő és Guba Jánosné kész férfiruhakereskedő iparra. Telekeldarabolási engedélyt ka­pott Oláh Andrásné — házbontási engedélyt a Békéscsabai Kisgaz­dák Egylete házbizottsága. Épitési engedélyt kaptak: Szarvas Mátyás, Monori Antal, Vágó Mária, Kovács Pál, Duna Ádám, Molnár András, Kocziha Mihály, Fonféder Vilmos, Tóth Mihály, Havran Pál, Ruttkay Géza, Lipták János és a Kisgazdák Házbizottsága. Kövezési részletfizetési engedélyt kaptak 15-en. Gyorssegélyt kértek és kaptak 3-an. Solymossy Sándor jutalomjátéka (A Közlöny eredeti tudósitása.) Április 11-én, csütörtökön este „Á drótostót" kerül előadásra a Városi Színházban. Ez az elő­adás egyúttal jutalomjátéka Soly­mossy Sándornak, aki ez évben mutatkozott be a csabai közön­ségnek. Solymossy Sándor az igazi humor megtestesítője, akinek min­den egyes szereplése még a leg­savanyubb ábrázatokat is képes volt mosolyra, sőt kitörő vidám­ságra deríteni. Solymossy Sándornak igazán a vérében van a komikum s azért van ő teljesen tisztában a hatás minden fogásával, mert ő való­jában nem is törekszik hatásra, hanem csak egyszerűen átéli min­den egyes szerepét. Valahogy nem látszik rajta a maszk, hanem csak valóban a testből és lélekből álló ember. Ezért olyan ellenállhatat­lan erejű minden alakítása és in­nen van az ő nagy sikere is. Reméljük, hogy az a közönség, mely estéről-estére kacagott vidá­man és felejtette a hétköznapok sivár gondjait, a csütörtöki esté­ből nemcsak önmaga, hanem a derék Solymossy szómára is ün­nepnapot varázsol. Gyermekliullát kapartak ki a kistyák Rémes lelet egy nagyréti tanyán (A Közlöny eredeti tudósitása.) Pénteken délután a város határá­ban, az úgynevezett nagyréti ta­nyák között szörnyű leletre akad­tak. A rémes felfedezés az egyik tanyaház közelében történt és a lelet ügyéről most az egész tanya­világban a legkülönbözőbb híresz­telések és találgatások forognak közszájon. A szóbanforgó tanya lakossága ugyanis pénteken délután arra lett figyelmes, hogy a ház közvetlen közelében számos kóbor kutya te­vékenykedik. Az ebek mohó csa­pata egy és ugyanazon a helyen sürgött-forgott, időnként összeröf­fentek, egymásnak rontottak és összeverekedtek. Mindez nyilván­valóvá tette, hogy a kóbor kutyák valamin marakodnak, amit min­denképen szeretnének maguknak megszerezni. Á tanyabeliek elkergették a ku­tyákat és ekkor szörnyűséges lát­vány tárult a szemeik elé. A ku­tyák előtt egy félig oszlásnak in­dult, összerágott, részben széttépett csecsemőholttest feküdt, amelynek egyik része még benn volt a föld­ben. Kiderült, hogy a tanyaház mel­lett, a belsőségben, egy csecsemő­Uj tejcsarnok létesítésére kértek engedélyt a város tanácsától A kérvényező a müutak mentén maga gyiijtené össze az odahordott tejet — érdekes kísérlet eszméje vető­dött fel az uj tejcsarnok tizemével kapcsolatban holttest volt elásva, amelyet az éhes kutyafalka megszimatolt, majd közös erővel kikapartak a földből, hogy bő iakmározást rendezzenek belőle. A tanyásgazda a borzalmas le­letről azonnal jelentést tett a bé­késcsabai csendőségnek, amely a nyomozást megindította. A nyomozás főleg arra terjesz­kedik ki, hogy a csecsemőhulla milyen módon és ki által került a tanya földjébe és hogy a holttest tulajdonképpen bűncselekmény ré­vén jutott-e ismeretlen, jeltelen sír­jába. Nem lehetetlen ugyanis, hogy nem történt bűntény, csupán a csecsemő szülei a temetési költ­ségek megtakarítását célozták akkor, amikor a kis holttestet a földbe tették. egy igen nagy jelentősége, neve­zetesen az, hogy vállalkozása mó­dot nyújtana egyrészt a tejfogyasz­tást megfelelően propagálni, más­részt szociális jótéteményként bi­zonyos kísérleteket végezni. Mint ismeretes, a főváros két év óta a tejpropaganda egyik mód­szereként iskoláiban tejtáplálko­zási kísérleteket rendezett és pe­dig igen kitűnő eredménnyel. Ezekre a kísérletekre nyújtana módot Enyedi István azzal, hogy bizonyos mennyiségű lefölözött te­jet bocsájtana a város rendelke­zésére, melyet a város aztán az elemi iskolás szegénysorsu és vér­szegény gyermekek között osztana ki naponként egy-egy zsemlével együtt. A lefölözött tejről általában az a hit, hogy annak semmi táp­értéke nincs. Ez tévedés, mert a lefölözött lejből tulajdonképen csak a vajtartalom túlnyomó részét von­ták el. ellenben némi vajtartalom mellett benne marad a teljes fe­hérje tartalom s azonkívül szám­talan, a fejlődő szervezet számára szükséges egyéb anyag. A lefölö­zött tejtől legfeljebb hízni nem, erősödni azonban feltétlenül lehet. Miután a kérvényező szándéká­nak véleményünk szerint alig áll­het valami útjában, kíváncsian várjuk, hogy miként fog ez az életrevaló vállalkozás gazdasági életünkben beválni. Nagyszabásúlesz a cserkészest —. — Dus, nívós műsorral mutatkoznak be a cserkészek . (A Közlöny eredeti tudósitása.) Érdekes beadvány érkezett szom­baton délelőtt a város iktató hiva­talába, melynek benyújtója Enyedi István gyulavárii tejfeldolgozó ipa­ros. Beadványában annak megenge­dését kéri a város tanácsától, hogy Békéscsabán a Baross-utcában egy tejcsarnokot létesíthessen, melyben naponként friss tejen kívül minden­nemű tejterméket is árusíthasson. A kérvényező a csabai piacok­ról is előnyösen ismert kitűnő vaj-, turó- és sajtgyártmányairól. Ezidő­szerint Gyulaváriban van már egy igen jól prosperáló üzeme, mely egy igen nagy terület tejtermelését képes biztositani életrevalóságával. A tejfeldolgozás minden csinyját­binját Oroszországban sajátította el, ahol hosszú évekig volt hadi­fogoly. Csabai vállalkozásával az a terve, hogy mindenekelőtt meg­állapodik mindazon csabai gaz­dákkal, akik hajlandók naponként a kövesuthoz kiszállítani a tejet, ahonnan ő saját autójával gyüj­tené össze, hozná be Csabára s itt friss tejként kiárusítaná, a megma­radottat pedig feldolgozná. Vállalkozása különösen a tejter­melő gazdáink és a fogyasztókö­zönség szempontjából bir rendkívül nagy jelentőséggel, mert az általa tervezett tejgyüjtési módszer a friss tej naponkénti biztosítása mellett magával hozza a higiénikus keze­lést is. De van ezen kivül még (A Közlöny eredeti tudósitása.) Mint már röviden hirt adtunk, cser­készeink nagyszabású előadásra ké­szülnek 13.-án, szombaton este a Vigadó termeiben. Az előadás ke­retében mind az öt csapat cserkészei bemutatkoznak kÍ3 színdarab, szava­lat vagy más szám előadásával. Az előadás után tánera kerekedik az ifjúság és reméljük, hogy cserkészeink meg fogják mutatni, hogy nemcsak a táborban, a virágos réten, hanem a parketten is megállják a helyüket. A jósikerünek ígérkező előadás műsora a következő: 1. »Fiuk, fel a fejjel*. Cserkész­induló, éneklik az összes cserkészek. 2. Prológus. Elmondja egy »Csaba«­cserkész. 3. A közs. fiu felsőkeresk. iskola zenekarának zeneszáma. 4. 'Csizmadia, mint költő* cimü paródiát előadják a »Munkacsv«­cserkészek. 5. Szaval egy »Petőfi«• cserkész. 6. »Lesz még tavasz« egyfelvoná­sost előadják a »Körös«-cserkészek. 7. A keresk. iskola zenekarának zeneszáma. 8. »Hadifogoly«, cserkészegyfel­vonásos Előadják a »Petőfi «-ek. 9. Előképeket mutatnak be a » Csaba* • cserkészek. 10. A Rákóczi-indu'ót játssza a fiu felsőkeresk. iskola zenekara. Mivel a színdarabok keretében sok­cserkész szerepel, a szereplők neveit is feltüntető részletes műsort és tánc­rendet az előadáson fogják a cser készek osztogatni. Jegyek előre válthatók a cserké­szeknél, Belépődíj, mely a táncra is érvényes: I—V,ig 2 P, VI-XIV. sorig 1'50 P a többi sorok és a kar­zati ülő 1 P. Diákjegy 50 fillér. Az előadás tiszta jövedelme főként a szegénysorsu cserkészek táborozási költségeinek fedezését fogja szol­gálni, ezért felülfizetéseket köszönet­tel fogadnak a parancsnokságok. Aki az előadáson megjelenésével hono­rálja a cserkészek fáradozásait, a magyar ifjúságot támogatja. Nem szabad meritő­hálőval halászni Közalkalmazott-halászok a halá­szati társulat határozata ellen (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Kettős-Körösi Halászati Társu­lat közgyűlési jegyzőkönyvét az alispán a földmivelésügyi minisz­terhez felterjesztvén, a miniszter az abban foglalt közgyűlési hatá­rozatokat jóváhagyólag tudomásul vette. A jegyzőkönyv egyik hatá­rozata szerint a közgyűlés kimon­dotta, hogy a társulati vizek bérlői csak kifejezetten sporthalászoknak és csak nyeles horoggal űzött halászatra adhatnak engedélyt, mivel a meritőhálóval való halá­szatnak, az u. n. pókászásnak megengedése albérletbe adásnak tekintendő, amit azonban az érvé­nyes üzemterv tilalmaz. Ez ellen a határozat ellen a gyulai közalkalmazott altisztek, mint sporthalászok kifogást emél­tek és annak megváltoztatását ké­rik, azzal az indokolással, hogy a nyeles horoggal való halászat csak gyermekeknek vqló, amellyel ele­gendő halat fogni nem lehet. A földmivelésügyi miniszter azon­ban a panaszt nem vette figye­lembe és megállapította, hogy a sérelmezett közgyűlési határozat a sporthalászat fogalmát helyesen értelmezi. Gyula és Szoíi^ok között április 3-án egy auiókerék Megtalálója, ha utánvéttel nekem pos­tán beküldi, 20 P jutalomban ré­szesül. Szalontay Elek, Budapest, Margit-körút 64/b. B 13

Next

/
Thumbnails
Contents