Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-21 / 90. szám

Békéscsaba, 1929 április 21. Ára 10 fillér Vasárnap 56-ik évfolyam, 90-ik szám SMEGYEI KÖZLÖNY POLBTIKAI NAPILHP Előfizetési dijak J Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. Ferenc József-tér 20. szám alélt — Hirdetés díjszabás szerint. Az Évről-évre romlik és safnyul a gyümölcsösök termése, pedig se szeri, se száma azoknak a szereknek és eszközöknek, amelyek a fák egészségét védelmezik mindenféle állali és növényi kártevők ellen. Pedig a gyümölcstermésből eredő jövedelem gigászi aranyfolyamot ömleszthetne a nemzeti vagyon ütereibe, amelyet hihetetlen kövérre duzzaszthatna meg. Hogy ez mennyire igy van, mutatja az a rengeteg mennyiségű gyümölcs, amely az okszerű gyümölcstermelő országokból áradásszerüen özönlik más országokba, sőt világrészekbe. Gyümölcstermesztésünk nem csupán az okszerűtlen és maradi rendszerű gazdálkodás miatt hoz csekély eredményt. Oka ennek az is, hogy akár nemtörődömségből, akár a helyzet fel nem ismerése folytán túlnyomórészt alig törődnek a gyümölcsfákkal. Pedig a nemes fa ugyanolyan szeretetteljes és állandó gondozást kiván. akár a lelkes lény. Es ha ezt megkapja, bőven ontja hálája jeleit. Tévedés azt hinni, hogy a fák gondozása csak emberi kéz által történhetik. A természet bölcsessége itt is erőteljesen siet az ember segítségére. Elsősorban és leginkább az énekes madarak azok, amelyek irtják és pusztítják a milliónyi ellenséget és ezzel hasznot hajtanak az embereknek. x A madárvédelem tehát jelentőségében messze felülmúlja azt a látszatot, ami felőle uralkodik. Elsőrendű gazdasági fontosságú, amelyet már kezdenek a legtöbb helyen értékelni nálunk is. Békéscsabán épp a napokban alakult meg a madárvédők egyesülete, amely nemes célul tűzte ki, hogy propagandával, szóval, táblákkal, hírlapi uton győzze meg a lakosságot az éneklő madarak rendkívüli, kiszámíthatatlan hasznos voltáról és ezzel egyidejűen a madarak szeretetét és védelmét akarja a köztudatba vinni. Örömmel kell üdvözölni ezt az uj egyesületet, amelynek munkája nyomán bizonyára sok-sok haszon és áldás fog háramlani a gazdaságokra. Nemcsak az énekesmadarak légióját fogja megszerettetni az emberek ezreivel, hanem az iskolásgyermekek tucatjait fogják leszoktatni arról a durva és kegyetlen „szórakozásiról, hogy flóberttel, vagy gumipuskával vadászszák a pompás kis cinkéket, a csízeket, a rigókat, stb., a fapusztitó hernyók és bogarak ádáz fellakmározóit. Emellett anyagi haszon is származik az egyesület működése nyomán : az énekesmadarak nagyarányú szaporodásával a kártékony férgek légiója eltűnik a zöldbeborult lombsátrakról és nagynagy gyümölcstermés csorgat csengő aranyat a gazdák, a gyümölcstermesztők zsebeibe. (h. r.) A román semmitőszék igazságot szolgáltatói a bukaresti magyaroknak Elrendelte a református egyház évekkel ezelőtt elvett épületeinek visszaadását Bukarest, április 20. A bukaresti református iskolák épületeit még évekkel ezelőtt lefoglalta a kormány. Emiatt ugy az egyházak vezetői, mint a magyarpárti képviselők többizben interpelláltak a kormánynál, hogy a zár alatt levő iskolaépületeket az egyházaknak adják vissza. A bukaresti református egyház erre többizben Ígéretet is kapott, amelyet azonban nem teljesitettek. Az egyház végül is rendes polgári per útjára terelte az ügyet. A tárgyalások során a református egyház bebizonyította, hogy a lefoglalt iskolaépületek és ingatlanok kizárólag az egyház tulajdonai. Különböző forumokon az iskolaépületeket vissza is Ítélték, de a kormány felebbezései folytán az ügy a legvégsőbb fokra, a semmitőszék elé került, amely a református egyház nagyértékü ingatlanait most véglegesen visszaítélte. Az egyház az országos semmitőszék Ítélete alapján már birtokába is vette az iskolaépületeket. Franciaországba bolondították egy sereg romániai embert Egy erdélyi ügyvéd 6Q0G leiéi's árusította a hamisított útleveleket Páris, ápr. 20. (Havas) Az egyik párisi pályaudvarról a minap több román munkást, akiknek viselkedése gyanúsnak tünt fel, a rendőrségre kisértek. Itt megállapították, hogy az illetők nem rendelkeznek munkaigazolvánnyal és az országba ugy jutottak be, hogy az útlevelükről lemosták azt a bélyeget, amely feltünteti, hogy nem munkavállalás céljából, hanem családi ügyekben jötték Franciaországba. A munkások elmondották, hogy Romániában ügynökök járják a falvakat és azzal csábítgatják az A jóvátételi konferencia kudarcának súlyos következményei A németek megegyezésre törekszenek — Az angol sajtó komolynak tartja a helyzetet embereket, hogy utazzanak ki Franciaországba, ahol most a csatornaalagut építésénél igen keresik a kézimunkásokat. A hamisított útleveleket egy erdélyi ügyvédtől szerezték, akinek 6000 leit fizettek tejenként. A rendőrség megállapította, hogy a munkások, akiknek jórészük írni-olvasni sem tud, jóhiszeműen jártak el. A hatóságok kérésére most a párisi román konzulátus gondoskodik arról, hogy a munkások ismét visszajussanak Romániába. London, április 20. Illetékes körökben az a vélemény uralkodik, hogy a jóvátételi kérdések rendezésére egybegyűlt szakértők zsákutcába jutottak ugyan, de a tárgyalásokat nem kell véglegesen meghiúsultnak, vagy megszakadtnak tekinteni. Páris, április 20. A párisi lapok berlini híradás nyomán közlik, hogy a német hivatalos körök is tisztában vannak a jóvátételi konferencia kudarcának súlyos következményeivel. Berlinben szintén azon vannak, hogy az utolsó pillanatban megmentsék a helyzetet. A német delegáció vezetője, Schacht dr. erélyesen cáfolja, hogy a német memorandum a németek utolsó ajánlata volt. Schacht határozottan hangsúlyozta, hogy a német delegáció a megegyezésre törekszik. Minden javaslatot készséggel tanulmányoz és elvárják, hogy a szövetséges szakértők válaszolni fognak a német memorandumra. London, április 20. Az angol sajtó igen komoly hangon kommentálja a párisi jóvátételi tárgyalások során felmerült nehézségeket, de egyhangúlag annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy az ajtók még nyitva maradtak a megbeszélések folytatására. Több angol lap párisi tudósítója beszélgetést folytatott Schacht dr.-ral, a német delegáció vezetőjével, aki kifejezetten hangoztatta a tárgyalások folytatására való készségét és kijelentette, hogy Németország ajánlata egyáltalában nem ultimátumjellegü. amint az antanthatalmak jegyzéke sem jelenti az utolsó szót, hanem a további tárgyalások kiindulópontját. Londoni politikai körökben azt hiszik, hogy Németország hitelére és Franciaország sürgős pénzszükségletére való tekintettel nem szakítják félbe a tárgyalásokat, különben is a németek és az antant hatalmak ajánlatai közötti ellentéteket nem lehet áthidalhatatlannak tekinteni. Azt remélik továbbá, hogy Amerika és Japán, amelyek eddig nem folytak be a kontroverzumokba, most kezükbe veszik a közvetítést és a két állam szavának ugy Párisban, mint Berlinben jelentékeny súlya lesz. Felvidéki tót munkások tüntetése a csehek ellen Pozsony, április 20. A liptóujvári állami fürésztelepen súlyos zavargások voltak. A tót munkások és a tót tisztviselők már régóta rossz szemmei nézték, hogy a gyár vezetősége csak a eseti tisztviselőket léptette elő és csak a cseh munkásoknak adott fizetésjavitást, mig a tótokat teljesen háttérbe szorította. Az elkeseredett munkások és tisztviselők tegnap megtámadták a cseh hivatalnokokat és olyan parázs verekedés keletkezett, hogy a gyár vezetőségének a csendőrség segítségét kellett igénybe venni. A csendőrök mintegy 16 tüntetőt letartóztattak. Benest a csehek se szeretik Prága, április 20. A kormánypárt kebelében igen komoly személyi konfliktus tört ki Benes külügyminiszter és Kramarz képviselő között, aki a nemzeti demokratapárt ülésén szokatlanul heves hangon rontott ki Benes ellen. Parlamenti körökben híre jár, hogy Benes elégtételt kér Kramarztól. A miniszterelnök távollétében Sramek népjóléti miniszter, a miniszterelnök helyettese az ügy elsimítása érdekében tárgyalásokat kezdett Kramarz képviselővel. Tanácsülés A folyó évi április hó 19-én megtartott tanácsülésen az alábbi ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak : Bakócy Lajos órás, Kovács Zs. János ácsmesteri, Szotyori Nagy Bella élelmiszerkereskedő és Dénes Imre háztól való személyautófuvarozó iparra. Az iparostanonciskolai felügyelőbizottságba a tanács dr. Korniss Géza kulturtanácsnokot nevezte be. Utcai fagylaltárusitási engedélyi kaptak: Hricsovinyi András, Kiss Iství n, Kerepeczky Mihály, Princ Mátyás hadirokkantak és özvegy Hammer Sámuelné hadiözvegy.