Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-21 / 90. szám

BMFxmmu íkteOflíí E5ékéácsaba, 1929 április 21 Harisnya Kesztyű Nyakkendő j Uri és női fehérnemű I ESCHER -NEL KALAPUJDONSÁGOK ANDRASSY-UT 7 Segélyt kaptak négyen. Építési engedélyt kapott : Vasár­helyi János, Patay Mihály, Róka Antal, Bencsik János, Orth. Izr Hitközség, Kruspér György, Amb­rus János, Szalay Vilmos, Hankó András, Marik János, Sajben Pá!, Frankó Andrásné, vitéz Galgóczy György és a Selyemgubó beváltó­hívatal. Döntött a tanács a különféle városi munkákra és szállításokra beérkezett ajánlatok felett is. Irodalmi est Békéscsaba is létesitsen szegény sorsú átutazók részére menházat Karinthy Frigyes előadása a Kultúrpalotában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Május 4-én, szombaton, érdekes irodalmi eseménye lesz Békéscsa­bának. Karinthy Frigyes, az orszá­goshirü iró ugyanis Békéscsabára érkezik, hogy eleget tegyen a Ma­gántisztviselők Országos Szövet­sége helyi csoportja által hozzá juttatott meghívásnak egy irodalmi estét illetően. A kiváló iró, aki az ő egészen különös, egyéni izü tehetségéné! fogva egyedülálló, megbecsült he­lyet foglal el a magyar irodalom­ban, szabadelőadást fog tartani Békécsabán. Ennek keretében csu­pa érdekes, eredeti, karinthyas szatírával telitett egyéni véleményt fog elmondani. Karinthy Frigyes három előadást tart. Az egyik lesz „A technika fejlődése az ókortól napjainkig", a másik „A szavalómüvészét forra­dalma", a harmadik „A társadalmi mozgalmak lélektana". Közben lesznek magánszámok, amelyek- ! nek keretében az egyesület ismert, jól bevált szereplői fogják szóra­koztatni a közönséget. Az irodalmi est a Közmüveiő­désháza nagytermében fog lefolyni és annak gazdag műsora máris biztosítja a sikert, egyúttal pedig a rendezőség kiváló képességeiről tesz bizonyságot. Karinthy előadása előtt Gyön­gyösi János dr. mond bevezetőt, amelyben ismeretes alapos irodalmi felkészültségével mutatja majd be a magyar íróknak ezt az érdekes egyéniségét. Az irodalmi est iránt, amely va­lóságos csemege lesz, rendkívül eleven érdeklődés mutatkozik, ami az est fényes sikerét már jó előre biztosítja. Mint értesülünk, Ka­rinthy Frigyes legutóbb Debrecen­ben tartott előadást, ugyancsak a magántisztviselők egyesületében, amely alkalommal páratlan és osztatlan sikere volt. Remélhető, hogy ez meg fog ismétlődni Bé­késcsabán is. LEGHATÁSOSABB GYÓGYVIZE \ ^ A T 3 A=-~ , .á. ' SAV01D0, VIZ ElETtl AJTÓ J ' Gyoma hasonló ügyben hozott képviselőtestületi hatá­rozatát a vármegye jóváhagyta annyira megtetszett Daimel Sándor dr. alispánnak, hogy körlevéllel fordult a nagyobb átszálló állomá­sokkal rendelkező községekhez és városokhoz abból a célból, hogy azok is tegyék magukévá Gyoma elhatározását. A felszólított községek és váro­sok között — mint már mondot­tuk — Békéscsaba az, melynek legelsősorban kellene ezt a gon­dolatot megvalósítania. Itt szintén az Ipartestületre és a Kereskedelmi Csarnokra, sőt a Kisgazdaegyletre várna a feladat, részben egyesü­leti, részben társadalmi uton elő­teremteni azokat a szerény költsé­geket, melyek a menház fenntar­tásával járnak. Egy kisebb helyiség, 15—20 ágy és berendezése nem igényel akkora összeget, melyet ne lenne érdemes áldozni a sze­génysorsu átutazók érdekében, kü­lönösen akkor, ha aftnak egy ré­sze a szerény megszállási dijak révén vissza is térül. Ami pedig a gondolat szociális jelentőségét illeti, az olyan fontos, hogy csak azon lehet csodálkoz­nunk, hogy az nálunk csak most vetődölt felszínre. Éppen azért hisszük, hogy a három társadalmi egyesület legelső kötelességének fogja tartani a menház felállítását és fenntartásának biztosítását. (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békéscsaba a csonkaország egyik legfontosabb vasúti csomópontja s ennek folytán a sok irányból be­futó vonatokon igen jelentékeny számú utas is érkezik. Ezek na­gyobbára a budapesti fővonal va­lamelyik állomására igyekeznek s miután a csatlakozásig nem ritkán 6—8 órát is kell várakozniok, rendszerint az állomás előtti tető alatt fagyoskodnak, vagy az esté­től hajnalig a vendéglőkben, kávé­házakban gyötrődnek, mert szál­lodára az utasok legnagyobb ré­szének nem telik. Természetes do­log, hogy az ilyen szegény vára­kozó utasok között sok erkölcsileg kifogásolható is meghúzódik, ami a nyomozó, vagy ellenőrző rendőr­ség dolgát is megnehezíti. Gyoma községe, mely ugyan nem olyan nagy csomópont, mint Békéscsaba, az ottani ipartestület kezdeményezésére még az ősszel elhatározta, hogy az ilyen szegény­sorsú átutazók számára menhelyet létesít. A menhely fenntartásának költségeit egyrészt a város segélyt^ másrészt az ipartestület és a tár­sadalom támogatása révén igyek­szik a község biztosítani. Gyoma községnek ezt a nagy szociális érzékre valló határozatát a vár­megye is jóváhagyta s az eszme Súlyos, de alaptalan vád a tét­komlósi főjegyző ellen A vádaskodó egy ügyvédjelölt volt, akit elitéit a gyulai törvényszék (A Közlöny eredeti tudósitása.) A csendes és békességes életet élő Tótkomlós község lakosságát hónapok óta izgalmas esemény tartotta lázban. A községbeli intel­ligenciának két ismert tagja kez­dett hadakozni egymás ellen és a háborúskodás az egyik fél meg­büntetésével ért véget. Herbert Károly dr. ügyvédjelölt volt az érdekes, de sajnálatos ügy vádlottja. Az ügyvédjelölt ugyanis, aki már huzamosabb idő óta állás nélkül volt, többizben is megpró­bálkozott, hogy bejuthasson a köz­séghez, ez azonban nem sikerült neki. Emiatt a községi főjegyzőt, Németh Kálmánt hibáztatta, mint aki — felfogása szerint — mindig megakadályozta alkalmaztatását. A főjegyző és Herbert Károly dr. között ugyanis nem a legszí­vélyesebb viszony állott fenn. Az ügyvédjelölt az 1920. évben Tót­komlóson a katonai nyilvántartó iroda parancsnoka volt és mint ilyen hazaárulás gyanúja miatt el­járást indított Németh Kálmán ellen, akit azonban a vizsgálat tel­jesen tisztázott. Herbert Károly dr. ellen hivata­los felhatalmazásra rágalmazás vétsége miatt indult meg az eljá­rás a gyulai törvényszék előtt. A vádirat szerint az ügyvédjelölt Tótkomlóson Pap László helyettes községi főjegyző előtt akként nyi­latkozott, hogy Németh Kálmán főjegyző a község által részére ajándékul adott telekre a házát a polgári iskola építésére kiutalt pénzből építtette fel. Egy más al­kalommal Kovácsik Gyula tótkom­lósi kereskedő előtt hazaáruló gaz­embernek nevezte a főjegyzőt, Braun József szállodai üzletveze­tő előtt pedig a Kaszinóban többek jelenlétében gazembernek állította. A híresztelések természetesen a fülébe jutottak a főjegyzőnek, aki erre feljelentette rágalmazóját. A bünügyet most tárgyalta a gyulai törvényszék Tóth-tanácsa. A főtárgyaláson a vádlott állhata­tosan tagadott, azonban számos tanú bizonyította, hogy a súlyos vádat tartalmazó kijelentések a sértésekkel együtt elhangzottak. A törvényszék ezért bűnösnek mondotta ki Herbert Károly dr.-t rágalmazás vétségében és ezért őt — az enyhítő körülmények figye­lembevételével — 100 pengő pénz­büntetésre itélte. Az itélet ellen az ügyész felebbezett. j Bayer Lajos f | Békéscsaba város társadalma ismét szegényebb lett egy karak­terisztikus egyéniségével : Bayer Lajos kereskedő a péntekről szom­batra hajló éjjel rövid szenvedés után életének 65-ik esztendejében elhunyt. Bayer Lajosnál, az isme­rősök és jóbarátok Lajos bácsijá­nál aligha volt Csabának nép­szerűbb polgára. Nemcsak mint magánember, hanem mint keres­kedő is a puritán becsületesség­nek mintaképe volt, aki sohasem spekulált, hanem az volt az élet­elve, hogy minden ember csak a becsületes munka révén akarjon boldogulni. Kora reggel elsőnek nyitotta ki Szent István-téri dísz­műáru üzletét, melyben késő estig szorgalmasan dolgozgatott. Keretet vágott, vevőket szolgált ki stb., emellett azonban szívesen látta boltjában a barátságos tereferére pontosan megjelenő jó ismerősö­ket, jóbarátokat, akikkel még a legutóbbi időben is kedélyesen el­diskurálgatott. Eredeti gondolkodás­módja és modora következtében nemcsak közbecsülésben, hanem igazán közszeretetben állott. Se szeri, se száma azoknak a jóízű történetkéknek, melyek az ő sze­retetreméltó egyéniségéhez fűződ­nek. Bayer Lajos az utóbbi években mindinkább gyöngélkedni kezdett. Előrehaladott érelmeszesedés kí­nozta, mely végül is véget vetett tevékeny életének. Halálát özve­gye, fia, leánya, unokája, vala­mint a rokonság_gyászo!ja. Teme­tése ma délután t> órakor fog meg­történni a Szent István-téri gyász­házból. Megalakult a madár­védők egyesülete Nagyarányú madárvédelmi akció indul meg (A Közlöny eredeti tudósitása.) Egy sereg jobbérzésü úriember kezdeményezésére Békéscsabán is mozgalom indult meg a hasznos éneklő madarak védelmével fog­lalkozó madárvédő egyesületi cso­port megalakítására. A kezdemé­nyezők az első értekezletet pén­teken este tartották meg a Pró­féta külön termében, ahol a ma­dárvédelem iránt érdeklődők szép számmal jelentek meg. A megjelenteket Galambos Já­nos erdőmérnök, a békéscsabai állami erdőhivatal vezetője üdvö­zölte, majd rövid szavakkal kör­vonalazta a madárvédelem szük­ségességét, ami különösen mező­gazdasági érdekek miatt bir rend­kívül fontossággal. Majd előter­jesztette a Magyarországi Ornito­lógusok Szövetségének helyi, illetve körzeti adminisztrációjára vonat­kozó indítványát. Utána Linder Károly dr. ügyvéd, a madárvéde­lem régi lelkes barátjának rövid beszéde után a megjelentek egy­hangú lelkesedéssel kimondották, hogy az állami erdőhivatal kere­tei között ideiglenesen megalakít-

Next

/
Thumbnails
Contents