Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-15 / 12. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 15. Kedd 56-ik évfolyam, 12-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Adórendszer Az államháztartós ellátására, azoknak a nagy és sokféle felada­toknak és kötelességeknek teljesí­tésére, melyek az állam vállaira nehezednek, rengeteg pénz kell. De hasonlóan nagyon súlyos költ­ségeket emésztenek fel a várme­gyéknek, a városoknak, a közsé­geknek kiadásai is. Mindezeket az adózásnak kell kiizzadnia. Az adó­nak, melynek súlya alatt recseg­ropog az egész magyar gazdasági élet. Es ezekhez az adókhoz egész serege járul azoknak az adók módjára behajtható, vagy egyéb terhes kötelességeket jelentő ki­adásoknak légiója, melyeket a szük kereseti viszonyok között tengődő polgárságnak, földművesnek, ipa­rosnak, kereskedőnek, munkásnak, lateinernek egyaránt fizetnie kell. Ha a statisztika adataiba akar­nánk belemerülni, egész számosz­lopokat kellene és lehetne egymás mellé sorakoztatni azokról a ki­mutatásokról. hogy minden pol­gárra, még a csecsemőre is milyen terhek súlyosodnak, hogy mily sokféle címen kell fizetni a sze­génynek és gazdagnak azért a szolgálmányért, mit érdekében az állam, a község, a megye és a gyámolitására életrehivott közüle­tek teljesítenek. Csak egyetlen pél­dát iktatunk ide. Az egyik szaklap kimutatta, hogy a vendéglősipart huszonhétféle adóval igazgatják. Az adóterhek roppant súlyánál azonban van még az adózás te­rén egy súlyosabb jelenség is. Ne­vezetesen az, hogy annyira komp­likált az adórendszerünk, hogy azon saját szájukvallása szerint még a hivatott adóhivatalnokok, szakadatlanul ebben a kérdésben dolgozó szómemberek sem képe­sek eligazodni ugy, hogy azt mondhatnák nyugodt lelkiismeret­tel, hogy mindenért felelősséget mernek vállalni, amit leírnak, mert s fedi a megközelítő igazságot. Azt kérdezzük, hogyan igazod­hatik el akkor a szegény agyon­fötört, napi kenyér után robotoló adóalany abban a labirintusban, mit adóügyeknek nevezünk ? Min­den polgáriasult államban élő em­ber tudja, hogy adót kell fizetni. Ha nem fizet is szívesen, de bele­törődik, mert kötelességét ismeri és ílismeri azt is, hogy adózása elle­lében javakat élvez. De legalább szeretné tudni,£hogy mit és miért kell fizetnie. Szeretné egy kissé ellenőrizni, hogy arányban áll-e jövedelme az adózással, hogy megnyugvással tekinthet-e arra a könyvecskére, melyen berójja ma­ga verejtékes pengőit a nagy köz­gépezetek számára? De nem tud eligazodni, nem láthat tisztán és ! Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabai II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. megnyugtató felvilágosítást sem kaphat senkitől. Ebben a nagy khaoszban, mit magyar adórendszernek neveznek, egyszerűsítést kellene teremteni. Egyszerűsítést a lelkek megnyug­tatására, egyszerűsítést a tisztán­látás érdekében és egyszerűsítést ! azoknak az adókkal bíbelődő tiszt­viselőknek érdekében is, kik köz­vetlen összeköttetésben állanak a felekkel s kiknek nap-nap mellett hallaniok kell azokat a panaszo­kat és kifakadásokat, melyek az elkeseredettek ajakáról egészen jogosultan elröppennek. Uj Jelölt az adonyi kerületben ás Huszár ICároly és pártja között Budapest, január 14. (A Békés­megyei Közlöny tudósitójától.) Holnap teljes intenzitással megin­dul a politikai élet ugy a parla­mentben, mint a pártklubokban. Az egységespárt és az ellenzék köreiben a legnagyobb érdeklődés a ma esti pártértekezlet felé for­dul, már amiatt is, hogy Bethlen István ugy a pártértekezleten, mint az ezt követő pártvacsorán na­gyobb politikai beszédet mond. Igaz ugyan, hogy még senki sem tudja megmondani, milyen irányú is lesz ez a beszéd. Az egységespárt értekezletéről a napirendre vonatkozóan sem szi­várgott ki semmi hir. Értesülésünk szerint annyi bizonyos, hogy a párt néhány tagja szóvá akarja tenni az adonyi választókerületben történteket. Ismeretes ugyanis, hogy az adonyi választókerület mindig egységespárti volt, igy annál nagyobb feltűnést keltett a keresz­ténypárti Huszár Károly akciója, aki igen élénk agitációt fejt ki a kerületben titkárának, Reinis Fe­rencnek érdekében. Értesülésünk szerint a keresz­ténypártban is rossznéven vették Huszár Károly egyéni akcióját, mert a párt Zichy Jenő grófot óhajtaná az adonyi kerületben fel­léptetni. Viszont az egységespárt továbbra is ragaszkodik az adonyi kerülethez és Matta Árpád dr. volt függetlenségi képviselőt jelölték hi­vatalos egységespárti programmal. Ilyenformán nem lehetetlen, hogy amennyiben a kereszténypárt ra­gaszkodik a jelöltjéhez, igen élénk ellentétek támadnak Huszár Ká­roly és a pártja között. A Ház továbbra is együtt marad Elegendő javaslat vár tárgyalásra, amelyekkel május zepéig is eltöltik az időt Budapest, január 14. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósitójától.) A kormány el akarja kerülni, hogy a képviselőház parlamenti tárgya­lásait az előkészítő törvényjavas­latok hiányában nyomban a kará­csonyi vakáció letelte után újból szüneteltetni legyen kénytelen. Ép­pen ezért ma Zsitvay Tibor per­manens tárgyalásokat folytatott a Ház munkarendjének megállapí­tása érdekében. Teljesen beavatott helyről azt az információt kaptuk, hogy Zsitvay Erődy-Harrach Tihamérral, a birói végrehajtásról szóló törvényjavas­lat előadójával tanácskozott és megállapodtak, hogy az igazság­ügyi bizottság holnap délelőtt le­tárgyalja ezt a javaslatot, amely a karácsonyi szünet után összeülő Ház napirendjének első pontjaként fog szerepelni. Ezenkívül hamarosan előkészí­tik a honvédelmi miniszter által előterjesztendő nyugdijjavaslatot, a mezőgazdasági rádióelőadások közhirrétételéről szóló javaslatot, a kultuszminiszter muzeum-javas­latát, a nemzet közművelődési ala­pitványairól (gróf Károlyi-féle hit­bizományról) szóló kultuszminisz­teri törvényjavaslatot. Értesülésünk szerint a legutóbbi javaslattal szemben ugy a polgári, mint a szocialista ellenzék a leg­élesebb harcot fogja megindítani és valószínű, hogy e rövid kis törvényjavaslat tárgyalása hosz­szabb ideig fog tartani. Ezenkívül egy érdekes mentelmi ügy is kerül a Ház napirendjére, Farkas Istvánnak és Vanczák Já­nosnak ügye Vér Imre köztársa­sági propagandájával kapcsolatban. Politikai körökben általában bi­zonyosra veszik, hogy ezekkel a javaslatokkal a Ház január vé­gére, vagy február elejére elké­szül, viszont erre már a bizottsá­gok is letárgyalják a vármegyei javaslatot, ugy hogy a Ház elna­polására ilyenformán nem kerülhet a sor. Ezt fogja követni a költ­ségvetés vitája, mig a sajtójavas­lat legkorábban csak áprilisban, vagy májusban kerülhet a parla­ment elé. iparossaga egyhangúan nyilatkozott meg a kézmüveskamara mellett Az ipartestület rendkívüli közgyűlése — Vihar néhány felszólalás körül — A szavazásnál fölényesen győzött az elnöki javaslat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután 3 óra tájban rendkívül népes közgyűlést tartott a békéscsabai ipartestület Kovács Mihály gőzmalomtulajdonos elnök­lete alatt. A gyűlésen a helybeli iparostársadalom nagy szómmal jelent meg, de ott láttuk a gyulai ipartestület kiküldötteit is, akik szintén nagy számban jöttek el. Kovács Mihály elnöki megnyitó­jában bejelentette, hogy a rend­kívüli közgyűlést a kereskedelmi miniszternek egy leirata tette szük­ségessé, amelyben a miniszter azt kívánja, nyilatkozzék az iparosság I itt is, óhajtják-e a külön kézmü­veskamara létesítését s hogy mi legyen ennek a pontos elnevezése. Ezután hosszasan fejtegette a kéz­müveskamara előnyeit s rámuta­tott azokra a hátrányokra, amelyek abból származnak, hogy az ipa­rosságnak a kereskedőkkel van közös érdekképviseleti szerve. Romváry Iván dr. ipartestületi titkár ezután felolvasta a miniszteri leiratot, amely többek között le­szögezi, hogy az iparosság a ke­reskedelmi és iparkamarákból tel­jesen nem vonulhat ki s hogy a kézmüveskamara felállításának

Next

/
Thumbnails
Contents