Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-19 / 64. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1929 március 19. Kedd 56-ik évfolyam, 64-ik szám POLITIKAI ii API LAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. _ _ Főszerkesztő : Dr. Gyöngyősi János Felelős szerkesztő : FiSippsnyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabai 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijstóbás szerint. Irgalom a képviselők között a zárszámadás t&ilkiadásai miatt Az ellenzék sürgősen összehivatja a zárszámadás parlamenti bizottságát Budapest, március 18. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától.) Nemcsak az ellenzéki,- hanem a kormánypárti képviselők is a legnagyobb izgalommal tárgyalják, hogy a zárszámadásban a tulkiadósoknak olyan sora fordul elő, amit semmivel sem tudnak megmagyarázni. Ebben a kérdésben az ellenzéki képviselők értezletre gyűltek össze, amely után Hegymegi-Kiss Pál képviselő a következőket jelentette ki: — A miniszterelnökségi információs hírszolgálat tételénél 633 ezer, a rendelkezési alapok tételénél pedig 400 ezer pengős a tulkiadás. Nézetem szerint ez képtelenség és erre még sohasem volt példa. Ha volt is, ma az ország gazdasági helyzete mégis csak más, mint a múltban volt. Bethlen miniszterelnök látva, hogy a képviselőház a rendelkezési alapok pénzgazdálkodását ellenőrzés alá akarja vonni, nagysietve kimondotta egy törvénnyel, hogy ezek az alapok a Ház ellenőrzése alól ki vannak vonva. Nem értem, hogy a legfőbb számvevőszék megjegyzés nélkül hagyta ezt a dolgot és ezért a képviselőháznak felvilágosítást kell kérnie a számvevőszéktől. Elhatároztuk tehát^ hogy fel fogom kérni Paupera Ferencet, a számvevőszék elnökét, hogy sürgősen hivja össze a számvevőszéket a képviselőknek adandó felvilágosítások megadása végett. A képviselőház közigazgatási bizottságában a javaslatra vonatkozóan az a vélemény alakult ki, hogy mivel abban a kormánypárt által is kifogásolt részek vannak, a javaslatot vissza kell vonni és a kívánalmaknak megfelelően módosítani. Megindult a választási hadjárat a mohácsi kerületben F&ihályfi belügyi államtitkár a hivatalos jelölt a hivatalos jelölést. A kisgazdák csoportja erősen kardoskodott amellett, hogy a kerületet kisgazda kapja meg, megegyezést azonban erre vonatkozóan nem Budapest, március 18. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától) A Prakaiur Tamás dr. képviselő elhalálozásával megüresedett mohácsi kerületben ma ejtették meg sikerült létrehozni. Az egységespárt elhatározta, hogy hivatalos jelöltje gyanánt Mihályfi belügyminisztériumi államtitkárt lépteti fel a mohácsi kerületben. ajánlatok ostjára adják bérbe a városi HsletSieiyisécgeket Megint hosszura nvuSi a polgármesteri jelentés feletti vita — A képviselőtestület március havi közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel tartotta meg Békéscsaba város képviselőtestülete március havi közgyűlését. Ezúttal a polgármesteri jelentés részletes választ tartalmazott a mult ülésen történt felszólalásokra nyilván azzal a célzattal, hogy ilyenformán sikerülni fog a polgármesteri jelentésekkel kapcsolatos időfecsérlő vitákat a legszűkebb keretek közé szorítani. Meg kell állapitanunk, hogy ha tényleg ez volt a szándék, ugy az éppen visszafele sült el. A vita szokatlanul hosszura nyúlt, pedig a felszólalóknak igazán nem volt sok mondani valójuk. Az ülést pontban kilenc órakor nyitotta meg Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, poigármésterhelyettes, ki üdvözölvén a képviselőtestület megjelent tagjait, Linder Pál dr. fogalmazót felkérte a polgármesteri jelentés felolvasására. A polgármesteri jelentés szomorúan állapítja meg, hogy a népesedési viszonyok az előző hónaphoz képest rosszabbodtak, aminek a halálozások meglehetős nagy s a születések viszonylagosan kicsiny száma az oka. Lázas influenzában a mult hó végéig mintegy 1000 megbetegedés, ezek közül 4 halálozás történt. A népjóléti tanácsnok jelentése a Molnár-féle épitési akcióról A februári közgyűlésen Hankó Mihály képviselőtestületi tag szóvá tette Molnár István budapesti épitési vállalkozó kislakásépitési akcióját. A közgyűlés határozata alapján a polgármesteri jelentés beszámolt a Gally Géza dr. népjóléti tanácsnok jelentése alapján az akció egyes fázisairól és annak lényegéről. A népjóléti tanácsnok szerint még a mult évben Molnár István budapesti építész ajánlattal fordult a város polgármesteréhez azon célból, hogy a FAKSz-segélyeseknek kedvező feltételekkel hajlandó lakásaikat felépíteni. A polgármester Gally Géza dr. tanácsnokot bizta meg a tárgyalások lefolytatásával. Miután az ajánlat iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, a vállalkozó a mult év októberében a Munkásotthonban népes értekezleten ismertette ajánlatát. Eszerint minden FAKSzanyaghitelesnek az épitési költségek 40 százalékát a vállalkozó hitelezi 5 esztendőre 7 százalékos kamat mellett. Az egyszobás lakások három kategóriájában az épitési költségek a következők : 2250 P havi 18 pengős törlesztés mellett, 2800 P havi 20 és 3100 P havi 25 pengős törlesztéssel. Kétszobás lakásoknál 3100 P havi 25 és 4300 P havi 35 pengős törlesztéssel. A házak alapja tégla, fedele cserép, fala vályog, szobái padoltak, méretei pedig a FAKSz által megállapított méretek. A havi törlesztések az épület átadása utáni hónapban kezdődnek. Kiköt a vállalkozó 200 pengő kötbért arra az esetre, ha az építtető indokolatlanul az építéstől visszalép, viszont joga van a vállalkozónak visszalépni abban az esetben, ha az építőanyagok időközben megdrágulnak. A tűzkár elleni biztosítást egy meghatározott intézetnél tartoznak az építtetők megkötni. Mint ismeretes, 227 FAKSz igényjogosult van Békéscsabán, akik nagy többségben igénybe óhajtották venni az építész hitelét s ezért a népjóléti tanácsnok ugy rendezte a tárgyalásokat, hogy amikor a FAKSz-iratok kitöltés végett leérkeztek, ő 20-as turnusokban idézte be az igénylőket, akikkel a vállalkozó jelenlevő megbízottja is tárgyalásokat folytatott. Az akció eredménye az lett, hogy a FAKSzhitelesek nagyrészt szívesen írták alá a szerződéseket, mert más módon nem tudták volna házaikat felépíteni. Ilyenformán megállapítható, hogy a vállalkozó ajánlata feltétlenül előnyös az érdekelt lakosságra, miután igy biztosítva van a kislakások építése, viszont íekintettel arra, hogy a vállalkozó követelései csak harmadik helyen kerülhetnek betáblázásra, a szerződés kikötései feltétlenül jogosak. Hozzászólások á jelentéshez. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Varga E. András szólott hozzá, aki főként azt panaszolta fel, hogy az egyik erzsébethelyi téglagyár a csabai nagy munkanélküliség idején 150 munkást Hódmezővásárhelyről hozatott. A kétségtelenül jelentős kérdést azonban olyan hosszadalmasan fejtegette, hogy már a képviselőtestület tagjai is türelmüket vesztették és közbeszólásokkal zavarták. Végre arra kérte a város vezetőségét, hogy érvényesítse befolyását az érdekelt téglagyárnál, mert az erzsébethelyi munkásság a legsiralmasabb jövőnek néz elébe. Drienyovszky János a levente ügyet tette ismét szóvá és különösen azt panaszolta fel, hogy a mulasztó leventék bírságolása olyan szigorral folyik, hogy már egyesek ellen árveréseket is tűztek ki. A mezőgazdasági munkálatok a fagy miatt ugy elkéstek, hogy a munkatorlódás minden épkézláb embernek munkába állítását megköveteli. Arra kéri a város tanácsát, hasson oda, hogy a levente gyakorlatok a mezőgazdaságban foglalkoztatott ifjaknak csak minden második héten legyenek kötelezők. Szóváteszi végül a most folyó mérleg hitelesítési eljárást is, mely szerinte nem egyéb, mint a gazdák zaklatása. Pollák Arnold ugyancsak az egyik erzsébethelyi téglagyár munkás viszonyait teszi szóvá és kér ellenük orvoslást. Maczák György a mérleghitelesítések zaklatásszerüségét és túlzott költségeit panaszolja fel. Araczky György is a mérleghitelesítéseket panaszolja fel, továbbá elszámolást kér a befejezett városi építkezésekről. Molnár István épitési akcióját alkalmasnak látja a támogatásra. Kovács Sz. Márton a kisrámpa ügyének elintézését sürgette meg. Darida Károly az erzsébethelyi kisajátítást szenvedett lakosság panaszait tolmácsolja. Azt kívánja, hogy a kisajátított földek után ne fizessenek adót, miután ezek földjeikért még egy fillért sem kaptak. Az eljárás befejezését sürgeti s azt javasolja, hogy a lemondottak telkeire a kisajátítást szenvedők családtagjainak igényét állapítsák meg. Laurinyecz János a szarvasi müut földes részének kijavítása érdekében sürget intézkedéseket. Medovarszky Mátyás dr. főjegyző polgármesterhelyettes részletes válasza után a polgármesteri jelentést a közgyűlés elfogadta.