Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-19 / 64. szám

BtfRÍKWTO-m IKftöLO'Tf Békéscsaba, 1929 március 19 Gyorsmunka az üzlet- ! bérek tárgyalásáig Ezután gyorstempóban tárgyal- ' ták le a tűzoltó szabályrendelet módosító javaslatát, a közkódiáz személyzet szaporításának ügyét, a felsőkereskedelmi iskola tanári karát Korniss Géza dr. tanácsnok referádája után 8 rendes tanárban | állapítják meg, végül nem vesz a város egy ujabb motorfecskendőt, mert nincs rá pénze. Zárt ajánlatokkal döntik el az üzletek bérbeadását A közgyűlés legnagyobb érdeklődését a városi üzletek bérleti feltételeinek megállapítása váltotta ki. Az állandó választmány azt javasolta, hogy az üzlethelyiségeket zárt ajánlatok utján adja ki a város további 3 esztendőre. Gyöngyösi János dr. szerint csak ; két szempont vehető itt figyelembe : Mi a város anyagi érdeke s melyik az a mód, amelyik a mai nehéz gazdasági viszonyok között nem veszélyezteti a bérlők egzisztenciális érdekeit. Ma a kereskedelemben a legkisebb megrázkódtatások a legkomolyabb következményekkel járnak s éppen azért a városnak kötelessége is régi bérlőinek jogait megvédeni. Ebből a szempontból a nyilvános, vagy zárt árlejtés nem kielégítő, mert módot nyújt irreális bérek kialakulására, aminek végeredményben feltétlenül meg lesznek a városra nézve is kellemetlen következményei. Indítványozza, hogy a tanács közvetlen tárgyalásokat .folytasson a bérlőkkel s még ebben a hónapban összehívandó rendkívüli közgyűlésen határozzon a közgyűlés a tárgyalások eredménye felett. Pollák Arnold az állandó választmány javaslata alapján zárt ajánlatokat kiván. Reisz Herrmann háromtagú bizottság kiküldését kéri a közvetlen tárgyalások céljából. Forrqy Lajos dr. meggyőző logikával mutat rá ugy a zárt, mint a nyilvános tárgyalás veszélyeire és azt indítványozza, hogy Zahos rán Pál folytasson tárgyalásokat a bérlőkkel. Drienyovszky János a zárt pályázatok kiírását tartja helyesnek. Román Pál hivatkozik a népjóléti miniszter rendeletére, mely szerint a felszabadult helyiségek bére 100 százaléknál magasabbra nem emelhető. A vita lezárása után szavazással döntöttek, melynek eredményeképpen a közgyűlés 45 szóval 27 ellenében a zárt ajánlatok mellett foglalt állást. A tárgysorozat többi pontján gyors tempóban siklott végig a képviselőtestület, ugy, hogy a közgyűlés déli 12 órakor véget is ért. A Cfaevra ICadisa kft (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap, március 17-én szép látogatottság mellett folyt le a Békéscsabai Izraelita Szentegyesület közgyűlése. Az ősi tradíciókban gyökerező emberbaráti egyesület, mely egyformán gyakorolja a legtisztább kegyeletét a halottak és a szereletet az élők iránt, valóságos renesszánszát éli. Az orthodoxoktól elhagyatva önerejéből az intézmények egész sorozatának létrejöttéről, vagy a meglévők fejlődéséről számolt be nagy tudással megszerkesztett elnöki megnyitójában dr. Herzog Henrik elnök. aki szárnyaló szavakkal emlékezett meg Kaszab Aladárnak, a most elhunyt nagy filantrópnak és Rákosi Jenőnek, a nemzet nagy halottjának érdemeiről. Ugyancsak néhány elismerő szóval honorálta dr. Silberfeld Jakab főrabbinak évtizedeken át, mint a Szentegylet funkcionáriusának az egylet érdekében kifejtett tevékenységét. Szép csoportosításban adta elő az egyesület mult évi történetét és a nehéz körülmények között is dus eredményeket felmutató működését. Mint a jövő programját jelölte meg a tönkrementek talpra állítására irányuló kamatmentes kölcsönalap és egy menza létesítését. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Manheim Ferenc titkár olvasta fel a nagy gonddal megszerkesztett évi jelentést, amelyből az Aggok Háza szakaszánál különösen Lerner Jakab, dr. Vértes Andor és Rusz Károly elévülhetetlen érdemei lettek megörökitve. Most egy ünnepies aktus következett : az asztalra elhelyezett szent rekvizitumok mellett papi diszbe öltözve avatta fel dr. Silberfeld Jakab főrabbi az uj tagokat. Azután az egylet körüli kiváló érdemeikért tiszteletbeli tagokká választották dr. Tardos Dezsőt és Rosenthal Adolfot, a nagylelkű emberbarátot. Majd az elhangzott interpellációkra válaszolt Herzog dr., részben a sérelmek orvoslását kilátásba helyezve, részben pedig a panaszok alaptalanságát bebizonyítva, végül pedig a tárgysorozatot kimerítve, bezárta a méltóságteljesen lefolyt közgyűlést. tották a nagyobb veszedelmet. A Csallóköz felett katonai repülőgépek cirkálnak, amelyek ellenőrzik a viz állását és a jégtoriaszok képződését. A Felvidékről jövő mellékfolyók állandóan hatalmas tömegű vizet zúdítanak a Dunába, ugy, hogy az áradás veszedelme a torkolatok körül folyton fenyeget. Sok falu máris viz alatt áll. Belgrádi jelentések szerint a Duna vízállása a Vaskapunál több méterrel emelkedett. Hatalmas jégtorlaszok keletkeztek, amelyek közül egyet ma felrobbantottak. Az árvíz veszedelme ezzel egyidőre elmúlott. Pozsonynál, a Csallóközben és a Vaskapunál pusziit a Duna áradása Budapest, március 18. (A Békésmegyei Közlöny tudősitójától) Pozsonyból érkező jelentések szerint a Duna áradása katasztrofálissá vált. Ma az áradás elért egy 4000 lakost számláló telepet és annak összes utcáit viz alá borította. A lakosság közül 400 embert különböző iskolákban helyeztek el. A vízállás 592 centiméter. A Csallóközben több helyütt hatalmas jégtorlaszok képződtek, amelyek akadályozzák a viz lefolyását. Ezeken a helyeken a viz visszafelé folyik. Néhol a jégtorlasz magassága 7 métert is elér. Körtvélyes községnél ma felrobbantották a jeget és ezzel elhárimazottaik sorsával való törődés, másrészt pedig a törvény által reájuk rótt terhek teszik indokolttá a törvény rendelkezései felé irányuló figyelmet. Ezeket a kérdéseket ismertette részletesen Faragó László dr. az ügy tökéletes ismerőjének alapos tudásával, majd rátért a biztosítási módozatok, járulékok és az öregségi nyugdíj mérvének részletes ismertetésére. Pártatlan alapossággal boncolgatta az uj törvény egyes rendelkezéseit, hibáit és azokat az intézkedéseket, amelyek — mindenesetre jószándékból — nem sok előnyt biztosítanak az alkalmazottaknak a vágyva-vágyott nyugalombavonulás esetére. A nagy körvonalakban ismertetett törvényes rendelkezéseket az előadó mindenki erős figyelmébe ajánlotta, azzal, hogy az érdekelteknek elsőrendű érdekük mindazokat jól az emlékezetükbe vésni. A mindvégig érdekes és tanulságos előadást a nagytömegű hallgatóság a végén hálás tapssal jutalmazta. Előadás a társadalpnibiztosításról (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Magántisztviselők Országos Szövetségének békéscsabai csoportja rendezésében vasárnap délelőtt érdekes és tanulságos előadás volt a csoport Fiume-szállóbeli helyiségében. Az előadást, amelyen rendkívül nagy számban vettek részt az érdeklődők, dr. Faragó László, a szövetség alelnöke tartotta „A társadalombiztosítás uj problémáiról" címen. Faragó László dr. résztvett a törvény előkészítő munkálataiban s így e problémáknak alapos ismerője. Élőadásában elsősorban rámutatott arra, hogy társadalmunk szociális berendezésének sok tátongó hiányai közül egy jelentős ürt töltött be az 1928. évi XL. törvénycikk, amellyel az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást a nyugateurópai államokhoz hasonlóan, Magyarországon is az állam vette kezébe s az ipari munkások és a magántisztviselők nagy tömegére nézve kötelezővé tette a nyugdíj utján való gondoskodást. E törvény folytán mélyreható változások állottak be mind az alkalmazottak, mind a munkaadó vállalatokra nézve. Az alkalmazottaknál a jövőről és a családról való gondoskodás van e törvényben lefektetve, ugy, hogy érthető az az érdeklődés, mellyel a törvény rendelkezései és várható eredményei felé néznek. A munkaadóknál viszont egyrészt az alkalJó estét! A városi bérházban levő kereskedők bérletei részben juniusban, részben szeptemberben lejárnak. A tanács — hir szerint — 30 szálékkal szállítja lejjebb a béröszszegeket. * Pozsonyi jelentés szerint a Duna vize a pozsonyi hid alatt kilépett. Beavatottak már tudnak arról, hogy a Duna vizének megtörtént a felmondás. Az Előre MTE rendkívüli közgyűlése* Elfogadták az alapszabálymódosító tervezetet (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Előre MTE vasárnap délelőtt 10 órakor a Prófétában tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amelven Straub Sándor alelnök elnökölt. A közgvülésen a módositandó alapszabálvok pontjait tárgyalták, amelyeket Fischer Imre a közgyűlés megbízásából pontról-pontra ismertetett. A módosításokat a közgyűlés — számos hozzászólás és vita után — elfogadta és megbízta az egyesületi ügvészt, hogv kormányhatósági jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez terjessze fel. A módosított alapszabályok értelmében az egyes szakosztályok felállítását a legrövidebb időn belül végre fogják hajtani, azoknak vezetőségét megválasztják, a módosított alapszabályokban kreált szakosztályi állásokat pedig a legrövidebb időn belül betöltik. Ez mintegy két hét alatt fog megtörténni, amikor is a szakosztályok vezetőinek teljes névsorát közölni fogjuk. A módosított alapszabályokban kreált ügyvezetőeln öki tisztséget máris betöltötte a közgyűlés és arra egyhangúan Fischer Imrét választották meg, A lugkő forgalombahozatalának korlátozása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi hatóság az ujabban ismét előfordult lugkőmérgezési esetekre való tekintettel a következő figyelmeztetést teszi közzé: A kereskedelemügyi miniszter 98982—1928. számú rendelete a szaopanfőzés, valamint ipari célra szolgáló lugkő (maronáiron, marókáli, lugkőoldat) forgalombahozatalát lényegében a következőleg szabályozza : 1. Lugkő stb. csak engedély alapján hozható forgalomba, mely engedély 30 napig érvényes és azt a kereskedő 6 hónapig megőrizni tartozik. 2. Lugkó (marónátron stb.) csak 2 kgr-os, vagy annál nagyobb mennyiségben szolgáltatható ki az erre szóló engedély bevonása mellett. 3. Lugkő csak szilárd, fémből, vagy kőanyagból készült, jól elzárható edényben szolgáltatható ki, mely edénynek a rendeletben előirt cimkével (halálfej „Méreg" jelzéssel) kell ellátva lennie. 4. Az engedély a polgármesteri hivatal 2. számú szobájában kapható, ahol a kérelmező két tanúval igazolni tartozik a szappanfőzésre rendelkezésére álló zsiradék mennyiségét. Ipari célra kért lugkő engedélyezéséhez az iparigazolvány felmutatása szükséges. 5. A rendelet megszegése kihágást képez és 15 napi elzárással és pénzbüntetéssel sújtható. Békéscsaba. 1929 március 18. Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettes. — Kövezetvámbizottsági ülés. A városi kövezetvámbizottság március 25-én, hétfőn délelőtt 9 órakor a városháza kis tanácstermében ülést tart.