Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-13 / 60. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 március 13. Szerda 56-ik évfolyam, 60-ik szám R R mi POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alett. Hirdetés díjszabás szerint. A gazdák helyet kapnak a tőzsdetanácsban Budapest, március 12. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától) Május 1-én tartja meg a budapesti értéktőzsde évi rendes közgyűlé­sét, amelyen két fontos tárgy sze­repel : betöltik a megüresedett ta­nácsosi tisztségeket és módosítják az értéktőzsde alapszabályait, hogy attól kezdve mezőgazdák is he­lyet foglalhassanak a tőzsdetagjai sorában. Az OMGE és a mező­gazdasági kamarák fogják tagjaik sorából a tőzsdetanácsosi tiszt­ségre alkalmas gazdákat megvá­lasztásra ajánlani s ezeket aztán az uj alapszabály értelmében fog­ják megválasztani a rendes tőzsde­tanácsosi tisztségekre. Bud János lép Herrmann miniszter helyébe Budapest, március 12. Politikai körökben minden cáfolat ellenére változatlan erősségében tartja ma­gát az a hir, hogy Herrmann ke­reskedelemügyi miniszter a közel jövőben megválik tárcájától. A hir a változást főkép annak tudja be, hogy a minisztert állandó gyengél­kedése elkedvetlenítette és egész­ségi állapota miatt nem vállalja tovább a tárcával járó gondokat. Utódjául Bud János közgazda­sági minisztert emlegetik, ki ezidő­szerint szintén beteg, de húsvétra már bejárhat hivatalába. A hirek szerint ebben az időpontban kö­vetkezik be a válság megoldása. A hir valódiságát igazolja az a tény is, hogy több képviselő, akik a tárcát érintő kérdésekben akartak interpellálni, ma a Ház folyosóján kijelentették, hogy ettől a szándé­kuktól elállanak, sőt a kormány­párt egyik képviselője sem kiván a párt holnapi értekezletén keres­kedelempolitikai kérdésekkel fog­lalkozni. Tüntetnek a sztrájkoló spanyol diákok Páris, márc. 12. (Havas)A Journal madridi jelentése szerint a sztráj­koló diákok a miniszterelnök ma­gánlakása, továbbá a hadügymi­nisztérium és a közoktatásügyi mi­nisztérium épülete előtt kormány­ellenes tüntetéseket rendeztek. A rendőrség kénytelen volt rohamot intézni ellenük. Több diák köny­nyebb sérülést szenvedett. Mintegy 100 tüntetőt letartóztattak, közöttük Domingo volt képviselőt is, a köz­társasági párt vezérét. Este újból tüntetés volt a Comedia szinház előtt, ahol a diákszövetség javára rendeztek előadást. A diákszövet­ség elnökét tudvalevően a rendőr­ség néhány nappal ezelőtt letar­tóztatta. A diákság oly fenyegető magatartást tanúsított, hogy a rend­őrség ismét kénytelen volt közbe­lépni. Több ember megsebesült, számos tüntetőt letartóztattak. Szabadikirályválasztó pártot akarnak alakítani A pártban egyesíteni akarják a szélső jobbtól a szélső bal pártokig min­den szabad királyválasztót és szembe akarnak szállani a legitimizmussal Budapest, március 12. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) A kereskedelemügyi miniszter vál­ságon kívül még mindig Károlyi József gróf Rothermere-ellenes nyi­latkozata foglalkoztatja a politikai köröket. Most azonban az ellen­párt tovább haladt a cselekvésben, amennyiben a kormánypárton fog­lalkoznak a legitimistákat ellen­súlyozó szabadkirályválasztó moz­galom megindításának gondolatával Szabó Sándor, az egységespárt alelnöke kijelentette munkatársunk­nak, hogy elérkezettnek látja az időt arra, hogy maga a nemzet egyeteme nyilatkozzék, kit akar királlyá koronázni ? Egyesíteni kell a szélső jobbtól a szélső balig minden pórt tagjait, akik előtt a Kossuth Lajos demokratikus or­szágának képe áll. Most már min­denképen szembe kell szállani a legitimista propagandával s mond­hatom, hogy ha Apponyi szemé­lyét tiszteletben tartottuk is. ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan türjük egyes legitimisták tényke­dését, akik a legitimizmust a reví­zióval akarják egybekapcsolni. Hz eínök és a képviselők s^éesatája a Ház mai illéséin Fábián Béla érdekes beszédei mondott a közigazgatási javaslat ellen Ha a diktatúra meghozná a békerevisiót, a dekmokraták is beletörődnének Zürichben a magyar pengőt 90'64'5-eI jegyezték. Budapest, március 12. A Ház mai ülését Almásy László elnök tegnapi bejelentésének megfelelően egynegyed 11 óra előtt nyitotta meg. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat mai első szó­noka Kossalka János. Nem kiván a javaslattal kapcsolatban politi­kával foglalkozni, csupán annak megismétlésére szorítkozik, hogy osztja azoknak a .felfogását, akik az autonomiát függetleníteni akar­ják a kormánytól, továbbá akik helytelenítik, hogy a nők választó­joga tekintetében a javaslat kü­lönbséget tesz. Indítványában, melyet a vita ele­jén nyújtott be, annak a lehető­ségnek kiszélesbitését kéri, hogy a közigazgatási hatóságoknál több szakember juthasson szóhoz és a szakemberek az eddigi szokástól eltérően ne szabadjon az egyes közigazgatási ágakban ide-oda do­bálni, mert ezáltal szaktudásukat nem tudják teljes mértékben ki­fejteni. A következő felszólaló bábián Béla Apponyi Albert gróf felszóla­lásával foglalkozva hangoztatja, hogy Apponyi külpolitikai nyilat­kozatai kifelé és befelé egyaránt nagy tekintélynek örvendenek, ami nem mondható el belpolitikai vé­leményéről, mert azt nem veszi figyelembe a kormánypárt. (Zaj a jobboldalon.) Apponyi a demokrá­cia kiterjesztését sürgette külföldi tapasztalatai alapján. Meskó Zoltán : A titkos szava­zás benne van pártunk program­jában. (Zaj.) Fábián Béla : Minden törvényes alkotásban tekintetbe kell venni a XX. század uralkodó eszméit. Jánossy Gábor: A hazai viszo­nyok figyelembevételével. Bródy Ernő: Menjünk vissza 48-hoz 1 (Nagy zaj.) Az elnök csendet kér és meg­jegyzi, hogy a megjelentek számá­val a Ház hangossága fordított arányban van. Bródy Ernő : Erről mi nem te­hetünk, tessék behívni több kép­viselőt. Elnök: De arról tehetnek a kép­viselő urak, hogy csendben ma­radjanak. Ezután Fábián hosszasan fog­lalkozik Kossuth Lajos emigráns szerepével Angliában és Ameriká­ban és megállapítja, hogy Kossuth Lajost a külföldön még nagyobb alaknak látják, mint nálunk, mert világhérosznak tekintik. Coolidge amerikai elnök előszobájában két szobor volt, mikor a magyar de­legáció ott járt, az egyik Washing­toné, a másik Kossuthé. Kossuth azért érte el ezt a nagyságot, mert nemcsak az elnyomott magyarság, hanem a világ szabadságának volt a képviselője. 67-ben nem az osztrák hatalom gyöngülése, ha­nem a világ közvéleménye kény­szeritette ki a világosi fegyver­letétel revízióját az elnyomott Ma­gyarország javára. A magyar demokraták annyira lehetetlennek tartják a trianoni Magyarországot gazdasági és poli­tikai szempontból és annyira fon­tosnak tartják a Nagymagyaror­szág elérését, hogy saját meggyő­ződésük ellenére is elfogadják a diktatúrát, ha azt hinnék, hogy ez vezet eredményhez. De ennek a feltevésnek éppen az ellenkezője igaz. Tovább fejtegeti ezután a demokrácia szükségességét, majd rámutat arra, hogy az autonómia nem egyéb, mint népnevelés. Ez­után hangoztatja, hogy a történel­mi vármegye megszüntetése azál­tal, ha nem szállhat többé szembe a kormányhatalommal, milyen ered­ménnyel járhat. Történelmi képe­ket sorol fel, melyekkel bizonyítja, hogy a vármegye állásfoglalása sok esetben korszakjelentőségü volt. A pártoskodó közigazgatás helyett pártatlan és népies köz­igazgatást kiván. Hosszasan fog­lalkozik a szabadságjogok vissza­állításának kérdésével, bírálja a kormány választási rendszerét és hangoztatja, hogy a közigazgatási választásokba kontemplált titkos választójogok ellenére sem fognak bejutni az ellenzék tagjai az auto­nómiába. A bizalmiférfi rendszer és az ajánlási rendszer minden ellenzéki akciót lehetetlenné tesz­nek. AMMMMMWMMMWflMWAAflMM Szeged ma ünnepli meg az árvizveszedeiem év­fordulóját Szeged, március 12. Ma reggel Szeged összes templomaiban meg­kondultak a harangok, ezzel meg­kezdődött a szegedi árvizvesze­delem 50 éves évfordulójának emlékünnepe. Fél 10 órakor egy fél órára megismétlődtek a ha­rangzugások és 10 órakor min­den templomban istentiszteletet tartottak. A Fogadalmi-templom­ban, hol Klebelsberg kultuszmi­niszter is jelen volt, Glattfelder Gyula megyéspüspök fényes papi­segédlettel pontifikálta a misét. Fél 12 órakor a városháza nagy­termében díszközgyűlés volt, mely­re hivatalosak voltak Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, vala­mint Szeged város társadalmának számos vezető egyénisége. A köz­gyűlést Aigner Károly főispán nyi­totta meg, majd Somogyi Szilvesz­ter polgármester emelkedett szó­lásra. Az emlékbeszédet dr. Gaál Endre nyugalmazott városi tanács­nok, kormányfőtanácsos, az árvíz­veszedelem egyik szemtanuja tar­totta. Délután 4 órakor a Dugonics­Társaság emlékünnepélyt tartott a városháza közgyűlési termében.

Next

/
Thumbnails
Contents