Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-13 / 60. szám

2 nfiRftwettroi kOZKDHY Békéscsaba, 1929 március 13 A nyomasztó gazdasági helyzetről számolt be az alispáni jelentés a közigazgatási bizottságban A vármegyei közigazgatási bizottság ülése — A föld­munkások kétségbeejtő be&yzeféről is szólt a jelentés Intézkedések az árvízvédelem terén — A vármegye egyhavi élete (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye közigazgatási bi­zottsága hétfőn délelőtt 9 órakor tartotta meg március havi rendes ülését Kovacsics Dezső dr. főis­pán elnöklete alatt. A betegen fekvő Daimel Sándor dr. alispán jelentését az ugyancsak betegen fekvő Márky Barna dr. főjegyző helyett ezúttal Pánczél József dr. vármegyei tb. főjegyző készítette el és terjesztette a közigazgatási bizottság elé. Növekedik a köznyomor A jelentés szerint a közbizton­ság állapota, a nehéz megélhetési viszonyokat tekintve, kielégítőnek mondható. Külön megemlíti a jelentés a mindinkább elharapódzó és cigá­nyok által elkövetett kuruzslási és csalási ügyekben lefolyt nyomo­zás során Békéscsabán elfogott Lakatos Irma és Nagy Róza noto­rius kuruzslókat, akik a hiszékeny emberektől nagymennyiségű pénzt, ékszert és élelmiszert csaltak ki. A lopások közül két jellemző esetet emlit meg, amelyek jelen­téktelenek ugyan, de a nehéz gaz­dasági helyzet megvilágítása miatt érdemesek a megemlítésre. Gyulán a MÁV állomásról 13 pengő érték­ben hasábfákat lopott egy 6 gyer­mekes anya, akinek minden gyer­meke kicsi és a legkisebb pólyás. A másik lopást ugyancsak Gyulán az újonnan épült házhelyestelek nyomorúságos viszonyban levő lakói követték el, ugy hogy a Kö­rös-csatorna mentén álló akác­fákat vagdalták ki éjnek idején és a lakásukrá szállították. Balesetek, tűzkárok Öngyilkosság az elmúlt hónap­ban 3, baleset pedig 23 esetben fordult elő, a balesetek közül 4 halálos volt. Februárban tüzesetekről 9 eset­ben érkezett jelentés. A károsul­tak száma 9, a tűzkár épületek­ben 4039 P, ingóságokban 7065 P, tehát az összes tűzkár 11.104 P, amely azonban biztosítás folytán megtérül. Nagyobb tűzkár Endrőd község­ben február 9-én fordult elő, ahol az ismeretlen okból keletkezett tűz folytán a kár épületben 1100 P, mig árucikkekben 7000 P volt. A tűzrendészet terén a következő említésre méltó változások történ­tek : Békés község képviselőtestü­lete egyhangú határozattal autó­fecskendő beszerzését mondotta ki. Kétegyháza község képviselő­testülete pedig az önkéntes tűz­oltótestület tartalékaként a köte­les tűzoltóság felállítását határozta el és megalakította a köteles tűz­oltóság szabályzatát. Az elmúlt hónap nagy részében abnormisan hideg idő uralkodott és az erős fagyok a vetésekben jelentékeny károkat okoztak. Az orosházi járásban egyes uradal­makban a fagykárok átlagosan 10—15 százalékosak lesznek. A gazdák helyzete rosszabbodik A mezőgazdák helyzete általá­ban igen súlyos, fokozatosan nő még az által is, hogy az ipartes­tületek mintájára olyan kötelezett­ségekkel, mint amilyeneket az ipar­testületek tagjaiktól kívánnak és olyan jogokkal, mint amilyeneket az ipartestületek tagjaiknak nyúj­tanak, gazdatestületekbe óhajtaná­nak tömörülni és ennek az elgon­dolásnak törvényhozási uton való rendezésére gondolnak. A földmunkások nélkülözései A mezőgazdasági és földmun­kások helyzete igen nehéz. Ezekre nézve különben is általában leg­kritikusabb a tél vége és igy a február hónap, amikor minden kis pénzüket és gabonájukat felélték, munkaalkalom nincs és ezekhez a körülményekhez járultak ezidő­szerint az általános járványos be­tegségek, amelyek a családos mun­kások helyzetét rendkívül súlyossá tették. Ha ehhez hozzávesszük az ezidőszerint hosszan tartó és szo­katlanul nagy hideget, nem túlzott az a megállapítás, hogy ezek a súlyos körülmények nehéz helyzet elé állították a munkásokat. De mindjárt itt meg kell állapitanom, hogy ezt a nehéz helyzetet, az idő enyhülésével és a tavasz bekövet­kezésével remélt jobb helyzetben bizva, tiszteletreméltó komolyság­gal viselik a munkások. A hatóságok és a társadalom, látva és érezve a nincstelenek nehéz helyzetét, lehetőség szerint támogatásukra van. Igy a közsé­gek az elaggott és munkaképtelen, valamint a beteg és magukkal te­hetetlen egyéneket rendkívüli se­gélyekkel látják el. M Békéswármegyei Gazdiasági Egyesület választmányi ülése A csabai gazdák remek mintagyüjteménnyel vesznek részt a mezőgazdasági kiálíitáson a gazdák eladósodása. Sem a ter­ményeknek, sem pedig az állatok­nak nincs megfelelő ára, a pénz­viszonyok pedig még mindig olyan nehezek, hogy kényszerítő hitel­igényeiket csak nagy áldozatok árán tudják kielégíteni. A gazda­sági bajok orvoslására igyekeznek a gazdák minden lehetőt elkö­vetni. Megemlítem, hogy ilyen céllal és szándékkal megalakult például Mezőberényben „Mezőberény és Vidéke Kísérleti Körzet" elnevezés alatt egy érdekalakulat, amelyben a mezőberényi és köröstarcsai gaz­dák tömörültek. Célja az egye­sülésnek a taiaj szakszerű kémiai vizsgálata és ennek következtében kísérletek folytán olcsóbbá, bizto­sabbá és jövedelmezőbbé tenni a gazdálkodást. A körzet szakszerű irányítás és vezetés céljából a József műegyetemhez csatlakozott, amelynek egyik nagytudásu pro­fesszora szeretettel támogatja e törekvést. Magyarországon a me­zőberényi az első ilyen alakulás, mig Amerikában és Németország­ban már szinte nélkülözhetetlen szerve a gazdálkodásnak. Figyelemreméltó akció indult meg a mezőberényi gazdák körében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délelőtt 10 órakor tar­totta rendkívüli nagy érdeklődés mellett választmányi ülését a Bé­késvármegyei Gazdasági Egyesü­let. Az ülésen Beliczey Géza el­nök, felsőházi tag elnökölt, aki néhány kegyeletes szóval paren­tálta el a magyar gazdatársadalom nagy halottait és sajnálattal jelen­tette be Tar Gyula gazdasági főta­nácsos, gazdasági iskolai igazgató távozását Békéscsabáról. Sólyomi Lipót titkár referálta ezután a tárgysorozaton szereplő ügyeket. Ismerteti a miniszter leira­tát abból a szempontból, hogy azok a gazdák, akiknek saját te­nyésztésű és köztenyésztésre al­kalmas 1—3 és 3—8 éves mén­csikóik, illetőleg méneik vannak, megvételre ajánlják fel az állam­nak. Ismerteti a miniszter azon leiratát, melyben értesiti a gazda­közönséget, hogy a vásárok pon­tos jegyzékét hivatalos kiadvány alakjában bocsátja a gazdaközön­ség rendelkezésére. A továbbiakban a titkár beszá­mol az OMGE felhívásának ered­ményéről, melyben arra szólítja fel a gazdaközönséget, hogy az idei állatkiállitással kapcsolatban rendezendő mezőgazdasági kiállí­táson a gazdák saját terményeik­ből mintakollekciókkal vegyenek részt. A Vármegyei Gazdasági Egyesületnek erre irányuló felszó­lítása különösen Békéscsabán ta­lált meghallgatásra s ennek követ­keztében már eddig is 12 ritka, pompásfajta búzából küldött fel egy kollekciót a kiállításra. Egy­úttal azt is közölte a kiállítás v e­zetőségével, hogy a kiállított min­tákból Békéscsabán melyik gazdá­! nál, mekkora mennyiség szerez­hető be. Ezek között a buzamin­ták között van Drienyovszky Já­nosnak, a kisgazdaegylet elnöké­nek buzamintája is, mely 86 kilós súlyával páratlan a maga nemé­ben. A gazdák súlyos adóviszonyai­nak megkönnyítésére most a ka­mara kebelében egy számvevő­ségi osztály létesült, mely igen jutányos feltétetek mellett pontos kimutatásokkal szolgál a gazdák­nak arra nézve, hogy földjeik után mekkora adó vethető ki rájuk. Hevesvármegye Gazdasági Egye­sülete azzal a kéréssel fordult Gazdasági Egyesületünkhöz, hogy támogassa azt az akcióját, mellyel a minisztertől a külföldről behozott traktorok és alkatrészek horribilis vámjának csökkentését kérelmezte. A titkár itt utalt arra, hogy a Bé­késvármegyei Gazdasági Egyesület már akkor kérte ezt, amikor Rott­mayer Imre itt járt Békéscsabán, sajnos, mindezideig eredménytelen maradt a kérés. Végül Nógrádvármegye az állat­hizlalási hitelnek félévvel való meg­hosszabbítására irányuló kérésének támogatásához az ülés egyhangú­lag hozzájárult s éppúgy vette tu­domásul az előbb előterjesztett ja­vaslatokat is. Ezután került a sor Beliczey Géza indítványára, melyet lapunk más helyén ismertetünk. Az Ínségeseket min­denütt segélyezik Vésztő község a keresetnélküli munkásoknak l-l q kölcsönbuzát osztott ki. Békéscsaba város kép­viselőtestülete is az arra rászoru­lók súlyos helyzetén inségakcióval igyekszik némi enyhitést tenni. Gyulán a jótékonycélu egyesüle­tek összeállva gyűjtést szerveztek a város Ínségesei számára, amely gyűjtés elég szép eredménnyel vég­ződött, ugy, hogy az arra rászoru­lók nagy része tüzelőanyaghoz és élelmiszerhez jutott. A nyári mezőgazdasági munká­latokra a szerződéskötések már nagyrészben megtörténtek és igy minden remény meg van arra, hogy a nyár folyamán a munká­sok nem maradnak munkanélkül. A kisiparosok és a kereskedők helyzete is változatlanul súlyos. Ezt mindennél beszédesebben bi­zonyítja az a körülmény, hogy a kisiparosok egyre-másra mondanak le iparjogukról és kereskedőknél is gyakori a fizetésképtelenség. A hideg időjárás és a havazá­sok miatt a vármegye területén a vasúti közlekedésben fennakadás nem volt és számbavehető zavar sem fordult elő. Nincs árvízveszély Az árvédekezés tekintetében a hatóságok minden intézkedést meg­tettek, de ezidőszerint árvizveszély­lyej nem kell számolni. Államellenes és destruktív jelen­ségekről nem kaptam jelentést. A községi tisztviselők és elöl­járók sorában a következő válto­zások történtek : Békésen községi s. jegyzőnek Varga Jenő oki. jegyző lett megválasztva. Az Új­kígyós községben újonnan rend­szeresített állatorvosi állásraPomazí Ferencz, Gyulaváriban pénztári ellenőrré Apáti Endre, irnokvégre­hajtóvá Csornány Lajos, Doboz községben pedig a biró lemondása folytán üresedésbe jött állásra Balog P. János törvénybiró, a tör­vénybirói állásra pedig Szöllősi Sándor választatott meg. Garázdálkodnak a kóbor ebek Bftajdnem minden napra esik egy ebmarás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délelőtt nagy riadalmat okozott a Jókai-utcában és kör­nyékén egy kóbor kutya garázdál­kodása, amely a környék csendjét felverte és az iskolásgyermekeket hazatérés közben halálra rémitette. A veszedelmes, jól megtermett kóbor eb megtámadta a járókelő­ket és az iskolás gyermekeket, majd Lusztig László Sziv-utca 2. számú házban lakó bádogosmesterre ro­hant és kétszer egymás után meg­harapta. A megmart ember véde­kezni akart a gyanús eb hirtelen támadása ellen, a nagy darab ál­lat azonban hirtelen sarkon fordult és vad rohanással eltűnt az And­rássy-ut irányában. A legújabb ebmarással kapcso­latosan nem mulaszthatjuk el, hogy újból ró ne mutassunk azokra a veszedelmekre, amelyek a kóbor kutyafalkák révén a járókelőket ál­landóan fenyegetik. És tisztelettel kérdezzük : ha a gyepmester nem igyekszik sürgősen ártalmatlanná tenni a rengeteg kóbor kutyát, ta­lán van eszköze a rendőrségnek arra, hogy a város lakosságát ettől az állandó veszedelemtől megsza­badíthassa.

Next

/
Thumbnails
Contents