Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-01 / 50. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1929 március 1. Péntek 56-ik évfolyam, bO-ik szám ZLÖNT POLITIKAI NAPILAP Elüfizeiési dijak : Heívben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fiüér. Adós fizess imonciia a kincstár a kétségbeeset­ten ide-oda futkosó, adófizetésre pénzt hajszoló polgárnak, mert ha nem fizetsz, ugy fizethetsz kése­deimi kamatot. A forgalmi adónál 12, illetőleg 30 százalékos adóka­•matot, sőt végrehajtalak. Nem törődik azzal a kincstár, hogy az adóterhek elviselhetetle­nek s hogy aki az adófizetéssel .késik, nem azért nem fizet, mert nem akar, hanem egy szerűen azért, mert semmiképen sem képes. Bi­izonyára joggal mutatnak tehát rá .a végrehajtástól remegők, hogy a tkormány maga is nem egyszer hangoztatta és épen a magángaz­daságok talpraállitása érdekében valónak mondotta, hogy a fennálló kamattételek tulmagasak, tehát azo­kat mérsékelni keli. Hiába, azért aző fizetési kötelezettségeikben sem szünetet, sem enyhítést az igére­•tek valóraváltásaképen nem nyer­hetnek. A társadalombiztositóval szemben fennálló és számtalanszor kifejezésre juttatott jogos panaszok is hiába hangzottak el, a hátralé­kokért csak ugy fizetik a 12 szá­zalékos kamatot s végül csak ugy végrehajtják a szerencsétlen adóst, •mint eddig. A kincstári késedelmi kamatok súlyossága az adóterheken kivül már olyan kegyetlen sanyargatást jelent különösen a kisgazdaságok, iparosok és kereskedőknek, hogy •számtalan kisember inkább eldobja az egzisztenciáját jelentő földecskét, műhelyt, boltot, sőt eldobja nem ritkán az életét is. Miután pedig ez nem szórványos, hanem társa­dalmi jelenség, a tönkrement eg­zisztenciák joggal mutatnak rá arra, hogy balsorsuknak legfőbb oka maga a hibás kormányzati rend­szer. De kétszeresen igazuk van akkor, ha szembeállítjuk egymással a kincs­tár követelési és fizetési készségét. A kincstár végrehajtással is be­hajtja követeléseit, viszont évekig halasztja fizetési kötelezettségeit. Csak egy példával igazoljuk ezt. A békéscsabai postapalota mór két év óta üzemben áll, mégis az épí­téssel megbízott iparosok biztosí­tékait a kincstár számtalan kérésre még ma sem fizette vissza, eset­leg olyan iparosnak sem, aki ta­lán éppen emiatt van adótartozás­ban. Nehogy azonban azt higyje valaki, hogy ez csak a csabai postapalotánál van igy, mert saj­nos ez igy van az összes kincstári munkálatoknál az egész ország­ban. A kincstár követel, de nem szí­vesen fizet. Zürichben a magyar pengőt 90'65.5-el jegyezték. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János ! Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabt. II. ker. Ferenc József-tér 20. szóm alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Egy milliárd körül az sjj költségvetés végösszege A horribilis összeg hire kellemetlen megle^etési kellett a képviselők között, mert a kormánjf kijelentéseivel ellentétben áll Budapest, február 28. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósitójútól.) A péntek esti minisztertanácson Wekerle Sándor dr. pénzügymi­niszter bemutatja az 1929/30. évi költségvetés sommázatát. A költ­ségvetés tervezete már teljesen el­készült s a pénzügyminiszter már le is tárgyalta a költségvetést az egyes miniszterekkel. Beavatott helyen kijelentették munkatársunknak, hogy az uj költ­ségvetés teljes összege megközelíti az egy milliárd pengőt, de minden körülmények között jóval magasabb ÖOOmillió pengőnél. Ez a tény rend­kívül nagy és kellemetlen meg­lepetést keltett, mert a kormány köreiben állandóan azt hangoztat­ták. hogy a jövő költségvetési év­ben semmiesetre se fogja költség­vetésünk túlhaladni a mult évit, sőt 40—50 millió pengő megtaka­rításra is lehet számítani. A pénzügyminiszter kijelentése szerint 10—15 nap múlva a költ­ségvetést feltétlenül a Ház elé fogja terjeszteni, de minden körülmények között még márciusban. Értesülésünk szerint a miniszter költségvetés beterjesztése alkal­mával nagy pénzügyi expozét fog. mondani, melyben részletesen ki fog terjeszkedni az ország gazda­sági viszonyaira. az asjafeö sajtáförvénylervezet A képviselőház csak az őszi ülésszakon tárgyalja Budapest, február 28. (A Békés­megyei Közlöny tudósítój ától.) Az uj sajtójavaslat előkészítésére megtörténtek az első lépések. Az igazságügyminisztériumban mára elkészült az uj anyag és megkezd­ték annak legépelését. Ez több hétig fog tartani, azután megálla­pítják a javaslat alapelveit, ame­lyeknek figyelembevételével dol­gozzák majd ki a részletes javas- ' EB latot. Mindezekből valószínű, hogy a javaslat egy-két hónapon belül nem kerülhet a Ház elé, tehát majd csak a nyári szünet előtt kerül bizottsági tárgyalásra, mig a parlament elé már csak az őszi kampányban jut. Megbízható helyről szerzett ér­tesüléseink szerint az Angyán-féle javaslat la. §-át teljesen elejtik és valószínűen elesik az a § is, amely az erkölcsi és anyagi kár megállapítása iránti pereknek a büntetőbíróságok hatáskötét szabja meg. Az 5. §, amely az együttes felelősségről szól, szintén elmarad, mert a fokozatos felelősség érvé­nyét akarják továbbra is fenntar­tani. Kivétel lesz az államellenes büncselekmények(kommunista agi­táció stb.) esete. Hatvanöt tagú kommunista társaságot fegtak el Budapesten Budapest, február 28. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) A fővárosi és vidéki rendőrség egy­séges nyomozása ma egy 65 tag­ból álló kommunista társaságot tett ártalmatlanná, amelv írógépeken sokszorosított hatféle röpirattal foly­tatta agitációját. A szövetség nem tartott magának egyleti helyiséget, hanem az utcákon le-fel sétálva folytatták beszélgetéseiket. A rend­őrségnek sikerült az egész vezető­séget ártalmatlanná tenni. Csupa fiatalemberből áll ez és közöttük két nő is van. A házkutatás során nagytömegű agitációs iratot talál­tak amelyek írógéppel voltak sok­szorositvu. A rendőrség az írógé­peket iselefoglalta. A letartóztatott vezetők a következők: Ellenbogen Pál, aki Fazekas Kálmán álnéven tartózkodott Budapesten, Rózsa Mihály (Magyar Mihály néven). Sebes István (Nagy József néven). Az utóbbi kettő futárszolgálatot végzett Budapest és Bécs között és a berlini agitációs iskolát végezte. kereszténypárt nagyobb része megtagadta Petrovácz Gyulát Ernszt Sándor követeli az ellenzék részére a külföldi kritika jogát Budapest, február 28. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától) A kereszténypárt nyilt kérdése még mindig nem intéződött el. Vass József ma megbeszélést akart foly­tatni Zichy Jánossal és Ernszt Sándorral, a két pártvezér azon­ban még mindig beteg és igy a tanácskozás nem történhetett meg. A kereszténypártban állítólag az az álláspont kezd terjedni, hogy Petrovácz Gyulának a Reichspost­ban megjelent cikke Petrovácznak magánvéleménye és a párt azzat nem azonosítja magát, annál is inkább, mert a cikkről a pártnak előzőleg nem volt tudomása. Ernszt Sándornak ezzel szem­ben különvéleménye van, ameny­nyíben tiltakozni akar az ellen, hGgy a magyar törvényhozás tag­jainak külföldi lapokban ne lenne a kor­joguk kritikát gyakorolni mányzat felett. Az üggyel egyébként a holnapi minisztertanács is foglalkozni fog. AMWMIMMMÍMMI Ujabb verekedések az állatorvosi főiskolán Budapest, február 28. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától) A budapesti állatorvosi főiskolán tegnap megint felujultak a tél ele­jén történt zsidóellenes tüntetések, amelyek később verekedéssé fa­jultak. Munkatársunk felkereste Hutyra Ferenc főiskolai rektort, aki megerősitette a híreszteléseket azzaL hogy a vizsgálat szerint az előadás után nagyobb tömeg ha­tolt a főiskola épületébe, a tanter­mekbe nyomultak és ott megtá­madták a zsidó főiskolai hallgató­kat. A rektor intézkedésére most a kapuknál szigorúan ellenőrzik a főiskolára érkezőket, hogy igy tá­voltarthassák az oda nem való, rendbontó elemeket.

Next

/
Thumbnails
Contents