Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-01 / 50. szám

BÉElS¥Eiöm SOZLOW* Békéscsaba, 1929 március Az ujabb hófúvások ismét meg* zavarták a vonatforgalmat T&bb vonat akadt el a hóban a dunántúli vonalakon Budapest, február 28. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint az e hó 27-iki ujabb havazás és az éj folyamán keletkezett erős szélvihar a vonatforgalomban, több vonalon ismét akadályokat okozott. Igy az osztrák vasutakon keletkezett hófúvásokból kifolyólag a Budapestről éjjel indult bécsi gyorsvonat Hegyeshalom állomáson reggel 4 órától d. e. 10 óráig vesztegelt és ugyanott még három személyvonat várt az osztrákok engedélyére. A Győrszombathelyi vonalon a Budapestszombathelyigyorsvonat Vinár Celldömölk állomások között, a JutasKedvezőtlen fordulat állott be a párisi jóvátételi tárgyalásokon A helyzetet még jobban komplikálja a francia kormányválság celdömölk vonalon pedig 1817, sz. személyvonat Devecser. állomáson a hóban elakadt. Ep igy történtek rövidebb ideig tartó vonatelakadások a Hegyeshalom—porpáci, a Pápa—bánhidai, valamint a Kisvárda—nyirbaktai vonalakon. Mig a Pápa—csornai és Celldömölk—zalaegerszegi, á Szerencshidasnémeti, a Szerencs—sátoraljaújhelyi vonalakon a forgalom csak hókotrós mozdonyok alkalmazásával tartható fenn. Az elakadt vonatok kiszabadításán és a hóakadályok elhárításán mindenütt teljes erővel dolgoznak. London, február 28. A Morning Ppst azt irja, hogy a párisi jóvátételi tárgyalásokban kedvezőtlen fordulat állott be. A német és szövetséges delegátusok között súlyos nézeteltérések merültek fel. Páris, február 28. (Wolff) Néhány lap azt irja, hogy módjában áll megbízható adatokat közölni azokról az összegekről, amelyeket a szövetségesek követelnek, továbbá annak az összegnek nagyságáról, amit német részről a jövőbeli jóvátételre felajánlottak. A Petit Párisién szerint a Schacht dr. által tervezett összeg 1'5 milliárd aranymárka körül mozog, mig a szövetségesek követelése meghaladja a 3 milliárd aranymárkát. A Matin szerint a németek első ajánlata I milliárd aranymárka volt, a szövetségesek egész számlája azonban évenkint 3'5 milliárdot tett ki. Páris, február 28. (MTI) A Matin szerint a helyzet a jövő hét végén fog tisztázódni. A lap ugy tudja, hogy Poincaré a pártvezérekkel folytatott folyosói beszélgetései során hangoztatta, hogy lehetetlenség votna harmadszori kormányt alakítani uj alapokon és feláldozni a munkatársait, akik valamennyien kitartanak mellette. Hozzátette azonban, hogy feltétlenül szükségesnek tartia, hogy a mostani bizonytalan állapotoknak véget vessenek. A radikális baloldal ma értekezletet tart, hogy megvitassák a helyzetet. A magas színvonalú folyt le a vármegye közgyűlése Másfélórás vita a közigazgatási reform törvényjavaslata körül — A közgyűlés megválasztotta az uj orosházi f öszolgabirót — A békéscsaba—kondorosi vasútra csak jövö évben ad hozzájárulást a vármegye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósága csütörtökön délelőtt taitotta meg ezidei első évnegyedi közgyűlését, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Kovacsics Dezső főispán fél 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést, elnöki megnyitójában megemlékezvén a közelmúlt nagy halottairól : Rákosi Jenőről és Karácsonyi János püspök, történetíróról, valamint Torkos Kálmán dr. orosházi szolgabiróról. Rövid, de színes és megkapó szavakkal jellemezte értéküket és hasznos pályafutásukat, A tárgysorozat első pontját, az alispán évnegyedes jelentését, felszólalás és vita nélkül fogadta el a közgyűlés, éppúgy a számonkérőszék jelentését is a tisztikar tevékenységéről. A Torkos Kálmán dr. halálával megüresedett orosházi szolgabírói állás betöltésére nézve megalakították a kijelölő-választmányt, melynek ülésezése időtartamára az elnöklő főispán a közgyűlést 5 percre felfüggesztette. Az állásra csupán egyetlen pályázat érkezett: Sorbán Jenő dr. közigazgatási joggyakornok, tb. szolgabíró pályázata. A kijelölő-választmány pár perc múlva jelentette, hogy az állásra Sorbán Jenő dr.-t jelölte, mire a főispán a jelöltet egyhangúan megválasztottnak jelentette ki. Felhívására az uj szolgabíró a közgyűlés színe előtt nyomban letette a hivatali esküt. A vármegyei úthálózat átminősítésé iránt rlaviár Gyula dr. részéről benyújtott önálló indítványt tárgyalta ezután a közgyűlés. Kimondotta, hogy kivánja a vármegye útjainak átrevideálását minősítés céljából és ennek keresztülvitelére járásonként egy-egy bizottságot alakit. Ezek tagjai lesznek az alispán elnöklete alatt az államépitészeti hivatal főnöke, a lőjegyző, a járási főszolgabirák, a polgármesterek és egy-egy megyebizottsági tag, aki ismeri az utakra vonatkozó, kívánságokat. Az átvizsgálás következményeképpen több vicinális utat transzverzális uttá kell átminősíteni, az autóforgalom megnövekedése miatt, a zegzugos törvényhatósági utakat pedig, amelyek forgalmasabbak, de nem alkalmasak a gépkocsiközlekedésre, át kell építeni. Végül javasolja az indityány, hogy az átmenő autóforgalom ne a községeken keresztül, hanem azok határán futó utakon bonyolittassék le. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Hatalmas és magasszinvonalu vitát provokált Pest- és Esztergomvármegye köriratának tárgyalásánál az állandóválasztmánynak az a javaslata, hogy a két körirat felett, amely a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat ügyében kívánt állást foglalni, a közgyűlés semmi intézkedést se lásson szükségesnek. Berényi Ármin dr. volt az első felszólaló. Sajnálta, hogy a javaslatot nem küldték meg előzetesen a vármegyének, hogy megismerhették volna. így nem is lehet állástfoglalni olyan kérdésben, amely Magyarország alkotmányát érinti. Hibáztatta, hogy folytonosan hangoztatják a vármegyék autonómiáját, mégis ha a védelmére kell kelni, csak kevesen készek kiállani a fórumra. Hosszasan bírálta a törvényjavaslatot és kérte, hogy ne fogadják el fenntartás nélkül, kiveve, ha a parlament jobb belátásra jut. Gyöngyösi János dr. azzal kezdte, hogy rámutat a mai képviselőházi többség viselkedésére a törvényjavaslatokkal szemben, miért is az a véleménye, hogy a vármegye tiltakozásával aligha tudnának sikert elérni. A javaslatot ugy szövegezték meg, hogy azokat, akikről mélyrehatóan intézkedik, teleslegesnek tartották megkérdezni. A javaslatot nem küldték meg a vármegyének, pedig a javaslat a magyar alkotmány integráns részét létalapjában érinti. Ezután felolvasta a törvényjavaslat egyes részeit, amelyek a vármegyék önérzetét és autonómiáját erősen sérthetik és hosszasan fejtegette azt a rendelkezést, amely a vármegyei törvényhatósági bizottságok feloszlathatásáról intézkedik, hazafiatlan magatartás esetén és a törvényekkel szemben való ellenszegülés miatt. Ezzel a vármegyei törvényhatósági életet a kormány exponensének döntése alá rendelik. Birálta a jogorvoslati rendelkezéseket, rnajd rámutatott arra, hogy a kormány a vármegyék 400 éves védekezési jogát és az autonómiát iiluzórikussá teszi ezzel a törvénnyel és az a benyomása, hogy itt kormánykisérlet folyik arra, hogy ha a jogkiterjesztés nem válik be, akkor a törvényhatósági bizottságok feloszlatásával módja lesz ezt megakadályozni. Kérte, hogy tekintettel a súlyos alkotmányjogi aggodalmakra, amelyek a javaslattal szemben fennállanak, fogadják el indítványát, amely a két körirat érdemi tárgyalására és egy kormányfelterjesztésre vonatkozott. Berthóty Károly dr. ezzel szemben az állandó választmány javaslatát ajánlotta elfogadásra és védelmébe vette a törvényjavaslatot. Daimel Sándor alispán állott ezután szólásra és bejelentette, hogy a törvényjavaslat előkészítése során őt és a főispánt többször is meghallgatta a belügyminiszter a javaslattal szemben elfoglalt álláspontjukról és amit akkor elmondottak, abból sokat fel is használtak a javaslatban. Kérte a két indítvány elvetését és az eredeti javaslat elfogadását. Berényi Ármin dr.-í megnyugtatják az alispán felvilágosításai és visszavonja indítványát. Beliczey Géza bejelenti, hogy inajd ha a törvényjavaslat felsőházi tárgyalásra kerül és olt alkotmányjogi aggodalmakat fog kelteni, fel fog szólalni a hibáztatható rendelkezések ellen. Gyöngyösi János dr. a zárszó jogán felszólalva, kijelenti, hogy nem nyugtatják meg a magyarázatok és ezért újból tiltakozik & jogfosztó intézkedések kísérlete ellen. Indítványát fenntartja. Az elnöklő főispán szavazásra tette fel a kérdést és annak eredményeképpen a közgyűlés 89 szavazattal az állandó választmány javaslatát fogadta el. A közgyűlés ezután gyors tempóban tárgyalta tovább a hatalmas tárgysorozatot, amely összesen 203 tárgyat ölelt fel. A békéscsaba—kondorosi vasul részére a MAV megkeresésére a közgyűlés 150.000 pengő építési hozzájárulást szavazott meg, olymódon, hogy az 1930. évre szóló közúti költségvetés összeállításánál az alispán erre az összegre figyelemmel legyen. A közgyűlés ezután megalakította az adófelszólamlási bizottságokat az egész vármegyére nézve a kereskedelmi és iparkamara é« a többi érdekképviseletek javaslataalapján. A békéscsabai adófelszólamlási bizottság a következőképpen alakult meg : Czibesz Alfonz dr., Fekete Sándor, Hollánder Lipót dr., Matulay Ferenc, Molnár János, Pápai Károly, Szathmáry Elek, Zsiros András és Zsiros PáL A megyegyülés ezután — a képviselők nagyobb tömegének aitávoztával — gyors egymásutánban letárgyalta az összes ügyeket, mire az elnöklő főispán a közgyűlést déli 12 óra tájban berekesztette. Az országos vásárok adatait gyűjti a miniszter Az adatgyűjtés az állatforgalmi adó eltörlését célozza ? (A Közlöny eredeti tudósiiása.) A földmüvelésügyi miniszter a vármegyétől adatokat kiván arra nézve, hogy a vármegye területén országos, havi és hetivásár tartási jogosítvánnyal biró községek az 1927.. és 1928. évben megtartották-e vásárjaikat és ha nem, mi okból nem voltak azok megtarthatók. A továbbiakban arra nézve kér jelentést a miniszter, hogy az emiitett vásárokon szedett helypénzjövedelem külön-külön mennyit tett ki az említetett években és a befolyt jövedelemből mennyi esik az állatok után beszedett helypénzekre. Bejelentendő, hogy az elmúlt két évben a vásárok alkalmával befolyt nettó helypénzjövedelem a költségvetésbe e cimen felvett összegnek hanyad részét tette ki. Forgalmi és állatforgalmi adóból mennyi lolyt be, az egyes vásárokon a jelzett két évben. Végül arra nézve is jelentés^kér, hogy a községek vásárterei a törvény követelményeinek megfelelően vannak-e berendezve s hogy pótvásárok tartattak-e alispáni engedéllyel és ha igen, hány ízben ? Takarékos ember WeinbergernéS szerzi be óraés ékszerszükségletét.