Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-27 / 48. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 február 27. Szerda 56-ik évfolyam, 48-ik szám POLITIKAI ÜAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapru 2 pengő. Péidénvonkint 10 fillér. Főszerkesztő : DP. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fíiíp^injfi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscs«o& II. ker. Ferenc József-tér 20. szám aiatt. Hirdetés díjszabás szerint. A haldokló ipar kétségbeesett segélykiáltásai hahgzottak el a békéscsabai ipartestület vasárnapi közgyűlésén. A szakmánként felsorakoztátott sérelmek, bár számtalanok, mégis körülbelül ugyanazon átszelési pontokban találkoznak s éppen ez a sajátosság az, mely a panaszokat nem túlérzékenységből fakadó sirámokká, hanem mélységesen könynyes tényékké szilárdítja. Valóban már nem azt kell kérdeznünk, hogy hová jutunk ezen az uton, hanem hová jutottunk? Pedig nem ujak ezek a panaszok, hiszen évek óta állandóan visszatérők, csak talán eddig a kisiparosok ismeretes szerénysége és szemérmessége következtében csendes kérelmek formájában hangzottak el: igaz, hogy a pusztába. Vájjon most már a haláltusa sikoltásait ineg fogják-e hallani az illetékesek ? Meg fogják-e hallani, hogy naponként lesz öngyilkos szinte községenként egy-két végképen elkeseredett kisiparos ? Hogy hetenként tucatjával adják vissza az iparengedélyeket ? Hogy az embertelenül magas közterheket és munkanélküliséget már tovább elviselni nem lehet ? Hogy a legnagyobb embertelenség a kiskézmüiparnak haláltusáját állami, városi, hatósági katonai, vasúti, fogházi üzemek versenyével még fájdalmasabbá tenni ? Hogy... de Istenem, minek soroljuk még tovább a többi számtalan szemét annak a szörnyű bilincsnek, mely lenyűgözi, a sirba húzza a tényes képességekkel megáldott, vagy megvert, nagy jövőről hiába oly régóta álmodó magyar kézművesipart ? Olyan kevés pedig az, amivel ezeket a fájó panaszokat orvosolni lehetne. Csökkenteni a közterheket, a közszállitások haladéktalan kiírásával enyhíteni a munkanélküliséget, eltörölni a hatósági jellegű üzemek versenyét, kibővíteni a kisipari hitelkeretet, mérsékelni a társadalombiztosító díjtételeit, eltörölni a forgalmi és fényűzési adókat, gondoskodni a nyersanyagok olcsó beszerzési lehetőségeiről, felfüggeszteni az adóárveréseket, megszervezni és megkönnyíteni az export lehetőségeket, egyszóval : racionalizálni az egész magyar kisipari termelést. De ki fogja ezeket mind valóra váltani? Kinek, vagy jobban mondva, melyik kormánynak fog eszébe jutni az, hogy a felesleges miniszteri és egyéb mondva-csinált állások dotációjával nemcsakhogy talpra lehetne állítani, hanem végérvényesen meg is lehetne menteni az ájult magyar kiskézmü ipart ? Mert a mai kormánynak az eddigiekből ítélve ez immár aligha fog eszébe jutni. F. Bethlen meg akarja akadályozni a keresztény párt bomlását Hegymegi-Kiss Fái éles támadása Debrecenben a kormáiíf eSfen Budapest, február 26. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Azok a hullámok, amelyek a kereszténypártból Petrovácz Gyula ismert bécsi cikke nyomán kiindultak, ma átcsaptak a Ház folyosójára, ahol egyébtől sem beszéltek, mint Woifíék akciójáról. A kormány felismerve az ellenzéki mozgalom kiszélesedésében rejlő veszedelmet, egész délelőtt tanácskozásokat folytatott, amelyeken Bethlen István is résztvett. A tanácskozásokon arról folyt a szó, miképen lehetne Wolffék akcióját ellensúlyozni, esetleg leszerelni. Pesthy Pál a tanácskozások után ezeket mondotta tudósítónknak: — Bethlen meg fogja kérdezni a keresztén\ párt tagjait, mi a szándékuk, mert a miniszterelnök módot akar keresni a helyzet tisztázására. Kormánypárti körökben egyébként ma már kevesebb az idegeskedés a Wolff-féle, akció miatt és azt hangoztalják, hogy a kereszténypárt számos előkelő tagja erősen elitéli és helyteleníti Petrovácz bécsi cikkét. Szerintük a párt bomlási folyamatát már sikerült megállítani, ha csak pillanatnyilag is, mert az egyes frakciók közötti ellentét a párt egységes fellépését hátráltatja. A politikai életnek még egy nevezetes eseménye van : tiegymegiKiss Pál debreceni képviselő szomí bati beszéde, amelyet Debrecenben a páitkörben mondott. A képviselő élesen bírálta és támadta a kormányt és megállapította, hogy a politikai élet visszafelé való haladást mutat, éppen ugy, mint a gazdasági élet. Két kérdést tett tel : először, hogy joga van-e a polgárságnak a saját ügyeit intézni és másodszor: szabad-e a tiszta igazságot megirni ? Végül a közigazgatási reformról és a sajtónovelláról szólt és leszögezte, hogy ezek egy már önmagát kiélt rendszernek utolsó tombolásai. Rofhermere lord sürgeti Rákosi Jenő szobrát A budapesti Rákóczi-teret Rákosi Jenőről nevezik el Budapest, február 26. (A Békésmegyei Közlöny tudósilójától.) Rothermere lordtól ma ujabb levél érkezett Ripka Ferenc főpolgármesterhez. A levél fejtegeti azt a célt, hogy Rákosi Jenő szobra a fővárosban mielőbb felállítható legyen. A lord azt kívánja, hogy a megbízást pályázat megkerülésével azonnal adják ki egy szobrásznak, szerinte Kisfaludy-Stroblnak, akit a lord a legalkalmasabbnak tart erre. A levél kapcsán a főváros rövidesen dönt e kérdésben. Értesülésünk szerint a Rákóczi-térre kerül a szobor és a teret Rákosi Jenőről nevezik el, mig a tér hátterében álló vásárcsarnok elé nagy és sürü facsoportot ültetnek, ami eltakarja a csarnokot, hogy ne rontsa a hatást. A miniszter különös döntése a gyulai tisztviselők fizetéspótléka ügyében Több mini a tisztviselők felének nem engedélyezte a pótilletményeket (A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértői eg a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményrendezése ügyében hozott képviselőtestületi, törvényhatósági bizottsági határozatokra döntését végre meghozta. Jóváhagyta a tisztviselők pótilletményeit megállapító rendelkezést azzal, hogy az aljegyző, anyakönyvvezető, a második számvevő, az adótisztek, a műszaki tiszt, az orvosok, az állatorvos, kiadó, iktató, írnokok, városgazda, szállásmesterek, végrehajtók, kézbesítők, erdő- és mezőőrök, szolgák és hasonló alkalmazottak pótilletményeinek engedélyezését egyelőre függőben tartotta, mert a képviselőtestület által felhozott indokok a pótilletmény megállapítására nem alkalmasak. Felhívja a város közönségét, tegye megfontolás tárgyává, nem kiván-e ezen állások után, — ha a törvényes feltételek fennforognak — inkább külön munkaátalányt megállapítani. A napidijasok, valamint a napibéres szolgák pótilletményben csak | abban az esetben részesíthetők, 1 ha legalább 10 évi szolgálattal rendelkeznek. Az erdőőr, hordójelző és soffőr állásának műszaki altiszti állássá való szervezését a miniszter nem hagyja jóvá. Kálló János, dr. Takácsy Lajos és dr. Follmann János városi tisztviselőknek fizetési osztályba való sorozására vonatkozólag a miniszter később fog intézkedni. A polgári iskolai tanárok a korpótlékért Mozgalmat indítanak annak visszaállításáért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Országos Polgáriiskolai Tanáregyesület Arad-Békésmegyei Köre vasárnap, f. hó 24-én választmányi ülést tartott,/ amelynek tárgysorozatán a polgári iskolai tanárok anyagi sérelmei, elsősorban pedig az igazgatói pótdij és az ötödéves korpótlék visszaállítása szerepelt. Egyhangú határozattal kimondották, hogy szükségesnek tartják — a középiskolai tanársággal karöltve — a legszélesebb mozgalom megindítását a korpótlék visszaállítása érdekében, annál is inkább, mert ujabban csaknem minden tisztviselői státusnál rendszeresítenek különböző cimen pótlékokat, mig a tanárságtól a háború előtt élvezett és törvényben biztosított, ötször 200—200 aranykoronát kitevő korpótlékokat minden ellenszolgáltatás nélkül megvonták. Annál inkább jogos a tanárságnak a korpótlék visszaállítását célzó követelése, mert hiszen a tanárok javadalma messze mögötte marad a hasonló képesítésű, más státusbeli tisztviselők javadalmának. Méltányos volna tehát, hogy a különbözetet legalább pótlék formájában kapnák meg. A kocsiút rovására szélesitik ki a vasúti átjáró járdáját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város az Orosházi-uti vasúti felüljáró szélesbitése és magasabb korláttal való ellátása iránt kérelmet intézett a kereskedelmi miniszterhez. A helyszíni bejárás a l kérelem folytán megtartatván, annak alapján a kereskedelmi miniszter most közli a vármegyével, hogy a felüljáró kiszélesítése iránti kérelmet nem teljesítheti, mert bár a kérdéses felüljáró az emelkedő forgalom