Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-27 / 48. szám

mwfanéra KO%«í)K' ? 2 Békéscsaba, 1929 február 27 folytán a közbiztonság követelményeinek teljesen nem is fele! meg, de mivel a felüljáró annakidején hatóságilag megállapított méretek szerint és jóváhagyott tervek alapján épült meg, az átépítéssel járó tetemes költség az államvasutakat nem terhelheti. Mivel pedig az érdekeltség sem hajlandó a költségeket fedezni és igy a gyökeresebb megoldásra fedezet nincs, ennélfogva csupán arra kötelezte az államvasutak igazgatóságát, hogy a felüljárónak a felvételi épület felé eső gyalogjáróját a kocsipálya i óvására 1 és fél méterre szélesítse ki és ezeket a munkálatokat soronkivül végeztesse el az államvasutak terhére. A felüljáró korlátjainak emelését a miniszter feleslegesnek tartja. Intézkedett azonban, hogy a felüljáró alatt a mozdonyok lehetőleg puffogás, sípolás és zajt okozó gőzeresztés nélkül közlekedjenek. SÜÉ ioni-ís (A Közlöny eredeti tudósitása.) A kereskedelemügyi miniszter a békéscsabai Excelsior kötő- és szövőgyárnak kotton harisnyát gyártó üzemágai részére, a törvényes állami kedvezményeket az 1927. évi június hótól kezdődő 5 évre megadta azzal a feltétellel, hogy 1. a vállalat legalább 4 darab kotton-harisnyagéppel, kottonharisnyák gyártására berendezve, abban legalább 213.000 pengő állótőkét tart állandóan befektetve, 2. ebben az üzemágban legalább 20 munkást foglalkoztat, akik háromnegyed részének magyar honosnak kell lennie, 3. Az összes építési és berendezési tárgyak, valamint az üzemhez szükséges anyagok, a hazai ipar, illetőleg termelés révén szerzendők be. Külföldi termékek használata. vagy beszerzésére, a miniszter előzetes engedélye szükséges. Községgé alakulása (A Közlöny eredeti tudósitása.) Endrőd községhez tartozó, de attól 18 kilóméterre fekvő Kondoros tanya nevü határrész 351 lakosa és birtokosa nevezett határrész községgé alakulásának megengedését kérte a belügyminisztertől. A szóban levő határrész területe 5253 kat. hold. egyenes állami adója 34731 pengő. A határrészen tanyaszerüleg szétszórtan mintegy 2000 lélek él s van ott templom, önálló lelkészség, 3 iskola, Hangya Szövetkezet italméréssel, több kereskedelmi és ipari vállalat. A törvényhatósági bizottság, a melynek ebben a kérdésben véleményt kellett nyilvánítani, a kérelem teljesítését nem hozta javaslatba, mert az összes egyenes állami adót fizetőknek csak 33%-a kérte az előirt 507o helyett a községgé alakulást, és mert a községi szervezettel járó terheket Kondoros tanya nem volna képes viselni és végül mert a kiválás következtében Endrőd község anyagi ereje is megbénulna. A belügyminiszter, mielőtt, a kérelem érdemében döntött volna, az iratokat visszaküldte a törvénvhatóságnak azzal, hogy először csatolni kell az illetékes fölmérési felügyelőségnek a véleményét, meg kell pontosan állapítani, hogy a kérvényezők állami adója öszszesen és tételenként mennyit tesz ki, mennyi a lakosság pontos lélekszáma, hogyan oszlik meg anyanyelv, vallás és birtoklás szerint s végül milyen felekezethez tartozó temploma, hány és milyen jellegű iskolája van, ki tartja fenn azokat. Ezenfelül elrendelte a miniszter, hogy a vármegyei számvevőség próbaköltségvetést készitsen annak a megállapítására, hogy vájjon a netán megalakítandó község képes lesz-e magát fenntartani. Annak tisztázása végett pedig, hogy Endrőd község mennyi jövedelmet veszít az átalakulás által és az hány százalékos pótadót tesz ki, csatolni kell Endrőd község költségvetését és 1927. évi zárószámadását. Jt csehek csabai liszt hamisítási ügyeinek fejleményei A két károsult csabai malmot felhívja a miniszter, hogy közvetlenül a pozsonyi magyar konzulhoz forduljanak szerűen jelentsék közvetlenül a pozsonyi m. kir. konzulátusra. A jelentéssel kapcsolatban szükségesnek látja a miniszter a két malom által alkalmazott lisztjegyek egy-egy sorozatának eredetiben való beküldését. Végül felhívja a miniszter az alispánt arra is, hogy a hamisításokkal szemben való védekezés céljából lisztjegyeiket — ha még nem tették volna — haladéktalanul védjegyeztessék. A csehek liszthamisitási ügyében — értesülésünk szerint — a közeljövőben igen érdekes fordulatok várhatók, mert az eddigi megállapítások szerint is a liszthamisitást a csehek már évek óta űzik, ugy, hogy az ilymódon hamisított lisztmennyiség sokkal nagyobb, mint amilyenre eddig számítottak. H Békésmegyei Kereskedelmi Bank Bt. közgyűlése Kitűnő üzleti eredménnyel záródott a mult esztendő mérlege — Az intézet rövidesen átköltözik főtéri diszes székházába (A Közlöny eredeti tudósitása.) Néhány hónappal ezelőtt megírtuk már, hogy egyes cSeh ^malmok, lisztkereskedők és pékek, a kitűnő és világhírű csabai liszt nagyobb kelendőségére való tekintettel, a cseh malmok gyengébb minőségű lisztjeit a csabai malmok zsákjegyeivel látták el. Erről a közönséges hamisitásról tudomást szerzett a két békéscsabai malom s a miniszter felszólítására panaszszal fordult az alispán utján a kormányhoz. A panaszra most válaszolt a földmivelésügyi miniszter a vármegye alispánjának, akinek tudomására hozza, hogy az 1928. évi augusztus hó 21-én a csehek liszthamisitási ügyében tett panaszához pótlások szükségesek. Nevezetesen felhívja a két károsult csabai malmot, hogy amennyiben kárigényük van, ugy azt összeg(A Közlöny eredeti tudósitása.) Hétfőn délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. Az évi közgyűlés iránt a részvényesek igen élénk érdeklődése nyilvánult meg, melyet Békéscsabának ez a pénzintézete a legnagyobb mértékben meg is érdemel. Az intézet, melynek ez 7-ik közgyűlése. az aránylag rövid idő alatt nemcsak a vármegyének, hanem az ország vidéki pénzintézeteinek legszámottevőbbjei közé küzdötte fel magát. Köszönhető ez főként annak, hogy az intézetet a jól megépített alapokon Wiesner Jenő, a bank igazgatója kitűnő érzékkel, nagy átfogóju üzleti képességeivel és a fővárosi intézetben szerzett gyakorlati tudásával, a helyi viszonyokban az általános gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodásával, munkatársaival, kitűnő tisztikarával épiti tovább. A fejlődésnek mindezen adottságát csak még biztosabbá teszi a megértő igazgatóság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank konciliáns patronátusa. A népes- közgyűlést egyébként ifj. Merán János gróf elnök nyitotta meg rövid beszéddel, üdvözölvén a Nemzeti Bank békéscsabai fiókjának megjelent főnökét, Feldl Sándort, a sajtó képviselőit és a részvényeseket. A jegyzőkönyv vezetésére Prónay Ernő dr. ügyészt, annak hitelesítésére Ginsztler Ernőt és Zahorán Mihályt, az évi jelentés felolvasására pedig Wiesner Jenő igazgatót kérte fel. Wiesner Jenő igazgató az évi jelentésben párhuzamot von a vármegye és az ország gazdasági viszonyai között, megállapítván, hogy az általános gazdasági viszonyok sivársága nem helyi, hanem általános jelenség. A nagy pénztelenség természetszerűleg növelte a hiteligényléseket, melyeknek az intézet mindenkor nagy megértéssel igyekezett eleget tenni, amiben a főérdem az anyaintézetet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot illeti. Az elmúlt évben az intézet gyulai és szarvasi fiókjainak üzletállományát a vele és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal érdekközösségben álló Első Gyula városi Takarékpénztárnak, illetőleg a Szarvasi Takarékpénztárnak adta át, hogy ezzel is kevesbbitse az intézetek számát s kisebb költséggel ugyanazt a gazdasági működést fejthesse ki, mint azelőtt. Az intézet ezzel az elhatározásával csak alkalmazkodott a Nemzeti Bank irányításához, sőt nemcsak ebben, hanem kamatpolitikájában is, miután a Nemzeti Bank szükségessé vált kamatlábemelését az intézet nem hárította át teljes egészében a közönségre. Az elmúlt évben az intézet megvásárolta a Szent István-tér 3. számú házat, melyet kétemeletes bérpalotává építtetett át, hogy méltó hajlékot teremtsen egyúttal önmagának is. A kimutatott tiszta nyereség 155.371*39 pengő, melyből osztalék fejében 50Ö0 drb. 100 pengő névértékű részvényre darabonként 20 pengőt fizet már a mai naptól kezdve az intézet és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pénztára. Zsabka István felügyelőbizottsági elnök olvasta fel ezután jelentését, melynek megtörténte után a közgyűlés a jelentéseket elfogadta s a felmentvényt megadta. Steinberger Márton javaslatára a felügvelőbizottságba megválasztották Zsabka Istvánt, Horváth Istvánt, Rell Lajos dr.-t, Uhrin Károlyt, Stern Lászlót, Eisenberg Bertalan dr.-t és Bartha Istvánt. Az alapszabályok szükséges módosítása után az elnök a közgyűlést berekesztette. A közgyűléssel kapcsolatban örömmel számolhatunk be arról is, hogy az intézet főtéri palotája most már gyors tempóban rövidesen teljesen elkészül s az intézet oda bevonul. Az uj hajlékban az intézet vezetésében, szellemében továbbra is megmarad az a frisseség és szolgálatkészség, mely azt gazda, kereskedő és ipari körökben közkedveltté s a vidék egyik legszámottevőbb intézetévé tette. Jö üzlet a hadikölcsön segélyek kérelmezése (A Közlöny eredeti tudósitása.} A városi gyámpénztárban kezelt összegek egyrészéből annakidején hadikölcsönt jegyeztek, ami a mult évben kiadott népjóléti miniszteri rendelet értelmében ugyancsak jogosítja a karitatív segélyezésre igényjogosultakat a segély iránti jelentkezésre. Ezek a jelentkezések február 28. napjáig történhetnek, akkor pedig a városi hatóság felterjeszti az egész kérvénytömeget a minisztériumba. A jelentkezés során eddig mintegy 70 egyén- jelentkezett a gyámpénztári igényjogosultak közül és ezeknek egykori hadikölcsönjegyzése összesen mintegy 12Ö.0Ó0 koronát tesz ki. A legkisebb jegyzés 50 korona, a legnagyobb pedig 4000 korona. Mindegyik kérvényhez erkölcsi bizonyítványt is kell csatolni és azt a kérvényezők maguk szerzik be. Az erkölcsi bizonyitvánv ára 2 pengő 40 fillér. Nem sok pénz,, de irtóztató összeg annak, aki pl. annak idején odaadta az 50 koronáját hadikölcsönbe és most segélyt szeretne ellenértékül az államtól, mert elszegényedett. Az ilyennek az egész segélye nem lesz több az erkölcsi bizonyítvány áránál. Nagyon visszatetsző eljárás, hogy a „karitatív" segélyezésből is üzletet csinálnak. Hát nem volt elég, hogy az emberek százezrei a bizalommal odahordott garasaikat elvesztették, hogy a csengő aranyaikért kapott papirrongyaikat az áilam semmire sem fogadja el, — még a rászorultak rimánkodó kérvényei után is vámot szednek ? 1 Annyit, amennyi egy-egy ilyen szegény embernek egy egész napi napszáma, jövedelme 1