Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-26 / 47. szám

BfKPvwib ) +,> fi » Békéscsaba, 1929 íébfüár 26 Nürnberg, febr. 25. (Wolff) A régi városi színházban tegnap este adták élő Herceg Ferenc Bizáncát . A színházat betöltő közönség rendkívül melegen fogadta a darabot és az előadás végén lelkesen ünnepelte Herceg Ferencet. Az Általános Népegylet uj vezetősége Az 1929. év nagyszabású programja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Általános Népegyletben vasárnap délelőtt 10 órától délután 3 óráig Kvasz György dr. választási elnök vezetése mellett folyt le az aiapszabályszerinti titkos szavazás az 1929. évi vezetőség megv álasztása érdekében. A szavazásra kitűzött idő letelte után a bizottság összeolvasta a szavazatokat és annak eredményéhez képest Pollák Arnold korelnök a közgyűlést megnyitotta. Kvasz György dr. felolvasta a szép számban megjelent tagok előtt az uj vezetőség névsorát, mely általános megelégedést váltott ki. Az uj vezetőség a következő Elnök Blahut János, alelnök Poí-lák Arnold, jegyző Sipiczki János, pénztáros Mokos György, ellenőr Kován Pál és Csicsely György, könyvtáros Szák János, háznagy Gavenda Béla. számvizsgálók: Gyebrovszky János, Orvos János, Kolarovszky János, Kován Murányi Mihály és Vizik András, válasz! mány: Kolarovszki Mihály, Békeszki Mátyás, Csiernyik Mátyás. Pollák Arnold, Lipták M. Mihály, Balogh Sándor, Kucsa Pál, Zsíros János, Hankó Tamás, Nóvák Gyöpgy,- Gallasz György. Lázár Pál, Palyusik György, Kiszely Benedek, Zelenyánszki János, Szikora János, Ledzényi János, Bohus János, Kovács Pál és Bohus K. András, póttagok : Miklya András, Urbán János, Vozár György, Orvos András és Kerepeczki András. Ezután a korelnök az elnöklést a megválasztott Blahut János elnöknek adta át. aki keresetlen szavakkal köszönve meg a bizalmat, Húzódozott az elnöklés vállalásától, azonban a közgyűlés egyhangú kívánságának eleget téve. vállalta az elnökséget addig, amig az egyesület az ujabb építkezéssel járó munkákon keresztül nem esik. Kvasz György dr. egyesületi ügyész vázolta ezután a tagok helyeslése mellett a vezetőség kötelességeit az 1929. évben, melyek közé tartozik az ifjúsági egyesület megalakítása, a székház teljes kiépítése, a földbérlők egyesületének. a munkásvállalkozó szövetkezetnek a megalakítása, még fokozottabb részvétel a város társadalmi és hazafias megmozdulásaiban, propaganda amellett, hogy a város vállalkozásainál, építkezéseinél csupán csabai munkások és iparosok alkalmaztassanak. végül a közelgő uj közigazgatási reform kapcsán erőteljes részvétel atekintetben, hogy a város tisztikara és képviselőtestülete a mostanihoz hasonló munkaképes legyen. Pollák Arnold a maga részéről megköszönte a bizalmat és igérte, hogy az egylet fejlesztése tekintetében ő is mindent megtesz. Nóvák György az uj vezetőséget éltette. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. Az iparosság nyomasztó helyzetéről beszélt mindlen felszólaló az ipartestület vasárnapi gyűlésén A békéscsabai ipartestület évi közgyűlése — Kevés érdeklődés a közgyűlés iránt —- Panaszok az adók, a munkásbiztositó, az import, a kontárok és a tisztességtelen verseny miatt — Részleges tisztújítás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését a békéscsabai ipartestület Kovács Mihály elnök vezetésével. A közgyűlésen az 1200 tag közül csak 160-an vettek részt, aminek az elnök megnyitójában sajnálkozással adott kifejezést. Az évi jelentéshez Nyilas András szólt elsőnek, aki az iparostanoncoktatás emelését kívánja és hibáztatja a sok bankettet. Filippinyi János adózási tiltakozó gyűlést sürget és kifogásolja a titkár működését. Kovács elnök, majd Romváry titkár felvilágosításai után Könyves T. Kálmán megállapítja, hogy a rrjunkásbiztositó elleni panaszok legnagyobb része a hátralékok miatt van, ami akkor szűnik meg. ha a járulékokat mindenki idejében befizeti. Romváry titkár ezután ismertette az T928. évi zárszámadást, amelv 1196 P 43.fiü. maradványt mutat fel, majd bemutatta az 1929. évi költségvetési előiránvzatot, amelv 43.796 P 43 fii!', bevétellel szemben 39.796 P 43 fali. kiadást mutat fel. A közgyűlés a bemutatott zárszámadást és költségvetést vita nélkül elfogadta és a pénztárosnak, valamint a számvizsgálóbizottságnak a szokásos felmentvényt megadta. A tagsági dijakat az elnök javaslatára változatlanul hagyta a közgyűlés. Ezután a választásokat ejtették meg az egyes megüresedett tisztségekre. Ügyészül egyhangúan Forray Lajos dr.-t választották meg egy évre, a 11 lelépő előljárósági tag helyére pedig a következőket: Dénes Antal, Fischer Imre. Valastván János, Török János, Popovics Pál, Hrdlicska László, Ellmann Adolf, Soós István. Suhajda András. Martincsek Mátyás és Nyilas András tagokat. Póttagok lettek : Zelenyák Mihálv. Szikora János, Zsibrita János, Kelier József. Schröder Ferenc és Kovács László. A számvizsgáló-bizottság tagjai lettek : Melczer József, Kulkai Mihály, Cseke Mihály és Kallós Kálmán. Póttagok : Lerner Aladár és Fiüppinyi János. Bizottságválasztások Ezután megválasztották az iparos-, szak- és mestervizsgáló-bizottságokat, amelyek egy-egy elnökből és 3-8 tagból állanak. Az egyes bizottságok elnökei a következők: asztalosok : Leelőssy Albert, ácsok: Molnár János, bádogosok : Jeney Endre, borbélyok : Ramacher Jakab, cipészek : Lilinger István, csizmadiák : Timkó János, cukrászok: Lédig Károly, esztergályosok: Babinszky János, fésűsök : Katzelhoffer Jenő, fényképészek : Littmann Adolf, fogművesek : Szamek Oszkár dr., husiparosok : Maczák János, kádárok, Blaskó János, kályhások és fazekasok : Kis-Kondor János, kalaposok : Gál István, kerékgyártók : Racskó Lajos, kovácsok : Bujtás József, kelmefestők: SzelnerMihály, kötszövők: Deutsch Iván. kőfaragók: Werner Ede, kőmivesek : Kulkai Mihály, kövezők: Máté György, kefekötök: Kalina György, könyvkötők :MuzslayGyula, köszörűsök : Sztaniszláv Dániel, lakatosok: Szabó Károly, molnárok : Kovács Pál, nyomdászok : Te van Andor, női szabók : Frolyó Miklós, női kalaposok : Tárkány Terka, órás-ékszerészek: Kapta János, szabók : Ellmann Adolf, sütők : Pláger Mór, szűcsök : Matulav Ferenc, szíjgyártók: Marotye Pál. tímárok : Kalina András, vendéglősök : Gerő Lajos, villanyszerelők: Vjtaszek Ernő, nyergesek: Subasitz Károly, szobafestők: Orvos Endre, mázolok : Lestván Dániel. Az elnök ezután felkérte a közgyűlést, hogy az egyes szakmák sérelmeit, bajait, helyzetét beszéljék meg, hogy a vezelőség az orvoslás esetleges javaslatait illetékes helyekre juttathassa. Romváry titkár egyenként ismertette az egyes szakmák beadványait ebben a tárgyban, amikhez néhányan hozzá is szóltak. Az iparosság panaszai és kívánságai Az asztalosok kivánják. hogy a városi és állami asztalosüzemeket az egész országban szüntessék be, a butorexportot szervezzék meg, a helybeli építkezéseknél csak helybeli asztalosokat foglalkoztassanak. A cipészek azt óhajtják, hogy a nyersbőr exportját szüntessék be, a külföldi cipők importjót a minimálisra szorítsák, a helybeli cipőkészitménveket „csabai gyártmány" márkával lássák el, a városok és az áilam ne rendeljenek tömegmunkákat a gyáraknál, a" tisztességtelen versenyt pedig erős kezekkel törjék le. Lilinger István a cseh Bata-cipők behozatala ellen szólt. Félber József akciót kért az országos kirakodóvásárok végleges beszüntetésére. A szabók a kontárkérdés rendezését kivánják és az ipartörvény megváltoztatását a kereskedők munkavállalásának beszüntetése érdekében. A kocsigyártók, akik tavaly csak 25 százalékig voltak foglalkoztatva, az autók rohamos szaporodása miatt panaszkodtak, amivel szemben üzemátalakitásokra volna szükségük a verseny szempontjából. Ehhez hitelre volna szükségük. A borbélyok ugyancsak 25 százalékos visszaesést hangoztatnak üzletmenetükben. Kivánják, hogy üzletüket vasárnaponként már reggel 5 órakor nyithassák. A szobafestők kivánják, hogy a nagyobb építkezéseknél ne idegenekkel, hanem helybeliekkel végeztessék a szobafestést. Elnök javasolja, hogy termelőszövetkezetek létesítésével segítsenek a bajokon. Az építőiparosok a közmunkák sürgős kiírását, a kontárkérdés szigorú ellenőrzését, a helybeliek előnyben részesítését kivánják, a kőmivesek a kontárok letörését és és a lakások felszabadítását óhajtják. Legszomorúbb színben látszik a vas- és fémmunkások helyzete, amit Szabó Károly ecsetelt hoszszasan. Szerinte a műhelyek 80 j százaléka volt tavaly mynka nél! kül és a helyzet ma sem muíai javulást. Kivánják az adók sürgős mérséklését, a forgálmiadó eltörlését, a kisipari hitel folyósítását, a kontárkérdés rendezését, gépek kölcsönzését, a társadalombiztosító emberségesebb eljárását az orvosságrendelés terén. A közgyűlés ezután rátért az indítványok tárgyalására. Temetkezési segélyszövetkezetet létesítenek Könyves T. Kálmán alelnök rendkívül érdekes és életrevaló indítványt terjesztett elő. Ez arról szólt, hogy mondja ki elvileg a közgyűlés egy temetkezési segélyintézmény létesítésének szükségességét és annak megvalósításával az elöljáróságot bízza meg. Az' indítvány szerint a segélyintézmény tagjai halálesetenként 50 fillért fizetnének, ami — évi 10 halálozást véve alapul — évenként 5 pengőt tenne ki. Ezt 40 éven ét fizetnék, ami után a fizetési kötelezettség automatikusan megszűnnék. A segélyre való Jogosultság azonban már az első 50 fillér befizetésénél előállna és arra jogosítaná a tagok hozzátartozóit, hogy az elhalálozás esetén 500 pengő azonnali segélyt vegy enek fel az ipartestülettől. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta és a szövetkezet eszméjének kidolgozásával a vezetőséget bizta meg. Könyves alelnök másik indítványa arró! szólott, hogy más. székházzal bitó ipartestületek példájára. a háborúban elesett tagok emlékét maradandóan örökítsék meg. Indítványozza, hogy a névsort állítsák össze és azt a nagyteremben márványtáblán örökítsék meg. Az indítványt egyhangúan elfogadták. Nyilas A.ndrás a kereseti adók igazságos rendezéséről nyújtott be indítványt, amelyet Könyves alelnök felvilágosításai után akként módosított, hogy a parlament bevonásával indítsanak országos akciót, mondja ki a törvényhozás, hogy az önálló iparos kereseti adójának adóköteles minimuma 3000 pengő legyen. A közgyűlés este 6 óra után az elnök éltetésével ért véget. Az elmúlt héten duplájára emelkedett az influenzás halálozások száma Budapesten Budapest, február 25. (MTI) A népjóléti és munkaügyi minisztériumnak az influenza elterjedéséről közzé tett kommünikéje szerint a február 17—23-ig terjedő héten 986 szövődményes (súlyos) influenzás megbetegedés fordult elő. Az előző héten 579 ilyen megbetegedés történt. A betegek közül a február 17—23-ig terjedő héten 203, az ezt megelőző héten pedig 103-an haltak meg. Szászi Béla dr. lett a Magyar Jogász Egylet elnöke Budapest, febr. 25. (MOT) Vasárnap ünnepélyes keretek között ült össze a Magyar Jogász Egylet elnököt választó közgyűlése az Ügyvédi Kamara dísztermében. A Jogász Egylet Nagy Ferenc halálával megüresedett elnöki székét Szászi Béla államtitkárral* töltötték be.