Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-26 / 47. szám

Békéscsaba 1929 február 26 BlKfiBmm: Miért nem tud az megmaradni Ezen n címen az Amerikai Magyar Népszavában apróbb tévedéseiben is érdekes cikket olvasunk Szebenyei József tollából. A cikk figyelemreméltó részleteit nz aláb* birtkban közöljük: Sokat spekuláltam már afölött, bógy miért nem tudunk otthon ma. radni, ha már' azzal mentünk haza, hogy soha többé vissza r.em jövünk, Az ember vágyakozik vissza az óhazai akácok alá, mint anyját vesztett kis borjú az anyja tőgye után Különösen a háború utáni első években, égett az amerikás magyarokban a vágy, hogy otthon telepedjenek le. Gyűjtötték a garast, takarékoskodtak a saját szájukon, csak hogy elég legyen egy kis földre, házra, jószágra. Aztán pár hónapi otthon tartózkodás után jött a nagy kiábrándulás, Akik még visszajöhettek, hálát adtak az egek urának. Akik nem jöhettek vissza a kvótatörvény miatt, keserves jajgató leveleket irtak, vérkönnyes izeneteket küldtek: csak még egyszer visszajöhetnének, csak egyszeriáthatnák a Szabadságszobrát. A minap szóba került ez a kérdés egy régi barátommal való beszélgetés-közben. Ő egyike volt azoknak a szerencséseknek, akik visszajöhettek, Kérdem tőle: »Miért nem tudtál otthon maradni ?« Hát elmondta, hogy miért nem tudott. Ime: — 1924-ben volt egy pár ezer dollárom, volt egy házam Long Istandon, hát eladtam, hazamentem harmincezer dollárral. Otthon- akartam élni és meghalni Elég volt tizenöt év ebből az életből. Ugy vágyakoztam haza, mint egy iskolásgyerek, akit más városba küldenek iskolába. Kereskedő ember lévén, üzletet nyitottam Pesten. Nagybani bőrüzletet Suszteroknak adtam el bőrt — hitelbe. Minden nagyon jól ment egy ideig. Amerikai polgár lévén, amerikai szellemben akartem az üzletet is vezetni Ment is a dolog igen szépen. Vettem egy bérházat is, hogy a pénzem jobban kamatozzék és boldogan néztem a jövő elébe. Aztán egyszerre baj történt. Két baj is történt. Az egyik az vó!t, hogy esténként bélyegekben egy könyvbe kellett ragasztani három százalékát az aznapi bevételemnek adóképen. Mondjuk eladtam egy miilió korona értékű bőrt — hitelbe, nekem 30.000 korona értékű bélyeget kellett a könyvbe ragasztanom még aznap este — készpénzben. A suszter, aki vette a bőrt, másnap csődbe ment — mondjuk, vagy meghalt, — akkor elvesztettem az árut is, meg a 30 ezret is, amit bélyegekben kf kellett fizetnem az államnak. Node ez még nem lett volna baj. A baj ott kezdődött, hogy egy este hirtelen hazahívtak azzal, hogy a feleségem rosszul lett. Aznap este nem ragasztottam be a bélyeget a könyvbe. Félmillió áru bélyeget. Másnap hajnalban már ott voltak a fináncok és megállapították a könyveimből, hogy tegnap nem ragasztottam be a 3 százalékos adó bélyeget. A finánc a negyedét kapja az ilyen büntetéspénznek, tehát megbüntettek negyvenszeresére annak, amit elmulasztottam beragasztani. A végén háromezer dolláromba kerültez az ügy. A másik baj ott volt, hogy valaki feljelentett az adóhivatalnál, hogy nekem van egy házam Amerikában, amiből évi 3000 doliár jövedelmet húzok. Kivetettek rám évi hatszáz dollár adót az Amerikában lévő házam után. Hiába mondtam, hogy nincs házam, hogy csak volt, nem akarták eüünni. Bizonyítsam be, hogy amerikás magyar az óhazában? íüncs házam Amerikában. • Hiába mondtam nekik, hogy nekik kell bizonyítani, hogy van házam, ők ragaszkodtak ahoz, hogy én bizonyítsam be, hogy Dincs. Hogy lehet valamit bizonyítani, ami nincs ? írjak az elnöknek, hogy igazolja, hogy ne kem nincs házam? Mivel nem fizet tem, havi tíz százalékos késedelmi adót róttak ki rám, ugy, hogy egy év leforgása alatt a nemlétező házam után már két évi adót, vagyis 1200 dollárt és 720 dollár késedelmi kamatot követeltek. Hogy a pénzt biztosítsák, tudtom nélkül bekebelez ték ezt az összeget a pesti házamra. Az ügyvédem azt tanácsolta, hogy fizessem ki, mert elárverezik a házamat. Mikor fizetni akartam, nem fogadták el a pénzt, mert valami még nem volt rendben, szóval a havi késedelmi kamat most már nem 60 dollár volt, hanem 192 dollár. Hát ezért jöttem és vissza Amerikába és szerencsére még jnaradt annyim, hogy visszajöhettem. A hazatért és visszatért magyaroknak a legjava ilyen zaklatások miatt jött vissza. A végrehajtó nagy sze repet játszik abban, hogy az amerikás magyar nem marad meg az óhazában, ha csak nem muszáj neki. Az adók adminisztrációjához már nem tud hozzászokni az, aki nem ismerte ezt a behajtási eljárást Amerikában, akit soha még fel nem szólítottak az adójáért, mert ami adó járt, azt az ember fizette úgyis és nem fájt neki. Ha nem volt mit adóznia, akkor nem fizetett és a kutya sem kérdezte tőle, mért nem fizet. A gazdasági viszonyok. A szegénység, a pénzéhség, az, hogy az amerikás magyarnál sok pénzt sejtenek, hát ráfekszenek, sajtoiják, a rokonok épp ugy, mint az állam. Hiába, nem lehet lenyelni. Az ember felpakol, otthagyja, amit magával vitt, amiért verejtékezett évekig és jön vissza előírói kezdeni. Nem tudom, hogy a politikai viszonyoknak, kilengéseknek, meg miegymásnak milyen mértékben volt részük az amerikai magyarok visszakergetésében, de azt hiszem, ha nem is nagy, de igen jelentéktelen része volt annak is benne. A magyar hazament és a szabad, gondatlan, zavartalan légkör helyet talált keserűséggel fűtött, elégedetlen, szegény társadalmat, egy összetört ország öszszetört népét, akik egymással szemben is bizalmatlanok, irigyek, rosszindulatuakká lettek a sors keserves csapásai következtében és- amik épp ugy mutatkoztak a testvérnél, mint a szomszédnál, a szülőknél mint a gyerekeknél. Azoknak, akik a vesztett háborút, a gazdasági romlást okolják, igazuk lehet. Minden politikai kilengés, embertelenség, amit magyarok követtek el egymással szemben a háború óta, Trianon vétke; azt kellene biróság elé állítani minden magyar bajért, bűnért, mert az a vétkes. Az ö bűne volt a vörös terror, a fehér terror, a különítmények, Orgovány, a numerus clausus, minden csapás, ami az óhazai magyarokra szabadult a vesztett háború óta. Rosner Ignác és neje szül. Bauer Berta ugy a maguk, valamint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalmas szívvel jelentik, hogy felejthetetlen gyermekük, jó testvér és rokon Rosner László f. évi február 25-én, életének 21-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványait f. hó 26-án d. e. 10 órakor az Andrássy-ut 20—22. számú gyászházból kísérjük örök nyugvóhelyére, a békéscsabai izr. sírkertbe. Békésosaba, 1929. febr. hó. i • • • X • • Az Apolló-Mozgó előadásai Kedden—Szerdán—Csütörtökön 4, fél 7 és 9 órakor PARYSIA (A Moulin Rouge királynője) attrakciós világfilm 12 felvonásban Főszereplő OLGA CSEHOVA. Egy táncosnő regénye pereg le a vásznon s.a film a tének külső csillogása és belső vívódása kapcsán érdekes rajzol elénk, mely portréba belekapcsolódik a fiatal André szerelem dilemmája között vergődik. Ezt a témát disziti fel ális rendező, a külső dekoratív és a belső drámai hatások lejlheletlenek a_káprázatos revürészek, amelyeket a Casin£ tek fel s amelynek keretében felvoI nulnak a világhírű párisi revük isPénteken j mert attrakciói. Olga Csehova a raSzombat gyogóan szép és tehetséges főszereplő olyan pompás alakítást nyújt. ry . |j mely teljesen érvényre juttatja alaZ,oroesttUru kitó művészetét. Mellette Jean Braesete a din, a népszerű párisi amoroso és fekete nővel Eva Gray nyújtanak pompás alakítást. Azonkívül : primadonna, éleasszonyi portrét helyzete, ki két Dupont, a zsenisorozatával. Fede Parisban vetBohózat 8 felv-ban Főszereplők *. Zoro és Huru Orgonavirágzás Elmúlt idők emléke 12 felv-ban Főszereplő : Collen Moore. Poétikus, édes-bus történet, melyben az elmúlt idők kelnek uj életre, j De itt a háború bemutatása nem öncél, hanem szelid háttér, melynek izgalmai átremegnek egy szerelmes fiatal pár regényén, életén és szivén, hogy azután a vihar elcsendesülése őket is a boldogsághoz segítse Hiradó. i Vasárnap Buck Jones főszereplésével TEXAS RÉME Vadnyugati történet 6 felv-ban Azonkívül Max és Móritz az idegen légióban Vigjáték 8 felv. • • : •••••••••••••••••••••••••• Meghívó a Mezőberényi Takarékpénztá Részvénytársaság 1929. évi mái cius bó 3-án délután 3 órakor sajá helyiségében tartandó Tárgysorozat: • 1. A közgyűlés jegyzőkönyvénél hitelesítésére 3 tagu bizottság mexj választása. . . 2. Az igazgatóság jelentése, 3. Határozathozatal a Mezőberén* Első Tégla és Fedélcserépgyár Rí részvényeinek eladása tárgyában. 4. Netán teendő indítványok fe letti tanácskozások. MezŐberény, 1929 február 21. Az igazgatóság Kivonat az alapszabályokból: 77. §. Azon részvényesek, kik a köz gyűlésen résztvenni akarnak, a közgyü lésre kitűzött határnap előtt három nappa részvényeiket a le nem járt szelvényekke együtt a társaság pénztárénál MezŐberény ben, vagy az igazgatóság által kijelölt in tézetnél, vagy intézeteknél letenni tartóz nak. A letett részvényekről elismervén: szolgáltatik ki. melynek visszaszolgáltatási ellenében a letett részvények a közgyülé után visszaadatnak. A közgyűlésre belépti jegyül szolgáló igazolványok, melyek i tulajdonos nevét, részvényeinek s az ezel után járó szavazatainak számát tartalmaz zák. közvetlenül a részvények letétemé nyezése alkalmával adatnak ki. 79. §. Választás titkos szavazattal, egyél határozatok rendes nyilt szavazattal, azon ban tiz részvényes tag kívánságára színtér titkos szavazattal, mind a két esetben egyszerű szótöbbséggel hozatnak érvényre Egyenlő szavazatok esetén választásokná sorshúzás, más kérdésben az elnök szav< dönt. Közgyűlésen minden részvénye; annyi szavazattal bir. ahány részvényt le téteményezett. Szavazati jog csakis sze mélyesen, vagy két tanú által előttemezet meghatalmazással ellátott intézeti tag ólta gyakorolható. Gyámok, gondnokok, férjek társulatok és egyletek főnökei ily minő ségben szavazati joggal bírnak, habár kü lönben nem részvényesek. 3 szoba és mellékhelyiségei, istálló, kocsiszín és veteményes kertből álló 1., Corvin-utca 13. számi há kedvező fizetési feltétele* mellett eladó. Értekezni dr. Prónai Ernő ügyvédnél. Árverési hirdetmény-kivonat. Viski Hermann végrehajtatónak Vitális György végrehajtást szenvedő ellen inditot végrehajtási ügyében a telekkönyvi ható ság a végrehajtási árverést 285 P tőke követelés és járulékai behajtásö véget a bcsabai kir. járásbíróság területén levő Békéscsaba rt. városban fekvő s a békéscsabai 7564 sz. betétben A 1. 1—2 sorsz 3418 és 3419 hrsz. alatt foglalt Halász-u 3 számú ház, udvar és kertből álló beitelkes ingatlannak a végrehajtás tszenvede tulajdonát képező '/

s részére és pedig ezen jutalék felére özv. HraboVszki Andrásné Kvasz Mária C. 3. alatt bekebelezed haszönélvezeti

n jog fentartásával' 1200 P kikiáltási árba elrendelte. Az árverést 1929. évi február há 27. napján délelfitt 9 árakor e telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (Árpád-sor 4. szám, 9. ajtó) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kíki állási ár felénél alacsonyabb áron nem. ad ható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 : LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bónatpénzek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XL. t.-c 21. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnói magasabb Ígéretet tett, ha többet igérn' senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapitot' bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyszázalékáig kiegészíteni. (1908 : XL1. t.-c 25. §). Dr. Gárdonyi sk. jbiró