Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-23 / 45. szám

Bfti'GSHftrtKJ KOZLOm Békéscsaba, 1929 február 23 Az illetékes tényezők a szóban levő nehéz kérdéssel már régóta foglalkoznak és belátva azt, hogy a gazdaközönség kívánsága figyel­met érdemel, erre való tekintettel már többrendbeli könnyítéseket léptettek eletbe. A kamarának ez a mostani ja­vaslata azonban olyan természetű, amely aligha lesz megvalósítható, mert annak elfogadásával és élet­beléptetésével a leventeintézmény nagyfontosságú céljának elérése nagy nehézségekbe ütközik Tragikomikus üggyé zsugoro» dott köflcsönügy Endrőd község 1700 koro­nás legelőkölcsöne ma 17 fillér (A Közlöny eredeti tudósitása.) Endrőd község még az 1912. év­ben legelőkölcsönt vett fel, amelyre a föld müvelésügyi miniszter a köz­ségnek évi 1700 korona államse­gélyt engedélyezett, amely félévi részletekbe^ 1957 október 31-ig fizetendő a község által a köl­csöntnyujtó pénzintézet részére. A pénz leromlása következté­ben azonban az évi 1700 korona 14 fillérre zsugorodott össze, ame­lyet eddig a földmüvelésügyi mi­niszter közvetlenül fizetett az illető pénzintézetnek. A földmü­velésügyi miniszter most nem akar­ván bajlódni a kérdéses 14 fillérek utalványozásával és befizetésével, a hátralévő 2872 év tartamára ese­dékes államsegélyt egy összegben megküldötte Endrőd községnek, hogy most már az esedékesség időpontjaiban ő fizesse be a köz­séget terhelő törlesztési összeggel együtt. A szóban levő államsegélyből a hátralevő 28% évre eső összeg 3 pengő 99 fillért, azaz három pengő 99 fillért tesz ki. Egyben utasította a miniszter a községet, hogy ha a pénzintézet a féléven­ként esedékes törlesztési részle­teket pápirkoronában nem volna hajlandó elfogadni, az esetben az esedékes részléteket helyezze birói letétbe. Megjegyezzük, hogy a község az egész kölcsönt már régebben ki akarta fizetni, azonban a köl­csöntadó takarékpénztár azt nem volt hajlandó elfogadni. Kenyér jegyeket vezetett be a szovjet Moszkva, febr. 22. (Havas) A Tass-iroda jelenti: Leonidov.Moszk­va kereskedelmi osztályának he­lyettes elnöke kijelentette, hogy a kenyérjegyfüzeteket azért vezették be. nehogy a gabonát, amely há­romszor olyan olcsó, mint a többi takarmányfélék, állatok táplálására használják fel, továbbá, hogy meg­akadályozzák a gabona kivitelét más tartományokba, ahol maga­sabb árt fizetnek érte. Az árak emelkedése kedvezőtlenül érintette volna a munkásságot. A füzetek segítségével Moszkvában emelik a kenyér mennyiségét, anélkül, hogy a munkásokra nézve módosítanák a mostani árakat. A magyar nemzet állit szobrot Rákosi Jenőnek A nyírségi burgonya megfagy a raktárakban, amikor Budapest külföldi burgonyái fogyaszt A képviselőház mai ülése földön olyan piacokat teremtsünk a mezőgazdasági cikkek számára, hogy feleslegessé váljék a külföldi beho­zatal. Szinte elképzelhetetlen, hogy a nyírségi burgonya a raktárakban fagy meg, mig Budapest lakossága kül­földi burgonyát fogyaszt. A terme­léssel kapcsolatban helyesli a föld­művelésügyi miniszter akcióját, amely­nek során vándortanítók utján vilá gosittatja fel a vidéket. Hangsúlyozta, hogy a borfogyasztás növekedése érdekében radikális intézkedésekre vár a bor fogyasztási adójának ügye is. Végül elismeréssel szólott a kül­földön felállított borházaink műkö­déséről. A javaslatot elfogadta. Matta Árpád örömmel üdvözli a javaslatot, annál is inkább, mert az eddigi sokféle rendelkezéseket egye­síti. Helyesli azt az intézkedést, hogy a földmüvelésügyi miniszter bizonyos korlátozásokkal élhet a szőlőtermelés terén. Hangoztatta továbbá a szőlő­fajták megérzését és megvédését a bor minősége érdekében. Az utóbbi időben sok mulasztás történt e téren. A gazdák egyes vidékeken a speciá­lis karakter venyigéket idegen pros­pektusok szerint másokkal keverték, ami a szőlő jóságát nagyban csök­kentette. Egyébként a javaslatot el­fogadta. Budapest, február 22. (A Békés­megyei Közlöny tudósitójától) A Ház mai ülését fél 11 órakor nyi­totta meg Almássy László elnök. Meskó ZoWÜrn napirend előtti fel­szólalás keretében tette szóvá Rother­mere lordnak Rákosi jenő szobrának felállítására rendelkezésre bocsátott adományát. Hangoztatta, hogy bár­milyen hálával Tegyünk is a lord adománya iránt, nemzeti önérzetün­kön esnék csorba, ha nem vennénk mi is részt az emlékmii létesítésében. Szükséges, hogy mi is hozzájáruljunk filléreinkkel a szobor felállításához. Megvagyok győződve arról — mon­dotta, — hogy Rothermere lord kész­séggel adja beleegyezését ahtoz, hogy adománya felhasználásával a magyar nemzet állíttathassa fel nagy fiának szobrát. Rothermere és a nemzet kegyelete által emelt szobor örök időkön át hirdetni fogja, hogy a nagy megpróbáltatások nehéz napjaiban, ő volt a nemzet önzetlen barátja. Al­talános helyeslés.) Ezután áttértek a hegyközségek­ről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Temesváry Imre a mező­gazdaság válságos helyzetében szük­ségesnek találja az állam segiiő be­avatkozását Minden eszközzel arra kell törekedni, hogy legalább a bel­hibáktól hemzseg a választók névjegyzéke Aki választójogára valamit is ad, saját érdekében nézze meg a névjegyzéket (A Közlöny eredeti tudósitása.) Pénteken kezdődött meg Békés­csabán a képviselőválasztók név­jegyzékének felülvizsgálata. Az egyes bizottságok tagjai mór na­pok óta tanulmányozzák a felvett névjegyzékeket főként abból a szempontból, hogy a régi névjegy­zékből kiket kell törölni és kik ve­endők fel az uj névjegyzékbe. A bizottságokat azonban már az első pillantásra igen kellemetlen meglepetés érte, mert hamarosan alig lehetett megállapítani, hogy a névjegyzékek vájjon miféle betűk­kel íródtak. A nevek írásának be­tűi ugyanis némileg hasonlítanak a latin betűkhöz, de sok rokonsá­got mutatnak a cirill, sőt a török és kínai betűkkel is. Ez aztán az oka annak is, hogy a nevek egész sora olyan zagyva összevisszaság­ban szerepel a névjegyzékekben, hogy a legnagyobb tanulmányozá­sok alapján sem lehet azokból a helyeset kihámozni. Érthetetlen jóakaratnak kell mondanunk azt, hogy az illetékes hatóság ezeket a névjegyzékeket a leíróktól elfo­gadta. Az országgyűlési képviselő­választójog a közönségnek egyik legfontosabb joga, sőt mondhatjuk kötelessége forog veszélyben ezek­nek a névjegyzékeknek alapján, mert, ha ezek a nevek igy elfer­dítve kerülnek át az uj névjegy­zékbe is, választás esetén nincs az a választási szavazatszedő küldött­ség, mely azok alapján a szava­zásra egyébként jogosultaknak a szavazást megengedhetné. Már mostan a helyesbítést végző bizottságok nem tehetnek egyebet mint a felismerhetetlenségig kifor gatott nevekre idézést küldenek hogy személyes kihallgatás alap ján állapítsák meg a helyes nevet Ámde rengeteg olyan név is sze repel, melyek látszólag helyesek illetőleg a valóságban ilyen nevek tényleg léteznek, pedig ha ezeket benne hagyják a névjegyzékben, olyan nevek fognak szerepelni, melyeknek nincsen viselője, tudni­illik ezek egészen más nevekből forgattattak ki. Megáll az ember esze, hogy hogyan volt lehetséges ennyire felületes munkát végezni, különösen ha meggondoljuk, hogy nemcsak a választók nevét, hanem még az utcaneveket is a felis­merhetetlenségig kifor­gatták. A leghelyesebb lenne, ha ezeket a választói névjegyzékeket egysze­rűen visszaadnák és másokat ké­szíttetnének. miután azonban ez valószínűleg nem fog megtörténni, feltétlenül még egy reviziónak kell alávetni a névjegyzékeket és pedig a mostani után egy hónappal, ami­kor már a mostani revízión nagy­jából kiigazított névjegyzéket le­hetne alapul venni. A választ óközönség figyelmét sem mulaszthatjuk el felhívni ez­zel kapcsolatban arra, hogy min­denki, aki csak valamit is ad al­kotmányos jogaira a szavazó kör­zetekben kitett névjegyzéket feltét­lenül tekintse meg, mert csak igy biztosíthatja szavazati jogát azzal, hogy az uj névjegyzékben helyes nevén szerepeljen. Leghelyesebb lenne, ha az érdekképviseletek, mint a Kereskedelmi Csarnok, az Ipartestület, a Kisgazda egylet stb. külön is meggyőződést szerezné­nek ' tagjaik felvételét illetőleg. Mindezekből következik egyéb­ként, hogy az idén kétszeres kö­telességet ró a revizió a bizottsá­gokra is,' azonban mindent tőlük várni rnég sem lehet s igy a ket­tős revizió elrendelését feltétlenül szükségesnek tartjuk. nagy akadályai . A Kettaskőrösi Halászati Társulat közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósitása.) Megírtuk, hogv a Kettőskörösi Ha­lászati Társulat Békésen közgyű­lést tartott. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvből közöljük az alábbi érdekesebb adatokat : A Kettőskörösi Halászati Társu-­lat vizterűlete 768 hold. Ebből a. legtöbb, 316 hold esik a Fekete­Körösre, a többi a Fehér-, Sebes­és Hármas-Körösre, valamint az Elővizcsatorna gerlai ágcsatorná­jára. Ezek a vízterületek 5 üzem­szakaszra osztva, az 1927 január 1-től kezdve 6 esztendőre vannak bérbeadva. A társulatnak az 1928. évben 7520 pengő bevétele és 4160 pengő' kiadása volt, a maradvány tehát 3360 pengő. A kifogott halmeny­nyiség körülbelül 60 mázsát tett ki, amelyből egyharmad rész ponty, egyharmad rész harcsa, egyharmad rész pedig süllő, ke­szeg, márna és csuka volt. Orv­halászat miatt a mult évben szá­mos feljelentés történt és az ille­tők megfelelő büntetésben része­sültek. A társulat eredményes működé­sének nagy akadálya az, hogy nincsenek ivási helyek és ivadék­nevelő telepek. Éppen ezért meg­bízta a közgyűlés az alelnökigaz­gatót, tegye a vizterületeket tanul­mány tárgyává, nem lehetne-e haliváshelyeket és ivadéknevelő telepeket létesíteni. A közgyűlés az 1929, évi költ­ségvetést 10207 pengő bevétellel és ugyanannyi kiadással állapította meg. A kiadásokból halivadék be­szerzésére és elhelyezésére 5870 pengő, az érdekelteknek kifizetendő járulékokra pedig 3424 pengő van felyéve. MINDEN SZOMBAT ESTE ÉS VASÁRNAP DÉLUTÁN A NÁDOR KÉKTERMÉBEN SCHÖN FERENC JAZZ ZENE­KARA HANGVERSENYEZ ::

Next

/
Thumbnails
Contents