Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-19 / 41. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 február 19. Kedd 56-ik évfolyam, 41-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedevie 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Főszerkesztő : Br. Gyöngyösi János Békéscsaba város képviselőtestületének februári közgyűlése Megint hosszú viia volt a polgármesteri jelentés kapcsán — Izgalmak egy vállalkozó FA&Sz-segélyes építkezései körül — A képviselők nagyrésze sürgette a jobb közvilágítást — Elutasították a Lepény-féle mozikérelmet — Uj utcákat neveznek el Erzsébetheiyen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt 9 órakor nyitotta meg Békéscsaba város februári közgyűlését elég nagy érdeklődés mellett Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, polgórmesterhelyettes. Az elnöki megnyitó után Linder Pál dr. fogalmazó olvasta fel a polgármesteri jelentést, melynek legszomorúbb megállapítása közegészségügyi viszonyunkat illetőleg a lüdövész ujabb térhódilása. A jelentés ezúttal ismét hoszszadalmas vitát eredményezett, melynek itt-ott izgalmas fázisai is voltak. Elsőnek Varga E. András szólalt fel, kilogásolta azt, hogy a MÁV nem világítja az Orosháziuti felüljárói s annak gyalogjáróit sem takarítja rendesen, ugy hogy az síkosságával már a járókelők testi épségét veszélyezteti. Sürgeti az erzsébethelyi ovodát és az Orosházi-ut erzsébethelyi szakaszának már régen húzódó kikövezését. Szelner Antal emlékeztetvén arra, hogy a mai nyomasztó gazdasági viszonyok közepette kétszeres figyelemmel kell fordulnunk közintézményeink felé abból a szempontból, hogy azok esetleges nyereségei miként gyümölcsöznek? Kérdi, hogy a gőzfürdő közel 4000 pengős kimutatott hasznával mi történik ? Araczky György a hídmérlegek hitelesítési kötelezettségét teszi szóvá és kifogásolja, hogy bemutatási fáradtságon felül még fizetni is kell a hitelesítésért. A vásártéri mázsaházhoz piaci és vásári napokon egy esküdt kirendelését kéri. Novak György rámutat meglehetősen aggasztó közegészségügyi viszonyainkra, kétszeresen kifogásolandónak mondja azt, hogy az AEGV várótermeiben dermesztő a hideg, ugy hogy az ott vára- , kőzni kénytelen emberek hülésnek teszik ki magukat. Kívánatosnak tartaná, hogy a kisvasút mozdony kocsijait automatikus fékkel lássák el, hogy ne történhessen annyi szerencsétlenség, mint amennyi ujabb időben előfordult. Panaszt emel az ellen is, hogy a Munkásotthonból kiszorítják a hidegre a munkaalkalomra várakozó kézimunkásokat. Pesti Béla a Lipták-féle ártézi kut ügyének rendezését sürgeti, továbbá intézkedést kér a Hojcskaféle portákon felgyülemlő vizek elvezetésére. Azt ajánlja, hogy a gőztéglagyár kubikgödreibe vezessék le a vizet. Pollák Arnold intézkedéseket sürget abban az irányban, hogy Békéscsaba törvényhatósági joggal való felruházására még a közigazgatási törvényjavaslat parlamenti tárgyalása előtt tegyen a város lépéseket. Köztudomásu dolog, hogy ebben az irányban már több város igen élénk tevékenységet fejt ki, miért is Békéscsabának is hasonlóan kell fellépnie, nehogy lemaradjon a versenyben. Szóváteszi a továbbiakban a felsővégi nagy vízhiányt s a kutak megjavítását sürgette. Tiltó rendelkezéseket sürget az AEGV ellen abból a szempontból, hogy ne vontathasson, különösen ilyen sikos időben, gyakran ötvennél is több kocsit a városon keresztül. Különösen figyelmébe ajánlja a város vezetőségének a munkásviszonyokkal kapcsolatban, hogy bármiféle munkaalkalom kínálkozzék a városban, szigorúan őrködjön afelett, hogy azokban kizárólag csabai munkások részesüljenek. Bujtás József a leventebirságok közül tapasztalható visszásságokat teszi szóvá, továbbá sürgős intézkedést kér városszépészeti szempontból a Zöldfa istállófalainak rendbehozatala, vagy eltávolítása céljából, mely az egész utcarészt elcsúfítja. Egy vállalkozó, a FAKSz és a népjóléti hivatal Nagyon érdekes ügyben szólalt fel Hankó Mihály, aki felszólalásának bevezető részében ismertetvén a nagy nyomort, felvilágosítást kér arranézve, hogy a mult ülésen megszavazott 5000 pengő inségsegély miképen osztatott fel s tervez-e ujabb segélyezéseket a város. Ezután rátér arra, hogy már hetek óta folyik egy akció a városban, melyet egy Molnár István nevü vállalkozó kezdeményezett. Ez a vállalkozó felajánlotta a csabai építtetni szándékozó kisembereknek, hogy az 1500 pengős FAKSz segéllyel rendelkezőknek házát felépitteti a FAKSz segélyek lekötése ellenében. Ezeket a megállapodásokat tudomása szerint a népjóléti hivatal aszistálásával kötik meg a vállalkozó és az építtető felek között, akik ilyenformán abban a meggyőződésben vannak, hogy egy hatóságilag támogatott akcióban vesznek részt. Ezek a szerződések azonban rendkívül hátrányosak az építtetőkre nézve s kizárólag csak a vállalkozókra hasznosak. Állítja, hogy a csabai iparosok legalább 20 százalékkal olcsóbban építenék fel ezeket a házakat, mint a budapesti vállalkozó. Tudomására jutott az is, Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. hogy az épitettők között azt a hírt is elterjesztették, hogy aki nem Molnárral épittet, az a FAKSz kölcsönt már nem kapja meg tavaszra. Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettes részletesen válaszol az összes felszólalásokra, míg Hankó felszólalása ügyében Gally Géza dr. tanácsnokot kéri fel a válaszadásra. Gally Géza dr. ismerteti Molnár István budapesti épitész vállalkozását, melynek lényege az, hogy az 1500 pengős FAKSz segélyeseknek hitelezi az összépitkezési költségek 40 százalékát 5 évre évi 7 százalékos kamat mellett. Felépiti a házat s még a FAKSzsegélyt is csak akkor veszi kézhez, ha a FAKSz kiküldött közegei az épitkezést felülvizsgálva, azt kifogástalannak minősitik. Igaz, hogy megkönnyítendő az építtetők dolgát a vállalkozó és köztük kötött szerződéseknél segédkezett, mert igy lehetségesnek látta azt, hogy mennél több kislakás épülhessen fel rövid idő alatt. A támogatás hiján ugyanis 93 FAKSzsegélyes közül egy esztendő alatt mindössze kettő építette fel a házát. Zárszó jogán Hankó Mihály válaszolt a tanácsnoknak s felolvassa a szerződés egyes kikötéseit, melyekkel igazolja azon állítását, hogy a szerződés az építtetőkre nézve rendkívül hátrányos feltételeket tartalmaz. Az izgatott közbeszólásokkal szakgatott felszólalásokat Gyöngyösi dr. ügyrendi felszólalása csillapítja le, aki annak kimondását kéri, hogy az ügyet vegyék fel a jövő ülés tárgysorozatára. A közgyűlés ezután a jelentést elfogadta. Gyors tempó a villamosmü költségvetéséig A közgyűlés ezután rátért a tárgysorozat első pontjának tárgyalására, a városi tisztviselők illetményrendezésének ügyére. Kautz Gyula felolvasta az állandóválasztmány javaslatát, mely a miniszter által megjelölt szempontok alapján készült. A javaslatot a közgyűlés Araczky, Maczák és Darida képviselőtestületi tagok hozzászólása után elfogadta. Az adóhivatali telek adásvételi szerződése, továbbá a rendőrség bérleti szerződése ügyében kapott miniszteri leiratokra nézve az állandóválasztmány javaslatát hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés. Ugyancsak hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés a városi beviteli vámjárulékok szedésére vonatkozó állandóválasztmányi javaslatot is. A beviteli vámjárulékok kezelése ügyében Ta rdos Dezső dr. ismerteti a vámhivatal idehelyezésének történetét és kéri, hogy a Kereskedelmi Csarnok tőketartozása után a város ne számítson kamatot. Kovács Pál pártoló felszólalása után Linder Károly dr. jogi szempontból világítja meg a kérdést, rámutatva, hogy a város egyelőre ragaszkodik a kamatokhoz. Sípos Ignác és Tardos Dezső felszólalása után az elnöklő főjegyző kéri, hogy a javaslatot változatlanul fogadják el, Tardos módosításával. A közgyűlés 47 szavazattal 45 ellenében igy határoz. A villanytelep 1928. évi mérlegét Kautz Gyula számvevő ismertette. Pollák Arnold hozzászól és a közvilágítás hiányát teszi szóvá. A munkásoklakta városrészek jobb világítását kívánja. A telep szerelőinek gyorsteherautót óhajt beszereztetni. Darida Károly, Varga E. András az erzsébethelyi világítás javítását kívánja, Szelner Antal a villanytelepi tisztviselők nyugdíjügyének rendezését sürgeti, Hankó Mihály a villanybevezetés tempójának gyorsítását kívánja, Pesti Béla villamosítási munkaprogramot óhcijt az utcák intenzivebb világitására. A felszólalásokra Reisz Hermán válaszolt, megnyugtató feleleteket adva az érdeklődőknek. A közgyűlés a javaslatol az indítványok elvetésével elfogadta. Pataky Ferenc vendéglős kérelmét biztosíték letétele alóli felmentése iránt, a közgyűlés nem fogadta el, de kötelezte a vendéglőst, hogy a biztosíték erejéig két megfelelő kezessel váltót Írasson alá. Kvasz Jakabnak 32 évi városi szolgálatára való tekintettel 20 pengő havi segélyt szavaztak meg. Elvetették Hajdú Lajos indítványát a vásári italmérések megszüntetése tárgyában, mivel ezeket törvények és rendeletek szabályozzák. A közkórház kibővítése ügyében történt előterjesztést a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A Békéscsabai Általános Népegyletnek megengedték, hogy részére rangsorozati elsőbbség engedélyeztessék, a népjóléti miniszter által folyósított 16.000 pengős kölcsön tárgyában. Lepény Tamás és társainak a város részére mozgóképszinházi engedély elnyerése iránti indítványára nézve a közgyűlés ugy határozott, hogy mivel megérkezett a harmadik mozi engedélyezése, amit a kérvényezők indítványuk benyújtásakor még nem tudtak, a város ujabb lépéseket nem tesz. A létszám ugyanis már betelt s ha az engedélyesek jogukat szeptember l-ig nem használják fel, az a város javára elvész. Tarján Tibor dr.-nak a Köröscsatorna vizének felfrissítése tárgyában - tett indítványára a közgyűlés ugy határozott, hogy megkeresi az ármentesitő társulatot a viz felújítása iránt, a szennyvízlevezetéseket pedig időnként meg fogják vizsgálni.