Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-19 / 41. szám

2 BERf^imniRí SfOjSTiOnm Békéscsaba, 1929 február 20 Az uj utcák elnevezése tárgyá­ban akként határozott a közgyűlés, hogy az ügyet kiadja az állandó választmánynak és ez a tanácsot keresi meg az uj utcanevek meg­állapítása iránt. Pesti Bélaés Darida Károly sürgősen kérik az uj elne­vezéseket megállapítani és kifüg­geszteni, mert a mai állapot ren­geteg kellemetlenségnek és hát­ránynak az oka. 16 névtelen utca van, amelyeknek sok száznyi la­kosa közt nem lehet eligazodni. A közgyűlés az eredeti javaslatot fogadta el, a módosításokkal együtt. A közgyűlés déli 1 óra után ért véget. J A tisztújítást jövő vasárnap delelőn 10 órától délután 3-ig ejtik meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Népegylet vasár­nap délelőtt 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését. A szék­egyleti ház helyiségét zsúfolásig megtöltő érdeklődő tagok jelenlé­tében a közgyűlést Blahut János elnök nyitotta meg keresetlen sza­vakkal, majd Sipiczky János jegyző olvasta fel az évi jelentést az egyesület mult évi működéséről. Az évi jelentés után Kvasz György dr., az egylet ügyésze ál­lott fel szólásra, kinek nagysza­bású. tartalmas beszéde a köz­gyűlés minden tagjának figyelmét mindvégig lekötötte. Különösen jól­eső érzést keltettek azok a szavai, melyekkel az egyesületi kölcsön ügyét ismertette, nemkülönben a miniszter által az egyletnek jutta­tott összeg jelentékeny volta, mely lehetővé teszi azt, hogy a székhá­zat most már az utcai frontra épít­hessék ki. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Pollák Arnold alelnök szólott a közgyűléshez, egyetér­tésre, kitartásra biztátván az egy­let tagjait. Nem kiván köszönetet az egylet érdekében teljesített szol­gálataiért s fogadja, hogy mint az egyesület alapitótagja, továbbra is hűséges tagja marad annak. Blahut elnök felszólalása után az egyleti tisztikarnak a közgyűlés a felmentvényt megadta. Ezután Nóvák György indítvá­nyára a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerését és köszönetét nyilvá­nítja a lelépő tisztikar áldozatkész munkásságáért. A közgyűlés korelnökké válasz­totta Pollák Arnoldot és áttért a tárgysorozat utolsó pontjára, a tisztújításra. Indítványára a köz­gyűlés megválasztotta a kandidáló­bizottságot: Kvasz György dr., Ko­ván Pál, Mokos György, Sipiczky János, Nóvák György, Kolárovszky Mihály és Gyebrovszky János sze­mélyében. Elhatározta végül a közgyűlés, hogy a szavazást jövő vasárnap délelőtt 10 órától délután 3 óráig tartja meg. Szavazati joguk csak azoknak van, akik mult évi tag­sági dijaikat a szavazás megkez­dése előtt kiegyenlítették. Indítvány hiján a tárgysorozat kimerült, mire az elnök a közgyű­lést berekesztette. Nagy-nővérek nőizene­kara február 1-től a „Pró­fétádban hangversenyez. Családi műsor. Olcsó árak. Fényes sikerekkel zárta le mult évét az Iparos Dalkör A Oaikör évi rendes közgyűlése — Két dalosversenyen értékes dijat nyert a Dalkör (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Iparos Dalkör va­sárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését az iparos tanonciskola helyiségében, Uhrin Károly iskolaigazgató elnök­lete alatt. A közgyűlésen a mű­ködő és pártoló tagok nagy szóm­ban jelentek meg. A közgyűlés a Magyar Hiszek­egy eléneklésével kezdődött, amely után Uhrin Károly megnyitójában rámutatott a magyar dal fontos missz'ójára, amelyet be kell töltenie a mai külföldi, könnyű és nemzet­közi zenefajokkal szemben, ami­lyen például a jazz-zene is. Pár­huzamot vont a XVIII. századbeli nyelvharccal, amikor a magyar test­őrök vívták ki a magyar nyelv diadalrajuttatását és mentették meg az elposványosodástól. A mai da­loskörök is hasonló kötelességek­kel állnak szemben a magyar dal­lal. Ifj. Horváth Mihály titkár ezután az 1928. évi működésről szóló tar­talmas jelentését olvasta fel. Esze­rint a mult évben, bár országos dalosesemények nem voltak, a Dal­kör élete igen mozgalmas volt. Összesen 18 nyilvános szereplésen vett részt, amiknek kétharmada társadalmi kötelezettség volt, haza­fias és egyéb ünnepségeken való szefeplés, vagy pedig a kör bará­tainak megtisztelése névnapok al­kalmával. Az 1928. évi közgyűlés határozata alapján a Daloskör be­nevezett az idén a Debrecenben tartandó dalosversenyre. Az alap­szabályok módosítását a választ­mány eme verseny lezajlása utánra kérte halasztani, bár az alapsza­bályok módosítása már teljesen készen áll. Nagy tetszést szült a titkárnak az a bejelentése, hogy a Mezőberényben és Tótkomlóson tartott dalosköri zászlószentel ések­kor az Iparos Daloskör igen szép eredményekkel szerepelt és érté­kes tiszteletdijakat is nyert. A közgyűlés a titkári jelentésért köszönetet szavazott. Lukoviczky Endre karnagy be­számolója következett ezután, a melyben bejelentette, hogy a mult évben 7 uj dalt tanított be, ezen­kívül 12 régebbről elhagyott kart újból betanultak és felvettek a mű­sorukba. A dalosok létszáma 11 fővel gyarapodott, igy erősen re­mélhető, hogy a kitűnő erőkkel megerősödött dalkar Debrecenben szép sikerrel fog szerepelni. Paulik János ellenőr a pénztári jelentést terjesztette elő, amelyből kitűnt, hogy a mult évi forgalom .igen tekintélyes volt. Az egyesület ezidőszerint minden anyagi teher nélkül működik. Ezután a tisztikar részleges fel­újítása következett. Elnök lett Karátsony József, társ­elnök Uhrin Károly, alelnökök Szelner Antal és ifj. Horváth Mi­hály, titkár és ellenőr Paulik János, karnagy Lukoviczky Endre, másod­karnagy Thury Zoltán, jegyző Va­lentinyi Mihály, pénztáros Jeney Endre, szertáros Szikora Pál és Brózik Emil, ügyész Forray Lajos dr., vigalmi bizottsági elnök: Le­hoczky Igor. A választmány rendes tagjaiul megválasztották a következőket: Gyucha János, Dubraucsik János, Gólics Sándor, Valkusz András, Timkó Mihály és Andrejcsik György. Póttagok lettek : Kollár János és Kovács László. Végül a közgyűlés Kovács László indítványát tárgyalta. Ebben a Ba­latonhoz teendő kirándulást indít­ványozott, amire vonatkozóan a közgyűlés akként határozott, hogy ha erre a célra megtalálja a fede­zetet, szívesen megvalósítja a ba­latoni kirándulást, még az idén, de ha nem lesz, egy legközelebbi évben. Egyben elhatározták, hogy az idei debreceni országos dalos­versennyel kapcsolatosan Debrecen környékén különböző kiránduláso­kat fognak tartani. Pl. megszemlé­lik a Hortobágyot, a Nagyerdőt és a „kálvinista Róma" poétikus kör­nyékét. A közgyűlés ezután a Himnusz eléneklésével ért véget. % A szarvasi tanítók közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Volt idő, amikor a szarvasi tanitók társulata, a Szarvasi Helyi Tanító­egyesület az önképzésben, a kar­társi szeretet és összetartás ápolá­sában, az emberbaráti intézmények létesítésében, a társadalmi és a tanítói mozgalmak irányításában, a hazafias szellem ébrentartásá­ban, a hazafias ünnepélyek ren­dezésében és sok más értékes tevékenykedésben páratlanul állt, kivált a hasoncélu egyesületek között. Tanulságos értekezései, lelkes, függetlenségre és önállóságra buz­dító közgyűlései, nivós hangver­senyei, nem mindennapi műked­velői előadásai, sikeres táncmulat­ságai, kedélyes kirándulásai mind­mind hathatós előmozdítói, bizto­sitói voltak a tanítóság megbecsü­lésének. Az egyesület minden vonalon mozgalmas élettevékenységet tanu­sitott, értékes, áldásos munkát vég­zett. Nagyobb büszkeség volt az egyesületben utolsónak lenni, mint másutt elsőnek tündökölni. Tisztelte és becsülte is ekkor mindenki a lelkes szarvasi tanítói gárdát. Ma is megvan az egyesület, nem esett ugyan még teljes lethargiába, de mintha csendesedett volna benne az az eleven tevékenység és elsősorban a saját érdekében való áldozatkészség, amely az egyesületet a múltban oly előnyö­sen jellemezte. Szerepelni vágyó próféták más berekbe vezették a tagok nagy részét s más oltárokon áldoztatják a szeretet adományait. Pedig itthon is sok a tennivaló, sok a kötelesség. Az elődök gaz­dag alapitványai elértéktelenedtek. Hogy az utódok a jogos örökség­hez juthassanak, az egyesület összes tagjainak ugyan, de külö­nösen azoknak erkölcsi kötelessége gondoskodni az alapítványok meg­újításáról s értékük biztosításáról, akik az alapítványok és az egye­sület révén milliókra menő jótéte­ményekben részesültek. Az egyesület vezetősége bizo­nyára megtalálja majd ennek az útját és módját s gondoskodik arról, hogy a tagok érdeklődése, lelkesedése, kitartó munkássága. szíves áldozatkészsége továbbra is biztosítsa az egyesület jóhirnevét és fennállását. Az egyesület fennállása óta 35-ik évi rendes évi közgyűlését február 10-én d. u. 3 órakor tartotta meg Rokoska Céza elnöklésével a köz­ségi iparostanonciskola rajztermé­ben. Tartalmas és lendületes elnöki megnyitó után a közgyűlés tudo­másul vette, hogy az 1928. évben az egyesületnek 53 tagja volt, akik közül Brachna Gábor elhalt. Hanzo Mihály kilépett, maradt 51 tag. Tagdij 10 P volt, melyet a tagok kellő pontossággal befizettek. Ezen tagdíjból fedezi az egyesület a tagok Eötvös-alapnál és a Tanitók Orszá­gos Szövetségénél levő tagdijait. Az egyesület az elmúlt évben 1 közgyűlést, 2 választmányi ülést. 2 értekezletet és 2 hazafias ünne­pélyt tartott. Képiseltette magát az Eötvös-alap, az Országos Szövet­ség közgyűlésein, a Benka-szobor leleplezésénél, Molnár János tisz­teletbeli tag 50 éves tanítói jubi­leumán. Az értekezleten Kalló Gyula számtani fogásokról, Rohoska Géza Könyves Kálmánról. Frankó Mi­hály a népiskolai fogalmazásról. Falusi Pál oroszországi tapaszta­latairól tartottak előadást. Az elő­adások mind értékesek, érdek­feszítők s mindenkit lebilincselők voltak. A választmány javaslatára az Eötvös-alap segély- és jutalomdíj címen 700 pengőt bocsátott az egyesület rendelkezésére s az egyesület saját pénztárából 200 pengőt fordított szorgalmas tanító­gyermekek jutalmazására. A buda­pesti Ferenc József Tanitók-házá­nál levő szobaalapitványra Ro­húska János tanitó-fiu vétetett fel. A pénztár átvizsgálására vonat­kozó jelentés szerint az évvégi maradvány 744'90 P. Rohoska Béla pénztárosnak a számadásokra vo­natkozólag a felmentvényt megadta a közgyűlés s a pénztár hü és gon­gos vezetéséért hálás köszönetét fejezte ki. A közgyűlés lelkes hangulatban azzal az egyakaratu szándékkai oszlott szét. hogy az egyesületnek március 15-én rendezendő nagy­szabású nyilvános hazafias ünne­pélyén a tagok családjaikkal tel­jes számban jelenjenek meg. Jó estét! Magyaróvár egyik szigetközi kéz­ségében farsang utolsó napján az egyik korcsmáros nem tudta ki­szolgálni a legényeket, mert a hor­dókban megfagyott a bor. Csabai korcsmárosok a hir megjelenése óta — állandóan vizet melegí­tenek. * Ma délelőtt 11 órakor kezdő­dött meg a sajtóérdekeltségek an­kétja a sajtónovella tervezetéről. A fővárosi jasszók szerint ezen az ankéten nem a sajtó-, hanem a sujtónovelláról fognak tárgyalni. Málnási Mm Természetes alkalikus sós savanyúvíz Legjobb gyógyszer köhögés és rekedtség eseteiben. Vezérképviselet: Dpmus rt. Budapest, V. Nádor-u. 34 MindenUft kapható

Next

/
Thumbnails
Contents