Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-17 / 40. szám

2 Békéscsaba, 1929 február 281 Krónika A farsangnak immár vége. Megkezdődtek a böjtök, Szünetelnek a vigalmak Es a báli kis flöitök. Tánckedvelő fiatalság Fájó szívvel „vezekel" És egész nap fülbenmaradt Charleston-táncra énekel. Apák, férjek, szomorúan Tapogatják zsebüket, Mert borzasztó pénzbe került A sok báli toalett. Schwézner Feri nem haragszik A farsangra sohasem, Különösén, ha a lányok Mosoly gnak rá kedvesen. Nem bánná, ha minden este Ily vendégei lennének, S szünórában sok asztalnál Friss szeletet ennének. * Kiss Árpád meg annak örül, Hogy csendes a Vigadó, Es naponta egyszáz pengő Lesz a vigalmi adó. Azt sem bánná, ha naponként Fizetne vagy kétszázat. Csak töltse meg a közönség Mindennap a színházat. * Ángyán Béla az újságot Végtelenül szereti. Munkásait, szerkesztőit igen nagyra becsüli. Kiadóért bármikor kész A legnagyobb áldozat. Még az sem baj, ha tavalyról Van egy kevés „áthozat". A végösszeg úgysem lesz más. Egész Magyarországba': A sajtónak összmunkása Bekerül a fogházba. * Szarvas, Békés, Orosháza Megunták a dicsőséget S mint hirlik, rövidesen Otthagyják a nagyközséget. Mindháromból szép város lesz. Biztos, mint a kétszerkettő. Nem kell hozzá semmi más, Csak egy pár ezer esztendő. erd e. Eladó föld. Kondorosi határban 25 hold prima minőségű föld 1200 P-vel Békésen közvetlen a város mellett 10 hold jó tanyaépülettel. Ara 12,000 pengő. Értekezni lehet Békéscsabán Dr. LÁNG FRIGYES ügyvédnél vagy Békésen, Zöldfa-utca 10. szám A máramarosszigeii csodarabbi Békéscsabán A 75 centiméter magas csodarabbi vasárnaptól kezdve néhány napon át rendelkezésére áll a békéscsabai közönségnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap, pénteken fiakker állott meg a Luther-utca 9. számú ház előtt. A bérkocsiból egy liliputi emberke és egy normális növésű fiatalember szállott ki. A törpe, alig 75 centi­méter magas férfi a rabbik ismeretes, jellegzetes ruháját viselte, a kísérőjén rendes polgári ruha volt, sőt gaz­dásznak való barna bőrkabát. A nem mindennapi látványul szolgáló jele­netnek csakhamar egész sereg bá­mulója akadt és amikorra a két férfi eltűnt a rácsos kapu mögött, az utcai kíváncsiak már tudták a szenzációt: a fiakker utasai Ovics Ábrahám és titkára voltak. Ovics, a máramaros­szigeti csodarabbi. Ki ez az Ovics Ábrahám? Egy apró, liliputi emberke, aki alig na­gyobb egy 3—4 éves vézna gyer­meknél. A feje, amelyet ritkás szőke haj és szakáll borit, olyan, mint egy normális iestü emberé, a törzse és a többi végtagjai azonban kicsinyek és aprók. Kezei különösen kicsikék, finomak és puhák. A fejebubján kis fekete, kerek sapka ül, a tiszta, vilá­goskék szemei pedig melegen, barát­ságosan, őszintén néznek a világba. A tartásában, a beszédében van va­lami csodálatos szuggesztivitás, valami misztikus, ami mindvégig lenyűgöz és elevenné tesz; a társalgást. Ujságirói pályámon, husz év alatt csodarabbival még sohasem találkoz­tam. Újdonságot, változatosságot ke­reső, természetemmel tehát örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy a pöttömnyi csodarabbival, akinek hire Európából már Amerikába is eljutott egy félórát eldiskuráljak. Első kérdéseimre valami furcsa, üvegszerüen halk, tört magyar szó­val elmondja, hogy eddig Európának majdnem valamennyi nagyobb váro­sában megfordult már, hogy misz­szióját betöltse: vigasztalni és buzdí­tani a lelkibetegeket, tanáccsal ellátni a tétovázókat. Legutóbb Budapesten járt, most pedig Szegeden, ahonnan csak pár napi tartózkodásra jött Bé­késcsabára. Elmondja, hogy néhai atyja, Ovics Eizig ugyancsak csoda­rabbi volt és szintén nem volt több 75 centiméternél. Ekkorák a testvérei is, akik számra nézve tizen vannak és mind Maramarosszigeten élnek. Érdekes, hogy mig beszélgetünk, a csodarabbi egy rendes széken ül az asztal mellett, a lábai alatt azon­ban zsámoly. A kezei héber szent­könyvekben motoznak, apró ujjai tiszteletteljes gyengédséggel babrál­ják a barnára öregedett, furcsa-betűs nagy könyveket. Elmondja, hogy sokan rosszakarat­ból azzal vádolták meg, hogy kuru­zsol. Ovics Ábrahám, aki képesített rabbi, nem jósol — mint elmondotta — s nem kuruzsol, hanem a vallás és a biblia erejével a beteg lelkeket gyógyítja s egyúttal az emberek ügyes-bajos dolgaiban tanácsokat, útbaigazításokat ad. Egy életcélja van, mint állandóan hangoztatta, hogy a zilált, lelkeket meggyógyítja. — Én az emberek lelki orvosa akarok lenni, vallásfelekezetre való tekintet nélkül — mondotta —, mert előttem teljesen mindegy, ha keresz­tény, ha zsidó. Előttem csak szen­vedő lélek van, amelyet annak, aki­nek tehetsége van hozzá, gyógyítani kötelessége. Mert a testi gyógyítás kötelessége az orvosoké s én ezzel egyáltalán nem foglalkozom, de nem is foglalkozhatom, miután nem értek hozzá. — Jósolni sem szoktam — foly tatta kevés szünet után — mert a jövőnk egyedül az Isten kezében van s embeii elme hozzá fel nem érhet. Megmutatom a jó utat minden ta­nácstalan embernek s akkor vagyok a legboldogabb, ha azt hallom, hogy a tanácsom bevált s eredménye mu­tatkozik. ... Letelt a félóra. A pöttömnyi csodarabbi barátságosan búcsúzik. Furcsa érzés megfogni és megta­pintani a felnőttkoru ember parányi, puha kezét. Búcsúzásnál közli, hogy szombat estétől kezdve állandóan rendelke­zésére áll Békéscsaba közönségének — valláskülönbség nélkül — a Luther­utca 9. számú házban. Egy élménnyel lettem gazdagabb, Péchy-Horváth Rezső Művészies és tartós ondolálást garancia mellett végez, a legújabb divat szerint most érkezett fodrásznőm. A t. hölgyközönséget tisztelettel kérem, szíveskedjék erről személyesen is meggyőződni. Teljes tisztelettel Ifj. KOREK ANTAL úri és női fodrász. (Színházépület) Baj az, ha valaki nem tud olvasni Piaci árusok tréfája a dermesztő hidegben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jön-megy a piacon a rendnek éber őre. Sorra járja az árusokat, akik ugyancsak dideregnek a rettentő fagy­ban és miközben formás táncfigurá­kat irnak le fagyni óhajtó lábaikkal, a kezüket egy fazék felett melenge­tik, amelyben lassú parázslással fa szén izzik. A rendőr sörra járja az árusokat, mivel meg akar győződni arról, eleget tettek-e az árusok a rendeletnek, amely az árucikkek árá­nak kiirásáról intézkedik. Egy helyütt baj van. Az egyik ko­fánál semmiféle árjelzés nincs. A rendőr ezt kifogásol a is és figyel­mezteti az asszonyt, hogy az árakat azonnal függessze ki. — Csakhogy én nem tudok írni — mentegetőzik a jó asszony. — Hát irassa ki mással — mondja a rendőr. — De mire visszajövök, meglegyenek a táblák. Azzal tovább lépked. A kofa tanácstalanul tűnődik pár pillanatig. Aztán elmosolyodik. És bizakodóan felcsillan a szeme, Egy üveges, tükrös, edényes árus is van a piacon. Az írástudó. Ahhoz szalad oda hirtelen. — Ugyan már lelkem — kéri mé­zes szóval — irja meg azokat a táblákat, amit a biztos követel rajtam. Az üveges készséggel vállalkozik. Tenyérnyi fehér papirosra felir vala­mit. Aztán nyújtja az asszonynak: — Na itt van. Ezen rajta van minden, ami magánál kapható. Meg hogy mi az ára, az is. A kofa elégedetten viszi »haza« a cédulát. Azon nyomban beleböki az árui legközepébe. Aztán elégedetten tekint maga körül. A lábait megint csak egyhelyben való táncra illegeti. ]önnek a piaci népek. Férfiak, úriasszonyok, cselédek, gyerekek, száj­iátogatók. A szemük rásiklik a kofa táblájára. Egyik-másik meghökken, újra elolvassa az irást Elmosolyod­nak. Megnézik a jó nagy darab, te­rebélyes kofát. Mosolyogva, kuncogva tovább mennek. Minden arrajáró ekképpen visel kedik. Mindenki, aki észreveszi és elolvassa a táblát, mosolyogva halad tovább. Egyszerre egy komor, szikár nő érkezik. Amint elolvassa a táblát, szigorú és félelmes vizsgálóbiró-arca még vészesebb lesz. Megszólal: — Nem szégyenli magát? — Én ? Miért ? — lepődik meg a kofa. De igen kellemetlen sejtel­mek árnyékolnak felhőt eddigi de­rűjére. — Még kérdi?! Mintha nem tudná! Ilyen szemérmetlenséget kiírni erre a táblára 1 Hogy mit árul... és hogy mennyiért adja! A vizsgálóbiró-arc egészen el­borul : Vn, U6 EGY HATÁLMAI POSZTÓGYÁR LE RA KATÁN AK BÍRT O KÁBAN NÁLUNK,A LEGELSŐ FORRÁSBÓL JUTHAT FÉRFI SZÖVETEKHEZ. ICYLEttET ÖNNEKOLOÓRUHÁJArFEKETESZALON.-íEjCETE ÉS SÖTÉTKÉK ÖLTÖNY- ! SZÖVETEKBEN ÓRIÁSI VALASZTÉK. = MINTÁKAT SZÍVESEN KÜLDÜNK. F CRFISZOYETOSZTÁ LYA • posztogyari lerakat®

Next

/
Thumbnails
Contents