Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-17 / 40. szám

^j&BÜBMM öékéscsaba, 1929 február 17 — Pfuj! — mondja. — Ilyen él­tes korú nő ... és ilyet kiirni... önmagáról! És dohogva, halálra sértődötten elrobog. A kofa — mint Lót felesége — utána mered. A táncot abbahagyja. Hirtelen észbekap Megérti, hogy megtréfálták. Az üveges valami vas­kos tréfát irt a táblára ... Az üveges felé sandit. Az féloldalát tartja, annyira nevet. A könnyei csurognak. A kalapja csá­léra áll. A többi árusok is nevetnek. A kofa hírtelen elborult szemmel rug bele a faszeres fazékba. Hogy levezesse irtózatos nagy dühét. Es most olyan melege lett, hogy nincs többé szüksége mesterséges mele­gedésre. (h. r.) VERSEK Irta: Radványi Sándor SZÁLL A DAL ... Száll a dal... az estecsöndjénhalkan Átciteráz es csókot lop a szívbe... Szépen csilingel, tűnt regét regél; Aki hallgatja... elszorul szive... A falut látja itt fönn Budapesten.. A falut és a sok kis fehér házat; A pusztát, ami hóval van befedve, A templomtornyot és a — piacot... Oh szép emlék... óh drága képzelet; Itt tart a város, magához láncolva ...és nem mehetek, jaj, nem mehetek! Hiába hívsz én szülőföldem — Ipngem... ELJÖN... Eljön méy a diadalmas hajnal! Hirdetem ezt kiáltó ajakkal... Nem fogunk itt bandukolni árván! A szenvedés párás ingoványán . . Elmúlik a csillagtalan éjjel; S jön a hajnal piros szenvedéllyel! Hirdetem, hogy zeng a biztató dal. — Le a rosszal, előre a jóval! Eljön még a diadalmas hajnal! Hirdetem ezt kiáltó ajakkal! HoffSier-Sciiranfz traktor Clayton-Shuttlewort gyártmányú, 30 erős, eladó. Tartozéka egy hármas és egy hatos eke, hat hektoliteres nyersolajtartály, egy magyar állam ­vasúti 8-as, 54 cm.-es cséplőgép teljes felszereléssel. Minden teljesen jó karban, üzemképes, 2 év óta használt Schoeller Miklós posta­főnöknél Püspökladányban USITAS OLCSÓ ÁRAK MELLETT ÜÉG MINDIG TART FELSŐKÖRÖSSOR 9. 5 S s s s s $ S f s § Egy halott kiskorú örökségét csalással akarta megszerezni ma két eciyén az árvaszéken A halott helydi mást áliiiott a csálé az árvaszék elé, mint nagykorúvá leit örököst, de az utolsó pillanatban egy irat mindent elárult (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton délelőtt a békéscsabai városi árvaszéken detektivfilm­szerü jelenet játszódott le. Egy agyafúrt ember ravasz és nagy alapossággal előkészített csalási trükkjének utolsó felvonása volt ez. amely majdnem a hatóság meg­tévesztéséig jutott el, azonban Uhrín András dr. árvaszéki ülnök éberségén és elővigyázatosságán szerencsére hajótörést szenvedett. A ravasz kis történet a követ­kező : Néhány nappal ezelőtt megje­lent az árvaszéken Kovács János Gróf Tisza istván-uti lakos és be­jelentette, hogy gyámolíja, Bélák Luca betöltötte a 24-ik életévét, nagykorúvá vált, ennélfogva kéri, hogy a leány gyámpénzlárban ke­zelt 356 pengő örökségét utaltas­sák ki. Az árvaszéken Kovácsot utasították, hogy szerezze be a leány születési anyakönyvi kivo­natát. Kovács János azt állította, hogy a leány békéscsabai szüle­tésü, az anyakönyvi hivatalban azonban a leány nevének nyoma sem volt. Végre kisütötte, hogy Mezőkovácsházán született, mire odaküldték a bizonyítvány beszer­zése végett. Szombaton délelőtt Kovács Já­nos újból megjelent az árvaszé­ken. Átadta a születési bizonyít­ványt és ismét kérte a 356 pen­gőt. Az árvaszéken nyomban jegy­zőkönyvet vettek fel, de figyel­meztették Kovácsot, hogy a pénz átvételénél a leánynak is jelen kell lennie, a jegyzőkönyv aláírása végett. Megkérdezték, hol van a leány, mire azt válaszolta, hogy otthon, a Tisza István-uton. Elküldték hát Kovács Jánost a leányért, mire az atyafi pár perc múlva visszajött egy nővel, akit először a főpénztárban hagyott, majd Uhrin ülnök követelésére az ülnöki szobába vezetett. Az ülnök a leányt kihallgatta, ami némi za­varokkal járt és felébresztette Uhrin dr. gyanúját. Ugyanis a leány se­hogysem akart emlékezni a szüle­tési évére, hónapjára és napjára, az anyja nevét pedig — amely az iratok szerint Pribrenszki Ilona — állandóan Pribojszki Ilonának mondotta. Uhrin dr. hirtelen azt a kérdést tette fel a leánvnak, megesküdne-e arra, hogy ő Bélák Luca? A nő megsértődve és csodálkozva me­redt a kérdezőre, közben pedig elsápadt. Az ülnök most újra ala­posan átnézte az iratokat. Legna­gyobb meglepetésére a mezőko­vácsházi anyakönyvi kivonaton a következő záradékot vette észre: „Halálesete 1928. IV. 10-én beje­gyeztetett a budapesti IX. kerületi anyakönyvi hivatalnál." Bélák Luca tehát meghalt. Az ülnök előtt nyomban látszott az egész ravasz csalási manőver. Kovács János, aki soha gyámja nem volt, csupán távoli rokona a szóbanforgó Bélák Lucának, a leány elhalálozását megtudva, meg akarta szerezni' ennek gyámpénz­tárban kezelt 356 pengőjét. Az ül­nök észrevétlenül detektivért küldte le a szolgát, aztán, hogy a detek­• tiv megérkezett, vallatni kezdte a leányt: — Kicsoda maga tulajdonkép­pen ? Bélák Luca ? — Igenis, kérem. — Ugyan ne mondja ! Hiszen az meghalt. Már tavaly. Itt az irás róla, ni! És megmutatta a nőnek a hiva­talos iratot. A nő mégjobban el­fehéredett. Reszketni kezdett. Ko­vács János nemkülönben. — Ki maga?! — rivallt az ül­nök. — Teslér Józsefné — szólta el magát a nő. Ls ezzel az egész csalási manőver lelepleződött, ösz­szeomlott. A detektív a két csalót lekísérte a rendőrségre, ahol csalási kisér- , let és közokirathamisitás miatt megindították ellenük az eliárást. » r igpia jpziaii janslaí ii? palásánál (A Közlöny eredeti tudósítása.} Most, amikor az országgyűlés köz­igazgatási bizottsága tárgyalja az uj vármegyei törvényjavaslatot, rá­mutatunk az 1928 vévi január 3, 4 és 5-ik számunkban megjelent cikkünk és a tárgyalt javaslat né­mely pontjában a hasonlatosságra. E hasonlatosság különösen a viri­lisek választására és a választás alá kerülő törvényhatósági bizott­sági tagok társadalmi széttagolá­sára, valamint a tisztviselők élet­fogytig leendő választására vonat­kozik. Hozzászólunk még egyszer azért, hogy felhívjuk figyelmüket a vármegye összes törvényhozói­nak, egy néhány nagyon fontos, úgyszólván a nemzet jövőjét érintő szempontokra, hogy az ország­gyűlési tárgyaláson nyugodt lelki­ismerettel képviselhessék azt az álláspontot, amelyet az ország jö­vendő fennmaradása érdekében szükségesnek látnak. Ha tanulmány tárgyává teszik Magyarország közigazgatását, a múltból azt tapasztaljuk, hogy a rendi alkotmányból kifejlődött je­lenlegi — mondjuk — közép de­mokratikus közigazgatás — a vár­megyei viszonylatban is, — oly módon működik, hogy kevés mó­dosításra szorul. Ha visszatekintünk a múltra, azt tapasztaljuk, hogy a jelenben is érvényes közigazgatási törvények az életbelépéstől majdnem a XX. század elejéig nem tudtak min­denben és mindenkor az ország összpolgárainak tetszésével talál­kozni és pedig azért, mert a rendi közigazgatásból átvett közegek a régi alapon és módon kezelték a sokkal liberálisabb uj törvényeket. Azonban ahogy ezek a régi rezsim emberei a szintérről lekerültek, mindjobban és jobban megválto­zott a helyzet, úgyannyira, hogy a jelenlegi önkormányzati köz­igazgatás — kevés javítással — s — - 1 •s § S $ s $ § $ $ $ $ $ $ s $ § 5 $ Értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy az eddigi Nyi­las és Fried cég (II. Andrássy-ut 5. sz.) alatt fennálló cipőáru­házat, melyből Nyilas András úr a mai napon barátságos úton kivált, saját cégem alatt, annak kizárólagos tulajdonosaként folytatom tovább. A volt Nyilas és Fried cég minden joga és kötelezettsége, igy tehát összes tartozásai és követelései is most már egyedül a Fried Ignác céget illetik meg. Amidőn az igen tisztelt közönség további szives támoga­tását kérem, meg vagyok győződve arról, hogy kiválóan jó minőségű áruimmal és azok olcsó árával sikerülni fog igen tisztelt vevőim teljes megelégedését kiérdemelni. Békéscsaba, 1929 február 15. 25 Mély tisztelettel FRIED iÚMáO, cipőáruháza II. Andrássy-út 5. § § § f § s s s s § $ $ s I í $ $ s 5 Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget és az igen tisztelt rendelőimet, hogy a Nyilas és Fried cipőüzletből a mai napon barát­ságos uton kiléptem és átvettem a fenti cég Irányi-utca 1. szám alatti cipőüzemét (a volt régi üzletem), melyet minden igényt ki­elégítően rendeztem be, ahol mindennemű uj cipőket és javítá­sokat jól, csinosan és pontosan készítek. Ez alkalmomal mindazoknak, akik eddig támogattak, köszö­netet mondok és kérem, hogy jóakaratú támogatásukkal a jövőben is tiszteljenek meg, Békéscsaba, 1929. február 15. Kiváló tisztelettel NYILAS ANDRÁS 26 cipéezmesier Irányi-utca L (régi helyis%) $ $ $ s $ $ s s $ $ I $ $ $ s § s $

Next

/
Thumbnails
Contents