Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-27 / 23. szám

2 BFKPSSreOYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1929 január 27 zott 150 s ebbő! 100 ipartestület kívánja felállításában és nevében is a Kézműves Kamarát. 27 ipartestület a közös kamarák meíletí foglalt állást, 15 ipartestület a központi szerv felállítását akarja, de nem köti magát az elnevezéshez, mig 3 ipartestület semmit sem kiván. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a székesfővárosi 41 szakmaszerinti s a debreceni ipartestületen kivül az ország valamennyi ipartestülete túlnyomó többségben a Kézműves Kamara mellett fog a további szavazások során is állást foglalni, akkor azt hisszük, hogy a miniszternek nem is lehet más dolga, minthogy a Kézműves Kamarát e néven sürgősen felállítsa. Végül az egyöntetűen megnyilatkozott óhaj alapján még arról is lehetne szó, hogy a szervezéssel járó költségeket a miniszter ne háritsa át az iparosságra. Maguk az ellentétes propaganda terjesztői is elismerik egy központi szerv felállitásának szükségességét, amiből kizárólag az a beismerés érezhető ki, hogy az iparosság nem igen érezte otthon magát a közös kamarában. Ha pedig ez igy van, akkor teljesen érthetetlen a kamarák magatartása, amikor a szerv felállítását nem, csak annak nevét kifogásolják. Vagy szükség van a Kézműves Kamarára, vagy nincs s miután kétségtelen megállapítást nyeri, hogy van, ennélfogva elnevezése bizassék azokra, akik abban tömörülnek. Megszűnt az olasz-jugoszláv barátsági szerződés Belgrád, január 26. Mint ismeretes holnap jár le az olasz-jugoszláv barátsági szerződés aláírásának utolsó terminusa. A barátsági szerződést mind ez ideig nem írták alá s ilyen formán az megszűntnek tekintendő. Politikai körökben nem tudnak arról, hogy a barátsági szerződés megújítása céljából megfognak e indulni a tárgyalások. Milyen a cseh földreform a csehek megvilágításában Prága, jan. 26. Az egyik Prágai újság irja, hogy a Lipótvár környéki Pudlspringer-féle uradalom földjeit a földreform során felosztották. Az uradalmat a nagykosztolányi földműveseknek kellett volna szétosztani. A cseh nemzeti szocialisták közbenjárására a kormány elutasította az agrárpártot, mely a birtokot saját céljaira akarta volna megszerezni s annak maradék birtokát a cseh kultuszminiszter kapta volna meg. Egy másik hir szerint az egyik volt miniszternek juttatnák a maradékbirtokot, aki ha megkapná, azonnal parcellázná s a megállapított 2000 korona helyett 3000 koronáért adná el a földműveseknek. Stefanek képviselő elmondja, hogy a csehek Schrobártól tanulták meg azt. hogy hogyan kell kikeresni egy szép maradék birtokot, aki azzal fenyegetőzött, hogyha nem neki adják a kérdéses birtokot, ugy ő kilép a pártból, mert a birtokra feltétlenül szüksége van. miután azt lányának akarja hozományul adni. Stefanek bevallja, hogy neki kevesebb vagyona van, mint Srobárnak s ezért ő is beáll a maradék birtokot igénylők sorába. Borzalmas jelenetek játszódtak le egy rotterdami színházban Egy biztosító társaság 550 tisztviselője mérgezés következtében rosszul lett a színházi előadáson Rotterdam, jan. 26. (Wolff) Az egyik életbiztosító társaság 550 tagu tisztviselőkara és meghívott vendégek az egyik rotterdami előkelő étteremben banketten vettek részt. A bankett után mintegy 150-en a Tivoli-szinházba vonultak, hogy megtekintsék az előadást Egyszerre a nézőtéren látszólag minden ok nélkül pánik keletkezett s a közönség a színészek legnagyobb csodálkozáséra menekülésszerüen hagyta el a nézőteret. Rövidesen ott teremtek a mentők és a rendőrség, melynek tagjai a színház folyosóján borzalmas jeleneteknek voltak tanúi. A hosszú folyosó, a színház egyéb helyiségei szörnyűségesen be voltak mocskolva s még akkor is a falak mentén a támaszkodó embereknek sürü csoportjai kapkodtak a levegő után. A színházat a bemocskolás következtében érzékeny kár érte s a mocskot végül is a tűzoltók fecskendőikkel takarították el. A megindult vizsgálat megállapította, hogy a mintegy 150 ember a banketten ételmérgezést kapott s ennek következménye volt a színházi borzalmas jelenet. Gyanú két irányban vetődött fel és pedig a rendőrség felfogása szerint, vagy tudatos mérgezés förtént, vagy pedig a banketten elfogyasztott törött burgonya volt romlott s ettől kapták a vendégek a mérgezést. A rendőrség az étterem ételkészletét, valamint a bankett maradék ételeit is lefoglalta. Hogyan lehetne olcsóbbá és egyszerűbbé tenni a társadalombiztosítást? Bélyegjegyekkel rójja le a munkaadó és az alkalmazott a biztosítási illetéket (A Közlöny eredeti tudósitása.) Most, amikor az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításról szóló 1928 évi 40-ik törvénycikk életbe léptetésének végrehajtása folyamatban van, nem mulaszthatjuk el az illetékesek figyelmét felhívni a végrehajtási utasitásbaa baleset és betegsegélye- ^ sési törvény végrehajtási utasításából átvett néhány súlyos intézkedésre. Azt, hogy milyen nagy szükség volt erre az öregségi és rokkantsági törvényre, mindenki nagyon érzi. azonban hogy e humánus, de igen súlyos terhet jelentő törvény végrehajtásának észrevétlenül kellene az ország vérkeringésébe kerülnie, azt még jobban érzi mindenki. Érzi továbbá, hogy e törvény végrehajtásának különböznie kellene a betegség és balesetbiztosítási 1927 évi XXI. törvény végrehajtásától. Különbözni kellene pedig a végrehajtás adminisztrációjának minősége és olcsósága tekintetében. Sajnos a most megjelent 6200/928. sz. népjóléti miniszteri rendeletből azt állapithatjuk meg, hogy az öregség és rokkantsági biztosítás végrehajtása ép oly nagy adminisztrációval jár, mint a betegség és balesetbiztosítás, tehát drága lesz. Más szóval a sok tisztviselő alkalmazása, a nehéz szövegű és drága nyomtatványok, nemkülönben a súlyos behajtási módozatok nagyon megdrágítják és egyben ellenszenvessé teszik e törvényt, aminek az a következménye, hogy nem tud majd az ország vérkeringésébe ugy átmenni, mint a betegségi és balesetbiztosítási törvény. Ha pedig nem megy át a vérkeringésbe és nem válik rokonszenvessé, akkor épen ugy nem fogják szeretni, mint a betegségi törvényt és ezáltal károk érhetik ugy az intézményt, mint a biztosításra kötelezetteket. Ahoz. hogy ezeket az intézményeket olcsókká, népszerűekké és rokonszenvesekké tehessük, a fentebbiekből következik, hogy meg kell egyszerűsíteni az adminisztrációt, hogy kevés tisztviselővel lehessen működésben tartani, ezenkívül olcsó és mindenki által kitölthető és önmagában ellenőrizhető pénzkezelési és nyomtatványrendszert kell alkalmazni olyformán, hogy az alkalmazott, illetve biztosított is egy személyben a munkaadóval egyszerre legyen kénytelen leróni a biztosítási illetékeket a biztosítási díjbélyegjegyekkel. Ezen rendszer bevezetése céljából először is meg kellene egyszerűsíteni a biztosítási díjtételeket oly formán, hogy mindenki által könnyen betanulható legyen. Ennek birtokában a biztosító intézet egyszerű levelezőlap rendszerrel lebonyolíthatná a bejelentést, a díjfizetést és ellenőrzést is. Kétféle levelezőlap rendszerű füzetkönyvet adna ki és pedig külön a munkaadónak, külön a munkásnak. A munkaadó levelezőlapja 12 lapnak összevarrt füzetéből állana, úgyszintén a munkás ellenőrző könyve is. Ezen lapok mindenike egyforma berendezésű lenne és pedig a munkaadó lapja a következő részből állana: 1-ső rész a főoldalon, amely össze van fűzve s postavevényül szolgálna. A 2-ik rész, mely az első és harmadik résztől perforálással van elválasztva, a betegség eseti bejelentő lenne. A harmadik rész nagy levelezőlap nagyságú rész egy havi 31 kockára osztott, ebbe a kockákba ragasztatnék a „biztosítási dij" bélyeg és pedig napibéreseknél napi, heti béreseknél heti, havi béreseknél havi és végre évi béreseknél negyedévi kifizetett bérösszeg után, természetesen minden bélyegbe a munkás törzskönyvi száma és napi, heti, havi, vagy pedig negyedévi bérösszege is bejegyzendő^ lenne. A negyedik rész a harmadik részhez hasonló nagyságú és 31 perforált kockából állana, mely ellenőrzési jegyül szolgálna. Ez az ellenőrzési jegy tartalmazná a munkaadó törzskönyvi lapszámát, a munkabér és lerótt illeték beírására, szánt helyet. A munkaadó, amikor napszámosát, heti, havi, negyedévi dijas aikalmazottját fizetné, akkor ezen ellenőrzési jegyet ragasztaná a napszámos, vagy munkás ellenőrzési könyvének megfelelő helyére. A napszámos, vagv munkás ellenőrzési jegye szintén ily egyszerű lenne és pedig a főoldal összefűzött kis szelvénye postaátvételi elismervényül szolgálna. A második perforálással elválasztott rész a betegség bejelentési szelvény, a 3-ik rész 31 részre osztott kocka lenne (a tulajdonképeni levelezőlap rész), amelyre a munkaadó ellenőrzési bélyegre ragasztandó lenne naponként, vagy heti. havi, vagy negyedévi összegekben. Ugy a munkaadó, mint az alkalmazott második lapján a levelezőlap részen és a többi részeken a megfelelő tudnivalók volnának feltüntetve. Minden hónapban ugy a munkaadó, mint a munkás a levelezőlap rész biztosítási dij bélyege, illetve ellenőrzési bélyeggel beragasztott részt köteles lenne portómentesen beküldeni, a biztosítási intézetnek, ahol a könyvelésnél okmányul szolgálnának. Természetesen, ha azután valamely munkaadó, vagy munkás nem küldené be a levelezőlap jelentőt, a behajtás elrendelése azután volna elrendelendő. Ezen egyszerű eljárással elsősorban rengeteg munkát, másodsorban nyomtatványt és harmadsorban pénzt takarítanának meg és pedig az ajánlási dijjal a posta, csekkezeléssel, ami által olcsóbbá tennénk a biztosítást. Emellett az ellenőrzést a munkaadó és munkásra hárítanánk, ami által úgyszólván kizárt eset lenne az eltitkolás, vagy csalás, mert a munkásnak érdekében állana a fokozott ellenőrzés. Ezenkívül megszűnnének azok a zaklatások is, amelyek leginkább a végrehajtó közegek túlbuzgóságából, vagy nem tudósából származnak és a fizetésre köteles munkaadó és munkás terhe is megkönnyebbülne az által, hogy naponként is lerónál ná a biztosítási diiat. Illetékes tényezők emeljék valóban oly naggyá és nemessé ezt az intézményt, amilyennek valóban lennie kell. Dixi A kisantant gazdasági konferenciája Páris, január 26. A Paris Soir irja, hogy a bukaresti kormány gazdasági tárgyalásokra hivta meg a kisantant képviselőit. A tárgyalást február 4-én, Bukarestben fogják megtartani. Elité füzőszalon fűzői Leánynak és asszonynak álma, Igy mindenki e fűzőben fog Táncolni a farsangi bálba. Ezt használják mindazok, kik Fessek és csinosak akarnak lenni, ma Ügyességükről ismert hölgyek Zsurokra sem fognak másba menni. On se vegyen mást asszonyom ! Sveiczi gummifüzőt használjon. Aranyéremmel van kitüntetve. Legjobbak a kerek nagy világon. Olcsó és tartósságánál fogva Magyságos Asszonyom ! Máshol venni ne is próbáljon ! Békéscsaba, Andrássy-ut 36