Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-27 / 23. szám

Ára 10 fillér nra ív riiier Békéscsaba, 1929 január 27. Vasárnap 56-ik évfolyam, 23-ik száni i ár •• •• POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő. egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Vizet prédikálnak A vármegyék, városok és községek költségvetésének megnyirbálása után a belügyminiszter most Budapest székesfővárost leckéztette meg, hogy hogyan kell takarékoskodni. Es mindenekelőtt a túlzott adminisztrációs kiadásokat, a nem gyümölcsöző beruházásokat és a kissé lukszuriózus (ha jótékony- és szociáliscélu is) adakozást teszi igen éles krilika tárgyává. Mindenképpen csak helyeselni tudjuk a miniszter erélyeshangu kioktatását, csak éppen azt szeretnők, hogy a benne felsorakoztatott szempontokat az államháztartásnál is alkalmazzák. Itt van elsősorban az adminisztráció kérdése. A kormányzat ezt — főleg \ temérdek rendeleteivel — annyira i bonyolulttá tette, hogy ennek a & feladatnak még a nagy létszámú • tisztviselői kar is csak nehezen Atud eleget tenni. Amellett mindig m^sbb és ujabb területet találnak - • adminisztrációs lehetőségekre, ^^ j, hogy lépten-nyomon ujabb íások lehetőségéről olvasunk. £ Komplikált adózási rendszerünk mellett a polgárok által kiverejtékezett adófilléreknek egy jelentős részét is az adminisztráció emészti meg. Példa rá a forgalmi adó ügye, amelyet hosszú és már ellenállhatatlan sürgetésre most próbálnak majd leegyszerűsíteni. Hogy az állami adminisztráció leegyszerűsítése, amely ma már Szerbiának és Romániának is komoly törekvése, egzisztenciákat tenne kenyértelenné, lehetséges, de csak elenyésző számban. Ennek is elejét lehetne azonban venni, ha megtiltanák az álláshalmozást. Hiszen éppen előkelő állami tisztviselőkről tudjuk, hogy hivataluk mellett még 2—3 más állást is betöltenek. Vagy tekintsük az állami beruházásokat. Lillafüred, amelyet épp azért emiitünk, mert rengeteg pénzt ráköltöttek, nem nevezhető gyümölcsöző beruházásnak. A legutóbbi időkben egy csomó olyan állami támogatásról hallottunk, amely nemhogy gazdasági lendületet, de meglévő vállalkozások s vele egzisztenciák tönkrejutását eredményezte. Iparosoknak, keresFőszerkesztő: Dr*. Gyöngyösi János kedőknek állami pénzen teremtettek konkurrenciát. Vájjon milyen Ítéletet kellene mondani az ilyen gazdálkodásról A belügyminiszter ur leckéztető Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscs-; id. I). ker. Ferenc József-tér 20. szám ai iü. Hirdetés díjszabás szerint. Felelős szerkesztő Filippinyi Sámuel leiratait helyeseljük, egyelőre azonban kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a kormány urai csak prédikálják a vizet, közben pedig nem sok gondoskodással fogyasztják azt a nedűt, amit az ország adózó polgársága igazán a mindennapi keserves verejtékével izzad ki magából. (ay) A törvényhozás a kokainüzé< rek ellen Uj törvényt Budapest, január 26. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A legutóbbi kokain-esettel kapcsolatban felvetődött az a gondolat, hogy a narkotizmus elleni küzdelmet hatásosabbá kell tenni és érvényt kell szerezni azoknak a nemzetközi egyezményeknek, amelyek a narkotikus szerek — morfium, kokain, ópium stb. — betila hóditószerek forgalombahőséi ellen tásával foglalkoznak. Politikai körökben is felvetődött az a gondolat, hogy a kokainüzérek ellen is a törvényhozásnak kellene fellépnie, mivel az 1913. évi XXI. t.-c. ebben a tekintetben csak igen tág intézkedéseket tartalmaz. Különben is az errevonatkozó egyezményeket ratifikálta Magyarország és igy semmi akadálya sem lehet annak, hogy komoly akció induljon meg és remélhető, hogy a népjóléti miniszter a közeli jövőben már törvényjavaslatot készít elő, amely megadja a módot arra, hogy a hatóságok a kokainüzérek és árusok ellen a kellő szigorral felléphessenek. Lefújták az 5 filléresek veretésének tervét Bud János szerint az uj pénz drágulási folyamatot inditana meg Zürichben a magyar pengőt 90.63'5-el jegyezték. Budapest, január 26. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Még annak idején, amikor elkészült a terv a pénzügyminisztériumban a 2 és 5 pengő ezüstérmek veretéséről, egyrészt gazdasági, másrészt politikai körökben felvetették az eszmét 5 filléresek forgalombahozataláról is. Erre vonat kozóan politikai tényezők meg is indították az akciót és mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon a gondolat nagy szimpátiával találkozott. Az érdekeltségek körében, elsősorban a kereskedelmi, illetőleg a pénzügy- és gazdasági minisztériumokban azonban ellentétes volt a felfogás és ennek tulajdonitható, hogy akciót már csirájában elfojtották és az illetékes minisztériumok elejtették az 5 filléresek veretésének tervét. Erre vonatkozóan munkatársunk előtt Bud János közgazdasági miniszter ma a következőket jelentette ki: — Sajnos, kénytelen vagyok szembe szállni ezzel a felfogással, mert szerintem azt a célt, amit az uj 5 filléresek veretésével akarnak elérni, egyáltalában nem érhetik el, sőt olyan drágulási folyamatot idézne elő, amely nagy hatással volna kereskedelmi és gazdasági életünkre egyaránt. Ezért mindenekelőtt felhívom a figyelmet arra, hogy annakidején, amikor Wekerle Sándor pénzügyminiszterünk apja áttért a krajcárról a fillérre, tapasztalható volt, hogy az egy filléresek kiestek a forgalomból, holott abban az időben az egy filléres pénzegységért is lehetett vásárolni. Ha ma 5 filléreseket veretnénk, akkor az 1 és 2 filléresek tűnnének el a forgalomból és ezek helyett az 5 filléres pénzegység, ami, jelentős drágulást idézne elő. Éppen ezért a magam részéről ellenzem az 5 filléres pénz forgalombahozatalát, mert gazdasági életünkre nagyon káros lenne. Az ország iparossága minden ellenkező propaganda ellenére a Kézműves Kamara mellett szavaz A budapesti, debreceni ipartestületek és a kamarák ellenzik a Kézműves Kamarát — Eddig 150 ipartestület szavazott le (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ország egész területén folynak a szavazások abból a célból, hogy az ipartestületekben tömörült iparosság véleményét nyilvánítsa arra nézve, hogy kivánja-e a Kézműves Kamara felállítását, igen, vagy nem? Az ország iparosságát természetesen két irányban igyekeznek az ellentétes érdekeltségek meggyőzni. Az egyik különböző érvelésekkel azt igyekszik elhitetni az iparostársadalommal, hogy az uj központi szerv csak ujabb terheket ró az iparosság vállaira, viszont mégis elismeri, hogy egy ilyen központi szervre szükség van, csak éppen az ellen hadakozik minden eszközzel, hogy azt Kézműves Kamarának nevezzék el. A másik érdekeltség az iparosságé, mely viszont saját érdekeinek szolgálatában elengedhetetlennek tartja még áldozatok árán is a központi szerv felállítását és makacsul ragaszkodik a Kézműves Kamara elnevezéshez is. A kamarák érdekeltségének egyik propaganda iratát éppen tegnapi számunkban közöltük minden kommentár nélkül. Azt hisszük azonban, hogy a kamarák propagandája elkésett, de meg annak semmiféle talaja nincsen is az ország iparosságában. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a kereskedelmi minisztériumba a már eddig megejtett szavazásokról beérkezett jelentések. Ezek szerint az ország 375 ipartestületéből eddig leszava-