Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-19 / 238. szám

Békéscsaba, 1928 október 19. Péntek 55-ik évfolyam, 238-ik szám P0L1TI ECHi NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Or. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : FiSippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A szociáldemokraták el akarják hagyni a parlamentet ) Az osztrák kormány magyarázatot kért Bethlen beszéde miatt Magyarország a velencei egyezményben nem mondott le Burgenlandról Vájjon a sok sütetü egységespárt, amelynek előszobájában a fajvédők rendeztek ovációt Gömbös Gyulának, mig a „liberális" Dési Géza valószínűleg éppen ezért csak a vacsorára mert bebátorkodni, milyen érzelmekkel fogadta Bethlen beszédét, nem tudjuk. De hogy az ország polgársága egy hosszú parlamenti szünet után kiábrándultan, ujabb csalódással fordult el a kormánytól, az bizonyos. Mert mit mondott Bethlen. A külpolitikai kérdésekben rámutatott a kormánynak olyan tevékenységére, amely minden magyar kormánynak elemi kötelessége. A genfi eredmény, ha ilyet elértünk, a nemzet pártokon felül álló nesztorának, köszönhető. Hogy Európa figyelme ránk terelődött, azért a hála Rothermere lordot és utána elsősorban az ellenzéki Nagy Emilt illeti, aki vele a kapcsolatot megteremtette. A vád, hogy egy pártnak sem szabad a hazafiságot kisajátítani, mindenekelőtt a miniszterelnök pártját illetheti, amely páratlan türelmetlenséggel felforgatónak, vagy tudatlannak minősít mindent és mindenkit, aki másképen mer gondolkozni, mint ahogy a vezér ezt parancsolja. De ami a beszámoló után következett, a program, az azután igazán kiábrándító. Való, a miniszterelnök egy csomó törvényjavaslat beterjesztéséről tett említést. De ezeknek egy része nem szolgálja éppen annak az államhatalomnak az intézményes kiterjesztését, amely lassankint minden szabadvélemény nyilvánítást gúzsba köt ? S az a kevés népjóléti, vagy kulturális törvényjavaslat, amely beterjesztésre kerül, nem jelenik-e meg tulkésőn, vagy az utóbbiak még tulkorán ? A gazdasági kérdések fontosságát a miniszterelnök is elismeri, hangsúlyozza is. De mit adott és mit ad rá orvosságul ? Egy miniszterrel többet, akire rábízza a beteg magyar gazdasági életet. De milyen célkitűzéssel, micsoda hatalmi körrel, micsoda anyagi és morális eszközökkel ? Minderről egy szót sem árul el. Bud János Békéscsabán a gazdasági etapokat fejtegette, Bethlen Budapesten az Bécs, okt. 17. Az osztrák nemzetgyűlésen Sailer szociáldemokrata képviselő és társai interpellációt jegyeztek be a magyar miniszterelnök soproni beszédének azon részlete miatt, amely az Ausztriához csatolt Burgenlandra vonatkozott. Az interpelláló hivatkozott a szövetségi kancellár ama kijelentésére, amelyet egy évvel ezelőtt tett, hogy a magyar kormánytól formális biztosítékot kapott, hogy az osztrák—magyar határkérdés véglegesen biztosítottnak tekinthető. Mégis néhány nappal ezelőtt Bethlen miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Magyarország sohase mond le az elszakított területre való igényéről. Az interpellálok szerint szükség van arra, hogy a két kormányelnök kijelentése közt lévő ellentétre világosság derüljön. Azt a kérdést intézik tehát a kancellárhoz, mik voltak azok a biztosítékok, amelyekre kijelentését alapozta s hogy vájjon ezeket a formális ígéreteket a magyar kormány megtette-e a többi hatalom előtt is.. Dr. Seipel szövetségi kancellár a nemzetgyűlés mai ülésén a következőkben válaszolt az interpellációra : Nem az a kérdés, vájjon a jövőben Burgenland Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozik-e, hanem hogy az ilyen kijelentés milyen nyugtalanságot kelt Burgerlandban. A magyar kormány máskép fogja fel a velencei szerződést, mint az osztrák, mert az abban foglalt kijelentéseket nem tekinti lemondásnak. Bethlen miniszterelnök beszéde revíziós beszéd s örvendetes benne az, hogy a miniszterelnök lemond a háborús eszközről. De tévedett abban, ha azt hiszi, hogy egy ujabb népszavazás révén Magyarország visszakapnáBurgenlandot. Amikor a magyar miniszterelnök október 14-én beszédét Sopronban megtartotta — folytatta Seypel — az osztrák külügyminiszter utasítást adott Calice budapesti osztrák követnek, hogy hivja fel a magyar külügyminiszter figyelmét arra a körülményre, hogy a soproni beszéd . Burgenlandban nagy nyugtalanságra ad okot. A magyar külügyminiszter azt válaszolta, hogy Bethlen beszéde semmiféle támadást nem tartalmaz és nyoma sincs benne, mintha a kérdést újból szőnyegre kivánná hozni. Ezt a választ október 16-án kaptuk meg. A délelőtt folyamán ujabb választ kaptam a magyar külügyminisztertől, melyben kijelenti, hogy Bethlen István gróffal együtt átvizsgálta a velencei jegyzőkönyv szövegét és abban sehol sem látja, mintha a magyar kormány kifejezetten lemondott volna az elszakított területekről. Eszerint Bethlen gróf csak részletesen kifejtette soproni beszédében, hogy a magyar kormány az egyezményben nem mondott le Burgenlandról. Távol állott azonban tőle az, hogy a burgenlandi kérdést aktuálisnak jelentse ki. E válasz alapján tehát tudomásul kell vennem, hogy a magyar kormány nem mondott le Burgenis, amelyről nem tudni honnét, egyszerre kitalálták, hogy örvendetesen képződik. Az uj közgazdasági miniszter most Londonban jár s tisztelet, becsülés érette, amit ország érdekében tesz. De uj tárcanélküli miniszter törvényességét vitatja. De olyan nagyon érdekel ez bennünket, amikor a nyomor már nem is az ablakon kopogtat, hanem a gyárak munkahelyein, a gazda kamrájában, az iparos műhelyében és a kereskedő kasszájában vetette meg ágyát ? Hol van itt egy olyan koncepció, amiben újra reménykedhetnénk, ha már hinni nem tudunk?, Nem ez kell nekünk. Sem szép szavak, sem tudós fejtegetések. Segítség kell, enyhület, egy borzalmas erőfeszítés után annak az állástalan, keresetnélküli vagy éhbér jövedelmű polgárnak és az egyre senyvedő, fogyó vagyonnak az talán nem volna sürgősebb egy kicsit a kispolgári lakásokba, a pesti bérkaszárnyákba vagy akár a jaminai férő helyekre tanulmányutat tenni ? Vagy álruhában, mint az abszolutizmus felvilágosodott urai tették, elmenni a nép közé, aztán beszélni gazdával, iparossal, kereskedővel, munkással, tanárral, bíróval és állástalannal ? Egyelőre talán ez is elég volna. Csak ez kellene. landról. A szövetségi kormány a múltban is mindenkor kötelességének tartotta minden olyan momentumot, amely a lakosságot nyugtalaníthatná, kiküszöbölni s nem fog késlekedni a jövőben sem, hogy kérdőre vonja a szomszédos kormányt olyan kijelentésekért, amelyek ilyen nyugtalanságot előidézhetnének. Magyarországgal barátságos viszonyban akarnak élni, de teljesen tisztázott helyzetet kell teremteni azokban a kérdésekben, amelyek a határokat illetőleg felvetődnek. Bethlen soproni beszéde nemcsak Ausztriában, de a németországi nacionalista sajtóban is lármás visszhangot keltett A berlini Germania azt a vakmerő állítást kockáztatja meg, hogy 1919-ben objektív népszavazás esetén nemcsak Burgenland, hanem a jelenlegi Magyarországnak az a része is, ahol németajkú emberek laknak, szintén Ausztriához került volna. A hadviselt vasutasok a kormányzó pártfogását kérik Budapest, okt. 17. A hadviselt vasutasok ma országos nagygyűlést tartottak. Foglalkoztak azokkal a sérelmekkel, hogy a hadviseltek, akik a háborút végigküzdötték, elmaradtak az előléptetésben. Elhatározták, hogy a kormányzót küldöttségileg fogják arra kérni, hogy legmagasabb befolyását a panaszok orvoslása érdekében érvényesítse. A német igazságiigymirciszier a halálbüntetés ellen Berlin, október 18. A birodalmi gyűlés igazságügyi bizottságának mai ülésén, amelyen az uj büntetőjogi kódex vitájával foglalkoztak, Koch igazságügyminiszter hoszszabb beszédben foglalt állást a halálbüntetés ellen. Európa legtöbb országában, mondotta, eltörölték a halálbüntetést és sehol sem tapasztalják ennek káros következményeit. Nem tudja tehát megérteni, hogy miért éppen Németország ragaszkodjon ehhez az avult állásponthoz.