Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-18 / 237. szám

2 RFTKÉSMEGYEÍ KÖZLÖNY Bí ktscsaba. 1928 október 18 Meoíeiebbezíék a három méteres járdára vonatkozó képviselőtestületi határozatot (A Közlöny eredeti tudósítója.) Az erzsébethelyieknek újból akadt szenzációja. Még alig pár napja, hogy a képviselőtestület az erzsébethelyi városatyák heves offenzivájára megszavazta a három méter széles betonjárdát, a kivívott siker felett érzett örömbe máris üröm vegyült : Szerdán délután beszüntették a járdaépítést. Természetes, hogy az épités beszüntetése a legnagyobb konsternációt keltette Erzsébethelyen annál is inkább, miután az épités alatt álló járda ellen is, jobban mondva a járdaépítés módja ellen sok jogos panasz hangzott el. Főként azt panaszolták az erzsébethelyiek, hogy a felbontott járdákról a sárba kell az embereknek lekanyarodniok, miután az újonnan épitett járdákra nem léphetnek, a járdát megkerülő pallókról pedig nem gondoskodtak. Most aztán, hogy a járdaépítést beszüntették, a lakosság nagy aggodalomban van, mert nem tudja meddig kell még a járdát kerülgetnie. Utána jártunk annak, hogy mi okozta a járdaépítés beszüntetését és azt az értesülést szereztük, hogy a képviselőtestületnek azt a határozatát, mely a három méter széles járdaépítésre vonatkozott — ma megfellebbezték. Már mostan a város műszaki hivatala kénytelenkelletlen beszüntette a munkát, miután a járdának két méteres szélességben való továbbépítését meggátolta a képviselőtestületi határozat, viszont a három méteres járda építését a fellebbezés miatt nem lehetett megkezdeni, mert nem lehet tudni, hogy a fellebbezésnek mi sorsa lesz. Kétségtelen, hogy a műszaki hivatal az adott helyzetben nem tehetett mást, mert nem vállalhatta a felelősséget. Viszont az is bizonyos, hogy az erzsébethelyiek nem maradhatnak járda nélkül. Éppen azért leghelyesebb volna, ha az erzsébethelyiek nem ragaszkodnának a teljesen felesleges három méter széles járdákhoz, hanem miután a képviselőtestületben meg van a hajlandóság az erzsébethelyiek kívánságának honorálására, építtessék tovább a két méteres járda s a fennmaradó egy méter szélességet más utcában használják fel. Valószínűnek tartjuk, hogy ez esetben a fellebbezők is más álláspontra helyezkednének s az erzsébethelyiek is feltétlenül jobban járnának, mint ha akár a háromméteres járdát építenének is ki számukra. A csabai piac A terménypiac szerdai árai a következők : buza 25'00—25'50, árpa 25-50—26'00, rozs 2200—22'50, ótengeri 37'50—38'50, uj tengeri csöves 21 00—22'00, zab 23'00— 24'00 pengő métermázsánként. ftz erdólyi magyar

1 párt nagygyűlésen tárta fel magyarság sérelmeit a Minden keserűséggel a Népszövetséghez kell fordulni Székely udvarhely, okt. 17. A romániai országos magyar párt ma tartotta nagygyűlését Székelyudvarhelyen, amelyen impozáns méltósággal tört elő az elnyomott magyarság elkeseredése. A nagygyűlést gróf Bethlen György, a párt elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott, hogy most van 10 éve annak, hogy Gyulafehérváron az erdélyi románok kimondották a Magyarországtól való elszakadást és a Romániával való egyesülést. Az egyesülés megtörténtekor a kisebbségeknek önálló autonómiát, teljes szabadságot, jogegyenlőséget, egyenlő elbánást ígértek, azonban azóta minden másként történt. Megállapítja beszédében, hogy az Ígéretekből semmit sem váltottak be, sőt a mai állapotok a 10 év előttihez képest a visszafejlődés képét mutatják. Kijelenti, hogy jogaikról sohasem hajlandók lemondani és követelik az egyenlő kulturális és gazdasági elbánást. Küzdeni fogunk ezért szakadatlanul és minden törvény adta eszközzel minden fórum előtt és ha belekényszerítenek bennünket, még a nemzetek szövetsége előtt is követelni fogjuk jogainkat, mig az igazságot diadalra nem visszük. A beszéd végén az elnököt hosszantartó lelkes ünneplésben részesítették. Azután Inczédy Joksman Ödön ügyvezető alelnök beterjesztette az intéző bizottság jelentését a párt mult évi működéséről. A jelentés megemlíti, hogy megkísérelték a magyarok számszerű összeírását, ezt azonban a hatóságok intézkedéseire kénytelenek voltak beszüntetni. A magyar iskolák terén a viszonyok egyáltalában nem javultak, sőt rosszabbodott a helyzet. A jelentés megemlíti, hogy 463 tanulót távolítottak el a hatóságoka magyar felekezeti iskolákból A jelentés felolvasása után Pál Gábor dr., csíkszeredai ügyvéd szólalt fel, aki hangoztatta, hogy a magyarság számára csak egy ut van és ez az ut a nemzetek szövetségéhez vezet. Románia történelmében — folytatta — nem az első eset, hogy az irott jogok végrehajtatlanul maradnak. Gyulafehérváron mindent megígértek, de nem azért, hogy ezeket be is tartsák, hanem, hogy az ígéretekkel a külvilág rokonszenvét megszerezzék. Az országban a kormány kisebbségi politikája következtében általános a nyomor, amely már a magánegzisztenciákat megtámadta. Az országban élő kisebbségek nem lehetnek az elnyomó hatalom objektumai. Panaszaink egész tömegével — mondotta — a 10 év alatt felgyülemlett minden keserűségünkkel, a Népszövetség nemzetközi fórumához kell fordulnunk. Beszéde után a hozott határozati javaslatot a nagygyűlés egyhangúan elfogadta. Majd a párt tisztújító választására került a sor. Elnökké újból közfelkiáltással gróf Bethlen Györgyöt választották meg. .. Alelnökökké Inczédy Joksman Ödönt, Jakabffy Elemért, Sándor Józsefet és ,gróf Teleky Artúrt. Érdekes, hogy a romániai magyar párt székelyudvarhelyi gyűléséről szóló tudósításokat a román cenzúra erősen megnyirbálta. A falragaszokat, melyeken a magyarokat a gyűlésre meghívták, a rendőrség lekaparta. Nem nagy jelentőségű változtatásokat eszközölt Költségvetésünkön a miniszter Egészen uj azonban a pótadószázalék megállapításának módja — fl kifogásolt tételekről szóló jelentések^ is már régen felmentek a minisztériumba (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hirt adtunk tegnap arról, hogy a miniszter Békéscsaba város 1928. évi költségvetésén több rendbeli változtatást eszközölt, azt többékevésbbé megnyírva küldötte viszsza azzal, hogy a pótadót 35 százalékban állapítja meg. Utána jártunk a dolognak s meggyőződést szereztünk arról, hogy a miniszternek ezek a módosításai tulajdonképpen nem is lényegesek. Alapjában véve az, hogy néhány tétel egy-kétezer pengővel csökkent, a költségvetés végösszegén alig változtatott. A miniszteri leiratban különösen kifogásolt tételeknél pedig meg kell jegyeznünk, hogy azokra nézve már néhány héttel ezelőtt megküldte a város jelentését a minisztériumnak s az, hogy azokat mégis újból kifogás tárgyává teszi a miniszter, csak arra mutat, hogy a minisztérium egyes osztályainak vezetői még annyi fáradtságot sem vesznek maguknak, hogy ilyen fontos kérdésekben teljes tájékozódást szerezzenek. Egyszerűen jelszavak alapján dolgoznak. Kiadták a jelszót: Takarékoskodni! Most aztán ahány szakosztályvezető, referens csak van, valamennyi igyekszik a városok költségvetéseinek lenyuzása révén érdemeket szerezni. Csak egy pár ilyen körülményre mutatunk rá. A miniszter kifogásolja azt, hogy a költségvetés tul nagy összeget vesz fel igazgatási célokra. Ugyanakkor azonban arról hallgat, hogy hát például az egész adóhivatal n

a9y személyzetét és apparátusát, mely 80 százalékban cz állam feladatát képező adókezelési működést végzi — miből fizesse a város 1 Az igazgatási célra beállított összeggel szemben tulkicsinvnek tartja a fejlesztési célokra felvett összeget. Pedig ha a költségvetést az illető tisztviselő gondosabban átnézte volna, láthatná, hogy különböző fejezetek alatt sokkal több van felvéve, mint amennyit a képviselőtestület egy része szeretne, de mindenesetre legalább negyvenszerese a miniszter által feltüntetett összegnek. A villamosmü hozzájárulására nézve is felment már a jelentés, mely szerint 1929-re 85.000 pengővel járul hozzá a városi háztartás költségeihez. Az illető tisztviselő erről sem tud. Különös kifogása a miniszternek az is, hogy tulgyorsan törleszti a város kölcsöneit, bizonyára jobban szeretné, ha több felesleg maradna állami igénybevételre. A miniszter szerint előre nem látott költségek cimén semilyen összeget beállítani nem szabad. Helyes. De ha a miniszter törli ezt a tételt ma, akkor ne utasítsa holnap a várost, hogy például akár a Revíziós Ligát is támogassa, mert nem lesz miből. Már pedig ez a támogatás csak igazán indokolt előre nem látott kiadás. A tisztviselők pótilletményei ügyében is régen elment már a jelentés a minisztériumba, ám azért mégis most újból rendezést követel a miniszter. A képviselőtestület ülésein úgyszólván a legállandóbb téma a közvilágítás kiterjesztése. A miniszternek azonban nem fontos, mert az amúgy is szerény összegből is leberetvál 3000 pengőt. Legérdekesebb azonban a miniszternek a pótadó százalékának megállapítására vonatkozó elhatározása, miután az eddigi költségvetési rend ellenére olyan jövedelem többleteket is számit, melyek egyáltalában nem biztosítottak. Azt mondja a miniszter, hogy miután például a házbérek emelkednek, majd e réven több jövedelme lesz a városnak. Közben pedig, mint ismeretes elmarad a novemberi házbéremelés. Hát hol lesz az a több jövedelem ? De arra sem számit a miniszter, hogy az adók egyrésze soha sem folyik be. Vájjon ha egy kofa 5—6 hét múlva megszünteti mesterségét és eltávozik, ugyan ki és hogyan fogja a rá kivetett kereseti adót behajtani ? Eddig igaz, az adóalap emelkedése fedezte a behajthatatlan adókövetelések révén keletkezett hiányokat, de ezután hogy mi lesz, azt talán csak a minisztériumban tudják. Mindezekután pedig nehogy azt higyje valaki, hogy nekünk az alacsony pótadó fáj, mert annak mi örülnénk legjobban, ha lehetne. Csak hogy nem tudunk örülni neki, mert egészen bizonyos, hogy az erőszakosan lenyomott pótadónak majd kellemetlen következményei lesznek. A tulrövidre szabott pótadó ugyanis éppen olyan, mint a rövidre szabott csizma: szorítani fog. De nem a minisztert, hanem majd bennünket. Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradl BélátÓl ValÓ Békéscsaba,AndnAssyut 12. sz.