Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-18 / 237. szám

öékéscsaoa, 1S28 október 18 3 Tömeges házépítésre I pfiég mindig Jó befektetés ajanlkozik egy ep.tesz lakóházakat építeni Vasárnap értekezlet lesz a Kislakásépitési hitel ügyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hirt adtunk mér Molnár Imre bu­dapesti építész ajánlatáról, ame­lyet a város polgármesterének az OFB eljárása folytán házhely­hez juttatott kisemberek házépí­tése kérdésében tett. Molnár épi­tész ma ujabb ajánlatot tett a vá­rosnak s ebben már részletesen körvonalazta érdekes ajánlatát. Molnár építész ajánlata min­denekelőtt jelzi, hogy a FAKSz által építési anyaghitelben részesí­tett OFB-telkesek számára vidé­künkön több értekezletet tart, hogy feltárja előttük házépitési akciójá­nak módozatait. Az egyik értekez­let október 21-én, vasárnap dél­előtt lesz Sarkadon, a másik dél­után 3 órakor Békéscsabán, a harmadik pedig délután fél 5 óra­kor Békésen. A békéscsabai értekezletet a Kis­gazdák Szövetkezetének, esetleg az Iparosok Székházának alkal­mas helyiségében tartják meg Az épitész ajánlata ezután a következőket mondja : A falusi kislakások építéséhez folyósítandó évi 7 százalékos épitési hitel első­sorban a földreformeljárás során az OFB-től házhelyhez juttatott, vagy az 1920. évi 29. t.-c. életbe­léptetése után hatósági eljárást pótló magánegyezség utján ház­helyhez juttatottak közül azoknak áll rendelkezésére, akik a FAKSz által épitési anyaghitelben része­sültek s mivel a FAKSz a minő­sítést nem kizáróan a telekszerzés módozataihoz, hanem főként a hi­teltkérő egyén családi állapotának és társadalmi állásának gondos mérlegelése mellett a háborús ér­dekekhez kötötte, Molnár épitész hajlandó épitési hitelben részesí­teni mindazokat, akik magánúton szerzett telkükre a FAKSz-tól épi­tési hitelben részesültek, vagy a hitel összegének megfelelően anyagi tehetséggel rendelkeznek. A budapesti épitész érdekes hi­telajánlata érthetően széleskörű ér­deklődést kelt mindenfelé az ér­dekeltek körében s ezért nyilván­való, hogy az értekezlet elé min­denütt nagy várakozással néznek. Ha a nagyszabású, de egyáltalán nem irreális tervből valóság le­hetne, rövidesen a kislakások ez­rei nőnének ki hirtelen a földből Békéscsabán is, az OFB-házhelyek és más földhözjuttatottak apró par­celláin. — A két uj szolgabírói állást az orosházi és a szeghalmi já­rásban rendszeresitik. A megye­gyülésről irt tegnapi tudósításunkba elirás folytán hiba csúszott be. A két uj szolgabirói állást ugyanis a vármegye nem a szeghalmi, ha­nem közülük egyet az orosházi, másikat a szeghalmi járásban rend­szeresiti. A két járás egyre szapo­rodó közigazgatási ügyforgalma te­szi szükségessé a vármegyei tiszti­kar létszámemelését. Téves híradá­sunk bizonyára vegyes érzelmeket keltett Szeghalmon, mert jóllehet semmi bajuk nincs a járási tiszti­karral s a létszámszaporitás csak gyorsítani fogja a közigazgatási ügyek elintézését, azért egyszerre két szolgabiróval több, mégis csak nyugtalanító lenne, lévén igaz a közmondás, hogy jóból is megárt a sok. Az adómentes házak adómentességük alatt úgy­szólván teljesen kifizetik magukat — Miért nem építenek mégis szivesen bérházakat Csabán ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrég megírtuk, hogy a minisz­ter elutasította Békésvármegye ké­rését, melyet azon célból terjesz­tettek fel hozzá, hogy a tataro­zási adókedvezményt 1928. évre is terjessze ki. A miniszter azzal indokolta álláspontját, hogy már a lakbérek a békebeli 85 százalékát elérték s ez már módot nyújt a háztulajdonosnak arra, hogy házát adókedvezmény nélkül is tataroz­tathassa. Való igaz, hogy a mos­tani lakbérek a tatarozásra tény­leg elegendők, azonban, ha a lak­béreket tatarozásra fordítja a ház­tulajdonos, miből fizesse viszont a miniszter jóvoltából agyonterhelt házának különböző adóit. Éppen ezért az érdekeltek igen nagy el­keseredéssel vették tudomásul a miniszter rideg elutasítását. Ezzel a híradásunkkal kapcso­latban sok megbeszélésre adott okot a lakóházépítésére még 1931-ig engedélyezett adómentesség kér­dése is. Ismeretes dolog ugyanis, hogy az 1927 december 31-ig be­költözhető állapotba hozott házak 30 évig, 1928. és 1929-ben 25, 1930-ban 20 és 1931 decsmber végéig lakhatóvá tett házak 15 évig adómentesek. Természetes dolog, hogy azok jártak legjobban, akik a 30 éves adókedvezményre szereztek jogcimet, de nem sok­kal kisebb mértékben találják meg azok is számításaikat, akik a 25 éves adómentességet szerezték, vagy szerzik meg. Ha ugyanis azt nézzük, hogy milyen adók­kal terhelték meg a házakat, azt látjuk, hogy mindenek előtt fize­tendő a lakásbér 18 százaléka házadó, ennek 10 százaléka ut, 16 százaléka betegápolási, 15 százaléka rokkant és 35 száza­léka községi pótadó cimén. Hogy ezek az adók milyen jelen­tékeny összegre rúgnak, például felhozták az egyik Vl-ik kerületi emeletes bérház esetét. Ez a bérház a napokban kelt el 78000 pengőért. A ház éven­ként jövedelmez 11000 pengőt. Ennek 18 százaléka 1980 pengő házadó, ez összeg után 66 száza­lék különböző pótadók 1306'80 pengő. Miután a ház 30 évig adó­mentes, 3296'80x30=98604 pengőt takarít meg tulajdonosa, vagyis többet, mint amennyit most érte adott. Igaz, hogy ebből leszámí­tandó lenne 297 pengő ut- és rok­kantadó cimén, melyeket az adó­mentes házak után is fizetni kell, valamint a kereseti, illetőleg jöve­delmi adó, azonban ezt az uj tu­lajdonos az azelőtt bankban letett pénze után, mellyel a házat meg­vette, szintén fizette. Igaz az is, hogy a kérdéses házat igen ked­vező áron sikerült megvásárolnia, azonban még ha a teljes épitési költséget számítjuk is, a 30 éves adók összege majdnem akkora, mint az épitési költség. Látnivaló tehát, hogy mindaddig, mig a házak bérjövedelme a jelen­legi, nagyon is jó befektetés a bér­házépités még akkor is, ha nem 30, hanem csak 25, vagy 20 évi adómentességre számítunk. Annál érthetetlenebb, hogy ennek isme­retében mégis olyan kicsi az épít­kezési kedv. Ámbár talán igazuk van a vállalkozóknak, hogy nem a vállalkozási kedv hiányzik, ha­nem a pénz. Sőt nem is talán, hanem egészen bizonyosan. Egy Beszerelt csendőr titokzatos öngyilkossága Békéscsabán Felöltözve, cipők nélkül, a padlón fekve lőtte főbe magát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden este fél hat óra tájban a rendőrségnek telefonon jelentették, hogy az Andrássy-ut 60. szám alatti Madarász-féle szállodában egy fiatal férfi agyonlőtte magát. A bejelentésre nyomban rendőri bizottság szállt ki a helyszínre Vas Vilmos dr. városi orvos és Gál Miklós rendőrfogalmazó szemé­lyében, hogy megvizsgálják az ön­gyilkosság körülményeit. A szálloda egyik szobájában hatalmas, megalvadt vértócsa kö­zepette, hosszan elnyúlt testtel fe­küdt az öngyilkos, aki teljesen fel­öltözve, csupán cipőit levetve, a bevérzett szőnyegen feküdt, feje a kályha -egyik lábán. A padlón mellette feküdt a haláltadó fegy­ver : egy hatalmas, nagykaliberü Frommer-pisztoly, amely valóság­gal belefagyott a megalvadt vér­tócsába. A hulla viaszsárga volt, ami a halál régen történt bekövet­kezését jelentette. A rendőri nyomozás a hulla után megállapította, hogy kétség­telenül öngyilkosság történt. Ez akként történt, hogy az életunt fiatalember a Frommer-pisztolyt a balkezével fogta és szorította a halántékához, a ravaszt azonban a jobb keze ujjával rántotta el. A balkeze több ujja ugyanis teljesen befedett volt a lőpor szürkés, pisz­kos füstlecsapódásával. A golyó bemeneteli nyílása a férfi homloka közepén volt, a kimeneteli nyilás viszont a jobb füle mögött, a ko­ponya hátsó része felé. Hosszú, sürü haja ragacsos volt a kifolyt, rengeteg vértől. Az öngyilkos fiatalember ruhá­jában talált iratokból megállapítot­ták, hogy az illető Urbán János 29 éves kunágotai lakos, aki pár hónappal ezelőtt még a szegedi csendőrkerület kötelékében szol­gált, de leszereltették. Urbán a polgári életbe való visszatérése után Kunágotán tartózkodott, ahol szüleinél élt és azok gazdaságá­ban segédkezett. Megállapították, hogy már hétfőn Békéscsabára érkezett és már ak­kor megszállt a szállodában. Az éjszakát a szobájában töltötte s kedden délelőtt 10—11 óra tájban elkövette az öngyilkosságot. A szállodai személyzet csodálatos véletlen folytán nem hallotta meg a halálos lövés dörrenését s igy csak kedden késő délután fedez­ték fel a szörnyű tettet, amikor Urbán hosszas benntartózkodása feltűnt. Ekkor — hosszas kopog­tatás után — miután hiába nyito­gatták a gondosan lezárt ajtót, a személyzet egyik tagja az ablakon keresztül hatolt a halott szobájába. Akkor azonban Urbán Jánosban már régóta nem volt élet. Az öngyilkosság okát teljes ho­mály fedi. Találtak ugyan egy bú­csúlevelet, amelyet az öngyilkos széttépetten szórt a padlóra, de ezt a levelet nem lehetett elol­vasni, mert az öngyilkos vére a papírszeleteket teljesen elborította és a tintaceruzával irt sorokat fel­olvasztva, olvashatatlanná tette. Igy az ok most teljesen ismeret­len és a rendőrség más uton igyekszik feleletet találni a sötét kérdőjelre. A haláltokozó golyót a szemle alkalmával sikerült megtalálni: az ágy alá gurult, ahova az éjjeli szekrény melletti falról pattant, jókora lyukat vájva a téglafalon. Urbán János holttestét a köz­kórház hullaházába szállították, szüleit pedig táviratilag értesítették fiuk szerencsétlen végéről. Elitélt Kiskorú betörő flKi kirabolta a gazdáját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy dobozmegyeri birtokosnál, Ke­lecsényi Györgynél szolgált évek­kel ezelőtt egy fiatal béres, a 16 éves Sz. J. A gyerek jó darabig megbizható, munkás alkalmazott­nak bizonyult, egész addig, mig el nem határozta, hogy kirabolja a gazdáját. A 16 éves béresgyerek a rablás előtt — ugy látszik — megriadt komolyabb következményekkel jár­ható, súlyosabb cselekményének elkövetésétől és azért beérte egy kisebb bűnnel is. A gazdája távol­létében felfeszitette az éléskamra vasrácsát és kitágítva az ablak­nyilást, bemászott a helyiségbe. Nagymennyiségű élelmiszert zsák­mányolt itt, többek között 32 üveg birsalmalekvárt és számos kiló al­mát. A betörést csakhamar felfedez­ték és a tettest a csendőrség a fiatalkorú személyében hamarosan kinyomozta. Sz. J. felett most ítél­kezett a gyulai törvényszék fiatal­korúak bírósága, amely a korán rossz útra tévedt béresfiut szigorú dorgálásra itélte. Az itélet jogerős. Jó reggelt kiván a Békésmegyei Közlöny re­dakciója a nyájas olvasónak, aki a ködös, csípős októberi reggelen nagy várakozással veszi kezébe a friss lappéldányt, hogy rádöbben­jen, mi minden esett meg a nagy­világban, mialatt a füléig húzta a jó meleg paplant és egy tarka, szebb, édesebb világ langyos vi­zein evezett az álom csalóka ha­jóján. Hangos és vidám „jó reg­gelt !"-tel tesszük az olvasó kezébe lapunk első hajnali számát, ame­lyen egy hosszú, nehéz éjszakán dolgoztunk — tollal, telefonnal, írógéppel, rádióval, ceruzával, ide­gekkel, szeretettel, lelkesedéssel. . . Fogadja a nyájas olvasó bizalom­mal és szeretettel, mint ahogy mi a kezébe tesszük, mert minden so­rát a köz iránti kötelességek és annak szolgálatának tudata dik­tálták. — Legolcsóbb beszerzési for­rás cipőkben Békéscsabán Luther­utea 8. sz. Kürthy cipőáruház.

Next

/
Thumbnails
Contents