Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-16 / 235. szám

iu jiiier , 1928 október 16 Kedd 55-Ife évfolyam, 235-ik ssás BEEESHEGFTEI KÖZLÖNY POLITIKAI BÍAPILAP Főszerkesztő: Xlőiixotéal űljsűs : jSaiybaa áa Tidékra poitia kildva: Bágyad­»*»• 6 p*cg£, tgy hónapra 2 pragő. Példá­nyonként 10 fillér. De. GyongySsi János Felelős szerkesztő: I il'ppiuyi Sámuel Telefonnám: 7 Saatkustőiég íi kiadóhivatal: Mkfaeaauü n. kaittlal Faranca JóimMíí 20. iiám alatt, Kirdatí* dijanabáa iwrlut. 77 Zeppelin már csak 20 kilométeres sebességgel balad Berlin, okt. 15. A Gráf Zeppelin léghajó séi ülését még nem sike­rült annyira kijavítani, hogy a Jég­hajó normális sebesseggel halad­hatna. Berlinben valószínűnek tart­jók, hogy a léghajó keső este ér­kezik meg csak Lakehurstba. Newyork, okt. 15. Lakehurstben egész jszaka fényszórókkal vár­ták a Zeppelin léghajó tnegérke zését. Legutóbbi je.entes szerint a léghajó most csak 20 km.-es órán­kénti sebességgel tud haladni. n Bifiari-centennárium Budapest, október 14. A Bihari­centennarium ünnepsegének má­sodik resze vasárnap játszódott ie a Margit-szigeten. A megyar hősi­zeneköltő emlekszobrat vasárnep leplezték le a felső Margitszigeten egy szomorú fűzfától övezett té­ren, nagy es eiőkelö közönség je­ie^léteben. Az ünnepseg elejen Rt dics Bela 30 tagu egyesitett zenekara játszotta el a Rakóci indulót, amely után Zseny József a szoborbizottság törse.noke mon­dotta el megnyitó beszedet,amely alatt a szoborról lthulloit a lepel, utána Szávay Gyula, a Petőfi­társaság tagja mondotta el nagy­hatású alkalmi költeményé', majd Berkes Bela, Magyan ImreésRadics Béla együttes zenekarai Bihari müveiből a Palatínust, a Magyar veibunkcs!, a Hat vágást játszot­ta 1' el. Az akkordok után Pekar Gyu.'a, a szoborbizottság elnöke mondotta el ünnepi beszedet, Pekar nagy tetszessei fogadott be­széde utt n Rakovszky Iván a köz­munhatenacs nevében átvette a szobrot. MWWWMWmMMWVVMMMMMM* fl ttagyar hét zárórája esti 7 óra IA tíözlóny eredeti tudósítása.) Tegrap a kereskedelemügyi mi­nisztériumban Szegedy Maszók miniszteri tanácsos einóklete alatt ülés volt a Megyar Hét zórórájé­nak megáilapilasa tárgyában, me­lyen a Magyar Hét végrehajtó bi­zottságának és a kereskedelmi al­kalmazottak országos szövetségé­nek kiküldöttei vettek részt. Az értekezlet egyhangúlag ab­ban állapodott meg, hogy tekin­tettel a Magyar Héthez fűződő nagy közgazdasági érdekekre, to­vábbá azokra az áldozatokra, amelyeket a kereskedők kiraka­taiknak teljes átrendezésével ma­gukra vállaltak, a Magyar Hét tar­tama alatt a hétköznapi záróra az egesz ország területére azon ke­reskedők es iparosok számára, akik kirakataikat a magyar ipar propagandája szolgálatába állítót ták, egységesen 7 órában mon­dassék ki. Minthogy ebben a kér­désben az érdekeitek teljes meg­egyezésre jutottak, a határozat véglegesnek tekinthető. Tárgyalások folynak még abban a tekintetben is, hogy azon a két vasárnapon, amely a Magyar Hét idejébe esik, vagyis november 4. és 11-én a részvételre jelentkezelt kereskedőknek és iparosoknak a deielőtt 12 óráig való árusítás megengedtessék. Ebben az ügyben a kereskede­lemügyi miniszter rendeletileg fog intézkedni. Egy órás vita volt a Kisvasút épité­seK ügyében Rengeteg kérelem, melyekre a képviselőtestület nem gon­doskodott költségvetési fedezetről — fl csorvási uti hoz­zájárulás fölöslegéből építik K> a dobozmegyeri műutat fl csaba—kondorosi Kisvasút vonalvezetésének^ előzetes megállapítását kivánják a gazdák (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn reggel 9 ó akor nyitotta meg a varos képviselőtestületé­nek közgyűlését a betegségéből esek éppen ho^y felépült Berihóty István dr. poltármesier. A pol­gérmesier megnyitó szavai után Fruncziszky Lejos dr. fogalmazó o'vasta fel a polgármesteri jelen­tést, amelynek kiemelkedőbb meg állapításai szerint a föld és me­zőgazdasági munkások helyzete aggasztó, ámbár többeket más vármegyékben sikerült munkára elhelyezni. Hasonlóan vifcaztalan az ipar és kereskedelem hely­zete is. A polgármesteri jelentés ütőn Be)thóty István dr. po garmester megemlékezett Beliczey Géza ma­gas kitüntetéséről és a tenynek jegyzőkö> yvben való megörökíté­sét indítványozta. Indítványához a képviselőtestület egyhangúan hozzájárult. Kérelmek végtelen sora A jelentéshez elsőnek Román Pál szólott hozzá s a lituszjar­\ Annyi kapcsolalban felhívta a képviselőtestület figyelmét arra, hogy tifusimegbetegedesek leg­inkább a sáncok környékén for­dulnak elő, amiből azt következ­teti, hogy a sáncok bűzös vizé­nek nagy része van a járvány terjes-Mesében. Sürgős intézkedést kér. mert a sáncárok a közelében levő kat. elemi iskola tanulóinak egészségét is veszélyezteti. Da rida Károly az erzsébethelyi világítási állapotokat teszi szóvá közrendészeti szempontból is sür­geti a hálózat mielőbbi kiterjesz­tését legalább azokra az utcákra, melyek az oivos, gyógyszertár, vasút, stb. felé vezetnek, mert ezeken éjjeli vaksötétben majd­nem lehetetlen a közlekedés. Kü­lönösen a Kőműves-, Madách-, Máriás8y-utcákat és azok kör­nyékét kell sürgősen közvilágítás­sal ellátni. Az OFB telkek között nyitott utcák planirozását, rende­zését is sürgeti, mert addig a már ott lakók még önmaguknak sem tudnak valamennyire is járható utakat készíteni. Az esküdli állás betöltését is sürgeti, valamint a mér elhatározott járdák kiépítését. Pollák Arnold ugyancsak a köz­világítás kiterjesztését sürgeti az ó-szőlők ken. Az Északi-, Délisor, valamint a Kézai utca lakóinak kérvénye benn van már a Villa­mosmüveknél, ne késlekedjenek tehát a hálózat kiépítésével. Meszjár János az OFB telkeken nyitandó utcáknak a Márissáy- és Nagy Sándor-utcákkal játdával való összekötését kéri. Varga E. András a Máriéssy­utcai vedreskut átalakítását kéri, mert a mostani köveszélyes. Lipták Lukécsik az Ihász-utca kikövezeset sürgeti. Nóvák György a Dombos-utcai kúthoz jaidaépítését kéri. Szdner Antai az átalakított lánygimnézium illemhelyének kez­detlegességél kifogásolja s meg­felelő szennyvizderitő berendezés létesítését követeli. Bujtás József a Szentmiklósi­ulca Kövezetének az egyik válla­lat autói által való tönkretétele miatt emel szót. Pesthy Béla ez Orosházi ut be­tonjardainak építési módját kifo­gásolja, miután a közönség az építés alatt a járdáról leszorul a sárba. Lázár Pál a sopronytanyai isko­lához vezető ut járhatóvá tételét kéri. A polgármester válaszéban ki­fejti, ho^y ami a villamoshálózat kiterjesztését illeti, az tervszerűen folyik. Ami azonban a számtalan járdaépítési kérelmet illeti, azt tel­jesíteni lehetetlen, mert azokra költségvetési fedezet nincr A költségvetés tárgyalása alkalmá­val a képviselőtestület a fejlődés rohamosságát kifogásolta s most a kérelmekből mégis az állapit­ható meg, hogy annyi a tenni­való még mindig, hogy a felpa­naszolt rohamos fejlődés tulaj­donképpen elég lassú tempójú. A polgármester felvilágosításai utén a közgyűlés a jelentést el­fogadta. Zürichben a magyar pengőt 90.6S al jegyezték. A csorvási utépités költséghozz* jár ulá­sának flgye. Ezután rátért a közgyűlés a csorvási utépités költséghozzájá­rulásának tárgyalására. Mint isme­retes, az eleinte 4 méter szélesre tervezett ut költségeiből Békés­csabára 280 ezer pengő esett volna, az 5 méter szélességben kiépített ut viszont 320 ezer pen­gőbe kerüli A 40 ezer pengős többlet fedezésére a kivetett hoz­zájárulások összege elegendő, miért is az állandó választmány javaslata az, hogy a hátralékok behejtása után ez az összeg ab­ból fedeztessék. Ha az egész kive'ett összeg befolyik, ugy mintegy 33 ezer pengő maradványra lehet számí­tani, aminek az az oka, hogy az előirányzat a kivetések alkalmá­val az 1925-ös adókulcs alapján történt, mig azóta az adókulcs növekedett. A képviselőtestület az állandó választmány javaslatát elfogadta. Miből fedezik a doboz­megyeri ut kövezés! költségeit ? Miután elhatározta a képviselő­testület, hogy a sopronyi tanyai­aknak orvosi rendelést biztosit az esetben, ha rendelőről és fuvarról önmaguk gondoskodnak, rátért a ''özgyülés a dobozmegyeri müut kövezésének ügyére. Az állandóváiasztmány azt ja­vasolja, hogy azt ut kö/ezéséhez 35.000 pengővel járuljon hozzá Békéscsaba, aminek fedezésére 5% os pótadót vetnek ki, továbbá az 500 méter szélességben érde­kelt birtokosokat 15% hozzájáru* lásra kötelezik. Aradszky György az 5%-os pót­adóhoz nem járul hozzá. Indítvá­nyozza, hogy a csorvási ut köve' zési költségeiből fenmaradó ösz­szeget fordítsa erre a város, ugy hogy a késedelmi kamatokat is szám'tsa fel. A hiányzó 2000 pen­gőt pedig vesse ki az autótulaj­donosokra. Kovács Mihály fontosnak tartja a megyeri ut kibővítését s ezért a javaslathoz hozzájárul. Szükséges­nek tartja azonban azt, hogy a tanács javaslatának megfelelően útépítési alapot létesítsen a város. Nóvák György a kisemberek mentesítését kéri a kivetés alóL Pollák szerint a kivetés csak a jövedelmi adó alapján lehet igaz­ságos. Tiltakozik a késedelmi ka­matok felszámítása ellen. Steinberger Imre Aradszky indít­ványát támogatja s nézete szerint is a késedelmi kamatot fel kell számítani. Pollák: Ne udvaroljon a gaz­dáknak 1 Ismertem, mikor még ilyen kicsike volt. .. Steinberger: Az igazén nem az Ön érdeme, hogy megnőttem. Ki­zárólag a nehéz gazdasági viszo-

Next

/
Thumbnails
Contents