Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-16 / 235. szám

2 BMÍSMEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 október 16 nyok miatt ellenzi a pótadó kive tést 8 inkébb hosszúlejáratú kölcsön felvételét javasolja, hogy a jövő nemzedék is részt vegyen a terhek viselésében. Könyves T. Kálmán hozzájárul Kovács indítványához. Zsiros András ellenzi a jövedelmi adó alapién való kivetést. Közben Hollánder dr. már türelmetlenül lobogtatjaa kendőjét Pollák felé, aki a kendőlobogta tást viszonozza. (Csendes derültség.) Korossy László a külföldi kölcsön ellen szólalt fel, annak drágaságát hangoztatva. Hollánder Lipót dr. elfogadja Aradszky indítványát, hibáztatja a hátralékosokat, akik közt sok a kisember és az italmérő s legfőképpen ezek nem fizelnek. Kivénja annak kimondását, hogy a köz gyűlés elfogad minden kövezési lehetőséget és megragad minden ilyen alkalmat. Kívánatos volna, ha az Aradmegye felé vezető utek kövezettek volnának, mert ez sok embert irányitana felénk, ami idegenforgalmi és ipari okokból nagyon hasznos lenne. Hangoztatta a városi vámsorompók feléiliíásának szükségességét is. Aradszky György kívánja, hogy a kölcsönt 1929. január 1 tői vegyék fel, rendes kamat mellett. Kovács Mihály nem osztja azok nézetét, akik kevésnek tartják a 4-5%-os útépítési alap létesítését. Indítványát nem vonja vissza. Berthóty István dr. polgármester most hosszasan válaszolt az eddig elhangzottakra. Elfogadja Aradszly indítványát, bár atlól tart, hogy a cél ezzel elhalasztódik, mert azokról van szó, akik nem akarnak fizetni. Indítványozza a javas at megváltoztatását akként, hogy fizessen a város 15% os hozzájárulást és adja oda a csorvási úttól megmaradó felesleget. A hátralékosokkal szemben 1928. julius 1 tői számítva késedelmi kamatot kíván szedetni. Ezután rámutatott arra, hogy noha Békéscsaba fizeti a vármegye útadójának ötödrészét. mégis a legmostohábban van ellátva közutakkal. Békéscsaba mozdítja elő voltaképpen a vármegye útépítését. Ezzel nem akarja bírálgatni a vármegye útépítési politikáját, de azt megállapítja, hogy a vármegye nagy koncepciójú programot az útépítést illetően soha nem készített. Ezért van az, hogy a közutak nem a vármegye közepén húzódnak, hanem a szélén. Orosházáról például hat közút fut ki a megye httérán, Szarvasra azonban nem vezet innen ut. Békéscsabának intenzív utépilési tevékenységet kell kezdenie és ezt a vérmegyéhez is be kell vinnie. Ezután a pénzügyi megoldásokról beszélt hosszasan, azzal, hogy gyűjteni kell a szükséges tőkét. A polgármester hozzászólása és felvilágosításai után a közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta. Az AEGV vasútépítési tervei Medovarszky Mátyás dr. főjegyző beterjesztette az AEGV igazgatóságának a Kondoros, illetve Doboz községekig tervezett kisvasutak építésére vonatkozó beadványát, amely — mint már megírtuk — az előbbihez 400.000, az utóbbihoz 200.000 pengő hozzájárulást kér a várostól. Az állandó választmány javaslata ugy szólt, hogy fontosnak tartja a vasul sürgős megépítését, a hozzájárulást pedig akkor adná mesr, ha sikerülne hosszúlejáratú kölcsönt szerezni és az ügyről szóló határozatot minden fórumon jóváhscrvják. A város kötelezettsége 1929. vefféiff tart. Hollánder L'pót dr. teljes mértékben helyesli a tervet, de szükségesnek tartja, hogy a város és a kisvasút közötti, ma bizonytalan jogviszony előbb rendeztessék. Ezt megelőzően helytelennek tart minden ujabb összeköttetést. Szigorú szerződést kíván s a város jósainak legmesszebbmenő biztosítását. Steinberger Imre indítványozza, hogy a képviselőtestület minden erejével támogassa a tervet és annak részletesebb kidolgozáséra szűkebb bizottság kiküldését kéri. Kéri Andor kívánja, hogy a vasútépítés tervének hozzájárulása ellenében a vállalat ne törzs-, hanem elsőbbségi részvényeket adjon és ezeket a város kamatoztassa. Kovács Mihály módosításokat ajánl a javaslaton, elsősorban a tervezett útirány tí>kintetében.|HeIyszini szemlét kíván, ahol az érdekeltség óhajai szerint rajzolnák meg a vasút nyomvonalát. A* ^oitést ne házilag végezze az AÉGV, hanem nyilvános árlejtés utján adia vállalatba. Szellner Antal kívánja, hogy a képviselőtestület biztosítsa magának a szabad kezet és hogy a kölcsön megszerzése iránt már most ejlsenek puhatolózásokat. Tardos Dazső dr. korainak tartja a beavatkozást az építkezési előzményekbe. Előbb meg kell várni Kondoros és Doboz határoza'ait 8 ha a helyzet tisztázódik és ugy kívánja, el lehet mélyedni a részletkérdések megvitatáséba. Kéri az elvi hozzájárulást, azzal, hogy a város szabad kezet kap magának mindenben. Aradszky György *zt óhajtja, kérdezzék meg a MÁV ot, mikor fogja megépíteni a kondoros—für jesi vonalat, mert ha ez rövidesen megépül, a város nem lesz kénytelen a drága hozzájárulást megadni. Róna Gusztáv kéri a gazdákat, hoay most az egyszer gyorsabban gondolkozzanak, A Geiszt uradalom ugyanis már ma felépítené ezt a vasutat, ha lehetne a erre a célra m<*r készen is tart 250000 pengőt. Ezt a kedvező alkalmat nem szabad elszalasztani, mert az a veszély fenyeget hogy amíg a város habozik és fontolgat, azalatt megelőzik mások és a nekünk oly sok szamponiból fontos 4b szükséges vasutat más város kapia meg. Ádám Gusztáv műszaki tenáCJOS Aradszkyt igyekszik megnyugtatni és megmagyarázza, hogy ha a dobozmegyeri vonal tervét elejtik, akkor a vasút a sopronyi réP7 közepén fog keresztül haladni. Kovács Mihály és Steinberger Imre összes indítványaikat visszavonják, mire a polgármsster szól a tárgyhoz. A polgármester felvilágosító szavai után végül is azzal a bővítéssel fogadta el a közgyűlés a ja vaslatot, hogy a vonalkitüzést, általában a vasútépítésre vonatkozó minden körülményt felölelő javaslatot készítsen'az épi'ési bizottság 8 azt terjessze a képviselőtestület elé. A gyűlés folyatásét délután 3 órára halasztván, az ülést a polgármester berekesztette. Váltó- és hosszúlejáratú törlesztőses kölcsönöket eiönyfls feltételekkel folyósít a Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság Békéscsabai Fiókja, Andrássy-ut 4. Telefon 255. MMMMMMMN^^ Pl „sasoK" dicstelen szereplése a vármegyében RészleteK a gyulai főszolgabíró jelentéséből Gyuláról jelentik : A gyulai járás havi állapotáról szóló főszolgabírói jelentés, melyet az alábbiakban adunk, nem mindennapi eseményekről értesiti a vármegyét, illetőleg a közigazgatási bizottságot. Dr. Vangyel Endre főszolgabíró legújabb jelentése a következőket közli: Kénytelen vagyok rámutatni olyan jelenségekre, amelyek ezidőszerint még nem nagy jelentőségűek, azonban alkalmasak arra, hogy bizonyos nyugtalanságot okozzanak a lakosság körében. Az utóbbi időben lépten-nyomon megjelennek a .Sasok", „Magyar Fascisták", „Fascista Munkások" és más elnevezés alatt budapesti kiküldöttek, azzal, hogy a „falvak népét beszervezzék". Igy többek között Újkígyós községben fordult meg és ottani atyafiságos összeköttetésekre hivatkozva, egy Eötvös Arlur nevü feketeinges a fascista pórt központja nevében nagygyűlést kívánt tartani. !A bejelentés szerint a gyűlés megnyitóját Schreyer József tartja és dr. Szentgyörgyi Á'pád és Káli Nagy József ny. főispán, államtitkár fognak felszólalni, akik a gyűlésen természetesen nem jelentek meg, de nem jelentek meg a későbbi gyűlésre bejelentett Tömöri Jenő és Techlár Ernő szónokok sem. Erre felszólítást intéztem a fascista párt központjához, melyben közöltem, hogy a lakosságot tovább bolonditani nem engedem és semmiféle bejelentéseket nem veszek tudomásul. Erre a központ táviratban közölte a községgel, hogy a kiküldöttekkel nem azonosítják magukat és kérik a gyűlést betiltani. A főszolgabírói jelentés végül megállapítja, hogy a feketeingesek központjában zavarok uralkodhatnak és bejelenti, hogy az ilyen gyűléseket, szervezéseket a jövőben nem engedélyezi. Péter Jenőt elfogták BilincseKben szállitottáK Békéscsabára (A Közlöny eredeti tudósításai.) Ismételten hírt adtunk erről, hogy Péter Jenő volt békéscsabai polgári iskolai igazgatót Kisvárdán hivatali sikkasztás miatt a nyíregyházi törvényszék vwsüálati fogságba helyezte. Megírtuk azt is, hogy Péter Jenő o vízsaálati fogságból megszökött s elrendelték országos körözését. Hétfőn délelőtt a pályaudvaron tartózkodók astán szem >ru jelenetnek voltak tanúi. Ei?y magas, kis kabátban didergő görnyedt" ember bokához láncolt csuklókkal, fogházőr kíséretében, szemlesütve haladt el ez utasok között. A megbhincselt emberben a megdöbbent utasokPiter Jenőreismertek. A züllésnek indult igazgatót a csendőrség fogta el s beszállította a gyulai törvényszékre, ahonnan ugy látszik tovébbszáüitjék Nyíregyházára. A szomorú sorsú Péter Je.- ő ügyében a rendőrség nam td semmiféle felvilágosiiást. WMMAWMMAMMMMWMWMMM Állathizlalási hitel Budapestről jelentik: Az állalhiz'alási hilel folyósításának részJeteiben már meg illaoodtak, ugy, hogy a 100 holdon felüli gazdaségok (birtokosok, bérlők) sertéshizlalásra darabonként 100 pengőt kapnak, szarvesmarhahizlalá^ra 400 pengőt darabonként. A kamatösszeg évi 5 százalék, a hizlalás időtartama 6 hónap, öszszesen 9 millió pe-gő áll ilyen midőn a 100 holdon felüli gazdaságok rendelkezé?re, melyből 3 millió pengő a sertéshizlalóknak, 6 millió pengni a szarvasmarhah zlalóknak fog kiosztatni. A szétosztás' a hat (területi) körzeti mezőgazdasági hi elszövetkezet fogia végezni, melynek székhelye Győr, Kaposvár, Kecskemét, D brecen, Miskolc és Balassagyarmat. A hitel rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizni fogják részben a hitelszövetkezet megbízottai, részben alkalmi kiszállásoknál a gazdasági felügyelők. Visszaélés esetén az egész kölcsönvett öszszeg a7onnaI visszatérítendő, még pedig 10 százalékos évi kamatmegtérítés mellett. A 100 holdon aluli kisgazdaságok csak sertéshizlalásra kapnak ilyen évi 5 százalékos kedvezményes hitelt darabonként szintén 100 pengőt, összesen 2 (kettő) millió áll e célra rendelkezésre, melynek szétosztásét a falvakban lévő helyi O/ÍH szövetkezetek bonyolítják le. Igénylésekkel odafordulhatnak a kisgazdák. — A piacon ernyőt is lopnak. Kálmán Julianna bejelentette a rendőrségen, hogy a szombati hetipiac alkalmával ismeretlen tettes ellopta feketés-zöldes, sárganyelü női ernyőjét. A rendőrség keresi a tolvajt. Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, pisi Ha Váradi Bélától való B*fc*»c»«b

a,A«T*y-i>2.««.