Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-13 / 282. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1928 december 13. Csütörtök 55-ik évfolyam, 282-ik szám / r POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A lakáspénz Ma érkezett hir szerint Wekerie pénzügyminiszter két nagyobb tör­vényjavaslaton dolgozik: az egyik a közalkalmazottak családi pót­léka, a másik pedig a lakáspénz. Ez a hir, amely a közalkalma­zottak régi sebeit van hivatva enyhíteni, Békéscsabát különösen érdekelheti. A mi városunk kiüt­köző példája annak, amikor a ro­hanó élet elszáguldott a holt betű fölött. Békéscsabát, mint az érin­tetlen ország legnagyobb faluját, az utolsó előtti lakbérosztályba sorolta a törvény, a falvak és a népes mezővárosok közé. Azóta Csabából a csonka ország egyik legjelentősebb vidéki városa lett, amelyben a rohamos fejlődés foly­tán az ingatlanárak és a lakbérek hatványozottan emelkedtek. Ezzel szemben az itteni közalkalmazot­tak még mindig ott maradtak lakás­pénz dolgában valahol a vicinális községek között. A békéscsabai köztisztviselők érdekképviseletük utján már évek óta elkövetnek mindent, hogy ezen az anomálián, amely végeredmény­ben nemcsak a lakásügyeket, ha­nem egész egzisztenciájukat érinti, segítsenek. Nem jöhetett Csabára kegyelmes ur, hogy a köztisztviselők aláza­tos fejhajtással eléje ne járultak volna, hogy sérelmüket orvosolják és nem volt kegyelmes, aki ezt meg ne igérte volna. Képviselőnk­nek is több nyilatkozatát kolpor­tálták, ami biztos reményt csepeg­tetett az üres zsebü csabai köz­alkalmazottakba. Wekerie felké­szülődése az uj törvényjavaslatra arra enged következtetni, hogy a reménységből egyszer valóság is lesz. Azonban jó lesz résen lenni. A csabai KANSz és általában a közalkalmazottak rajta legyenek, hogy most hallattassák szavukat, amikor a panaszok érdemleges elintézésére kerül a sor. Mert azután már nem sokat fog hasz­nálni sem a sopánkodás, sem az elkeseredés. • Bárczy Istvánt kiléptetik a kormánypártból Budapest, december 12. Az egységespárt holnapi értekezle­tén szóba fog kerülni a nagykani­zsai legitimista gyűlés és Erdélyi Aladár egyenesen felszólítja Bárczy Istvánt, hogy a konzekvenciákat vonja le, mert mint ismeretes, Bár­czy II. Ottót mint magyar királyt köszöntötte. A képviselőház mozgalmat kezd a Rákóczi-szobor felállítására Budapest, dec. 12. (A Békés­megyei Közlöny tudósitój ától) A kormánypárt, mint ismeretes, holnap tartja idei utolsó értekez- , letét, amelynek egyik legnagyobb érdekessége az, hogy ezen kerül legelőször szóba a Rákóczi Fe­renc emlékezetére a magyar nem­zet által emelendő szobor ügye. Munkatársunknak ma este a kor­mánypárt klubhelyiségében kije­lentették, hogy a Rákóczi-akciót nem a kormánypárt kezdeményezi, mert hiszen az irányzat az, hogy a nemzet egyetemesen állítson szobrot és ebben az akcióban az egész magyar társadalom részt­vesz, ugy hogy a csütörtöki érte­kezleten csak megindítják a moz­galmat, amely után mindjárt a } Ház összes pártjaiból bizottság alakul a konkrét tervezet elkészí­tésére. Munkatársunk érdeklődött, hogy az ellenzéki oldalon milyen mó­don fogadják a kormánypárt ak­cióját. Kijelentették, hogy a par­lamenti pártok megfelelő garancia mellett a legnagyobb lelkesedés­sel karolják fel az eszmét, de mindenekelőtt kikötik, hogy a Rá­kóczi-emlékmüvet csak nyilvános pályázat utján lehet elkészíteni. Különben az ellenzék nem vállalja a felelősséget a Kossuth-szobor esetének megismétlődéséért. Nagy vihar a főváros közgyűlésén Pakotsék bizalmatlansági indítványa vihar a bizalmatlansági indítvány felolvasásakor s az ülést többször fel is kellett függeszteni. Még nem lehet tudni, hogy mi­lyen lesz a pártok alakulása, egyes jelek szerint azonban Éber Antalt a kormánypárti oldalról is többen fogják követni és igy nem lehe­tetlen, hogy az éjszakai közgyűlés folyamán sikerülni fog a bizal­matlansági indítvány megszava­zása. A főispán segélykiutalásának helyességét megállapította a számvevőség, jogosságát azonban nem A vármegyei számvevőségi főtanácsos vallomása -- Lukács György dr.-t csak ma hallgatja ki a törvényszék — Szerdán az Oroszlány-ügy töltötte ki a tárgyalást Budapest, december 12. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) Mint ismeretes, a főváros törvény­hozásában nagy izgalmat váltott ki az autótaxirendszámok kiosztása, aminek kapcsán az ellenzék Írás­beli kérelmet nyújtott be a főpol­gármesterhez és rendkívüli köz­gyűlés összehívását kérik. A főpolgármester mára hivta össze a rendkívüli közgyűlést, ame­lyen az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a főváros tanácsa ellen. A közgyűlés nagy izgalmakkal kezdődött, főleg Pakots József beszédénél, aki megindo­kolta az indítványt. Pakots megállapította, hogy már eddig is hallatlanul egyoldalúan j kezelték a nagyvállalatok ügyét a kisemberek rovására. Nagy szó­csata támadt erre, amelyben a főpolgármester alig tudta a rendet fenntartani. Még nagyobb lett a (A Közlöny eredeti tudósítása) Kovacsics Dezső dr. főispánnak Major Simon dr. ellen indított rá­galmazási perének ujabb tárgya­lása iránt — mint már tegnap is megírtuk — igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ez az érdeklődés a második tárgyalási napon sem csökkent, sőt inkább fokozódott, habár Lukács György dr. akadá­lyoztatása miatt a szerdai tárgya­lás meglehetősen rövid volt s a perbeszédek iránt érdeklődő kíván­csiak csalódottan hagyták el a tár­gyalási termet. A bizonyítási eljárás a tábla ál­tal megállapított mérvben most már a vége felé közeledik, ugy hogy ma már valószínűleg sor kerül a perbeszédekre is, sőt nem lehetet­len, hogy a törvényszék az Ítéletet is meghozza, ámbár az sem lehe­tetlen, hogy ítélethozatalra csak pénteken kerül sor. A tárgyalásról szóló tegnapi be­számolónkban helyszűke miatt csak megemlítettük Horty Béla számvevőségi főtanácsos kihallga­tását. A fontos tanúvallomásról a következőkben számolunk be: Horty Béla számvevőségi főta­nácsostól azt kérdezi az elnök, tudja-e, hogy mikor, mennyi segélyt kapott Kovacsics főispán? Horty Béla : Igen. Egy izben ka­pott 1926. májusában 15 millió ko­ronát. Elnök : Milyen alapból történt a kiutalás ? Horty Béla: A háztartási alap­ból, amint azt a nyugták is iga­zolják. A számvevőség a kiutalás helyességét megállapította, de a jogosságát nem. Elnök : Mi cimen történt a ki­utalás ? Horty Béla: Segélyként, ugy, mint a többi. Egyébként segélyeket a számvevőségi tisztviselők is kap­tak. A segélyezésekre nézve a fel­sőbb hatóságok már megállapítot­ták, hogy a jogalap helyes s azok kiutalása az alispán joga. A fő­ispán ur segélyének kiutalása nem a kórházalapból történt. Elnök felmutatja a 44 milliós kórházi számadást a tanúnak, hogy ebből történt-e kiutalás, mire Horty kijelenti, hogy nem. Elnök további kérdéseire elő­adja, hogy a kiutalások több alap­ból történtek éspedig a kórházi, a háztartási és a közélelmezési ala­pokból. A kiutalásokat az alispán szigorúan bizalmasan, lepecsételt boritékokban eszközölte s kézbe­sitőkönyvvel kézbesittette. Major Simon dr.: Az állami tiszt­viselők karácsonyi segélyeket szok­tak kapni. Ezeket levonták az al­ispán által kiutalt segélyekből? Horty Béla : Az állam által jut­tatott segélyösszegek levonásával történtek a kiutalások. Ezután Csányi népjóléti minisz­teri főtanácsosnak mutatja meg az elnök az alispán által tegnap be­nyújtott 44 milliós számadást, me­lyet azonban a főtanácsos nem ismer fel. Medvigy dr. védő is megnézi a számadást s miután azon utóla­gosnak látszó bejegyzések vannak, kéri, hogy azt hivatalosan csatol­ják a per irataihoz. Bodoky Lajos számvevő kihall-

Next

/
Thumbnails
Contents