Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-13 / 282. szám

2 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 december 13 gatása után felolvassák a „Békés" kérdéses cikkeit, melyekről Oroszlány elismeri, hogy ő irta. A tárgyalási iratokhoz becsatolták a vármegyei hivatalos lap 1928 március 17-iki számát, majd elnök a tárgyalást berekesztve, annak folytatását szerdán délelőtt fél 9 órára tűzte ki. A Kovacsics-Major per szerdai tárgyalása Szerdán folytatta a törvényszék a tanúkihallgatásokat, melyek során elsőnek Gáli Géza dr. szanatóriumi főorvost Oroszlány Gábor ügyében hallgatják ki. Gáli Géza dr. elmondja, hogy ő Lukács György dr. megbízása folytán közölte Dobayval, hogy a főispán kívánságára bocsássa el Oroszlányt. Ismételt közbenjárás után Dobay végre el is bocsátotta szerkesztőjét. Tar Antal takarékpénztári igazgató előadja, hogy Gyulára közvetlenül a képviselőválasztások előtt jött, ugy hogy Gyula társadalmi és politikai viszonyairól akkor még semmit sem tudott. A választások előtti napok egyikén este hozzájött Gáli dr., Lukács György dr. és Lonovits s tőlük hallotta, hogy a főispán Dobaytól Oroszlány Gábor azonnali elbocsájtását követelte. Hallomása szerint a főispán ezt órával a kezében mondotta, azzal, hogy ha Oroszlány háromnegyed 5 órakor még ott lesz a lapnál, ugy nem megy el a pártkörbe Lukács támogatására. Tudomása szerint Dobay aztán beleegyezett Oroszlány elbocsájtásába, de csak azzal a feltétellel, hogy az elbocsájtás anyagi kötelezettségei nem őt terhelik. Gáli dr. rendeletére aztán tanú ki is fizetett Oroszlánynak 12 millió koronát, Elnök: Jelen volt-e Ön, amikor ezek történtek ? Tar Antal: Igen. Az Oroszlányügy egyébként engem csak annyiban érdekelt, hogy én fizettem ki neki a 12 millió koronát. Major Simon dr.: Jelen volt igazgató ur akkor, amikor a főispán ur Oroszlány elbocsájtását kérte ? Tar Antal : Igen. Az én szobámban történt. HfSi történt a tssrinányközgyiilés Ur György a főispánnal az OFB-ügy referádájáról beszélgetett Tar Antal kihallgatása után került a sor Ur György hirlapiró kihallgatására, aki az egyik gyulai lap szerkesztője volt akkoriban s egyúttal a gyulai távirati irodát vezette. A védelem szerint Ur György a kérdéses viharos közgyűlés szünetében tudomására adta volna a főispánnak azt, hogy CsigeVarga miket kiáltott közbe. Az elnök kérdésére Ur György előadja, hogy a kérdéses közgyűlésen jelen volt s az ott történtekről tudomása van. Elnök: Szünet alatt hol volt Ön ? Ur György: Benn a közgyűlési teremben, mert amikor Major befejezte beszédét, az ujságiróasztal körül kavarodás keletkezett s én benmaradtam a teremben. Elnök: Bement-e Ön a főispán ur irodájába szünet közben ? Ur György: Nem mentem be. Szünet után vagy közben azonban a főispán ur visszajött a terembe, odajött # hozzám s akkor beszélgettünk az OFB-ügyről. De hogy ez már a szünet után, vagy még szünet közben volt-e, pontosan nem tudom. A főispán ur nekem csak azt mondotta, hogy ha a távirati iroda részére küldök tudósítást, annak szövegét előbb mutassam meg neki. Elnök: Azt mondják, hogy Ön odament az elnöklő főispánhoz s akkor beszélt vele. Ur György : Akkor nem beszéltem a főispán úrral. Az elnök ezután behivatja Kovacsics Dezső dr. főispánt, aki az elnök kérdésére előadja, hogy a kérdéses közgyűlésen mindössze két fontos tárgy volt, melyek közül az egyik a vármegyei választmányban Török Gábor dr. lemondása folytán megüresedett tagsági hely betöltése volt. Az ülést tehát nem a botrány miatt függesztette fel, hanem a választás miatt, mely titkos volt. Ur Györgygyei közölte, hogy a távirati irodának küldendő tudósításában ne az ismeretes veszekedés legyen a lényeg, hanem az OFB-ügyet emelje ki a cikkben. Major Simon Ur. Györgyhöz: Kérte-e a főispán ur Önt arra, hogy a cikk jelenjen meg ? Ur György: Nem kért fel határozottan, hogy a cikk megjelenjen, hanem csak arra kért, hogy ha megjelenik, az OFB-ügy legyen a lényeg. Medvigy dr. : A borítékok Iepecsételéséhez volna egy szavam. Elnök (borítékot mutat fel): A pecsét föl van vágva. A védő kérdése az alispán által bizalmas kezelésűnek jelzett segélykiutalások boritékára vonatkozott. A kir. törvényszék ezután Dobay János nyomdatulajdonoshoz szállt ki, miután kihallgatása szükségessé vált, ő pedig betegen fekszik lakásán, Dobay kihallgatása után újból a tárgyalási teremben folytatja a biróság a tárgyalást, melynek folyamán Medvigy dr. védő indítványt terjeszt elő, hogy Lukács György dr. kihallgatását mai napra halassza a törvényszék. Az elnök kérdést intéz Major Simon dr. vádlotthoz, hogy hozzájárul-e a védő indítványához. Major dr. beleegyezik, mire az elnök kihirdeti, hogy a tárgyalást berekeszti s annak folytatását csütörtökön délelőtt fél 9 órára tűzi ki. Ét kapjál a városok előleg cimán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A pénzügyminiszter a községek és városok 1929. évi fényűzési forgalmi adó bevételből való részesedés tárgyában 1928-106757. VIII. 6. szám alatt rendeletet adott ki. A rendelet szerint kivételesen megengedte, hogy mindaddig, amig a fényűzési forgalmi adó községi részesedésének mértéke törvény erejű intézkedésekkel lesz megállapítva, a városok és községek részesedési előleg cimén a területükön és közreműködésük mellett 1929. évi január 1-től befolyt fényűzési adónak egytized részét elvonhatják, Az a község és város azonban, melynek az előleg visszatartására szóló jogát a hatóság felfüggeszti, nem jogosult az előleg visszatartására. Ilyen esetekben ugy az általános, mint a fényűzési forgalmi adókért járó részesedési előleget a pénzügyigazgatóság határozza meg és utalványozza ki. — Tanoncszerződés kötésénél kiállítandó hatósági bizonyítványok díjazása. A népjóléti és munkaügyi miniszter rendelete szerint a tanoncszerződés kötésénél az alkalmasság igazolására kiállítandó hatósági bizonyítványokat a tisztiorvosok és tisztifőorvosok is igazolt szegényeknek és vagyontalanoknak ingyen, a vagyonosok részére pedig 1 pengő dij ellenében kötelesek kiállítani. Karácsonyi ajándéknak alkalmas csillárt és rádiót Schlésinoer szaküzletében szerezze be. Andrássy-ut 22. N fl Kereskedelmi Csarnok választmánya foglalkozott Hayer földmivelésügyi miniszter sértő kijelentéseivel Édes anyám az egekre kérem Egy hócipőt vegyen még ma nékem. Minden embert ez hozott ma lázba, Ott kapható a Péterfi, Még pediglen a főtéri Cipőárúhézba. A Péterfi cipőjével kérem Legalább is őt évig beérem Nem veszet ott senki pénze kárba. Viselhető hóba, fagyba, sárba. Akármik is lehetnek a módik, A Péterfi divatjához Mind hozzá szabódik. fl széKház befejezése a falak, nehéz Késedelmet szenved száradása miatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap este a Kereskedelmi Csarnok választmánya ülést tartott dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. Napirend előtt felszólalásra Steinberger Imre kapott engedélyt, aki a földmivelésügyi miniszternek az OMGE mult heti ülésén a kereskedelmet súlyosan sértő kijelentését tette szóvá. Az ország többi kereskedelmi érdekképviseleteinek megnyilatkozása mellett szükségesnek tartja, hogy a csabai kereskedők is adjanak kifejezést a méltatlan sérelem felett érzett megdöbbenésüknek. Indítványozza, hogy a Kereskedelmi Csarnok választmánya keresse meg az OMKE vezetőségét és kérje fel az alaptalan támadás erélyes viszszautasitására. A választmány helyesléssel kisérte Steinberger Imre felszólalását és indítványát egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Tardos Dezső olvasta fel az OMKE elnökének, Sándor Pálnak hozzá intézett levelét, melyben összetartásra és az OMKE-vel való szoros együttműködésre hivja fel a Csarnokot. A választmány határozatában erőteljes támogatásáról biztosította az országos érdekképviseletet. Áttérve a tárgysorozatra, Gyöngyösi János dr. főtitkár jelentést tett a székházépítés előrehaladásáról. A székháznak december hó 31-ig kellett volna elkészülnie, azonban a falak nehéz száradása miatt az építési bizottság kénytelen volt az asztalosmunka behelyezését elhalasztani és a vállalkozót a határidő betartása alól felmenteni. A központi fűtés üzembehelyezésével és koksz száritókályhák beállításával remélni lehet, hogy a munka hamarosan és zavartalanul folytatható lesz. Majd a rendelkezésre álló fedezetről számolt be a főtitkár. A lejegyzett összegekből hátralékos összeget a Kereskedelmi Csarnok kénytelen volt a kölcsönt nyújtó pénzintézetre engedményezni, hogy a kölcsön folyósításában fennakadás ne álljon elő. Még mindig mintegy 10 ezer pengő hátralék áll fenn (a befolyt összeg felül van 40 ezer pengőn). A választmány elhatározta, hogy mielőtt még a kényszerűség által követelt végső lépést megtenné a kölcsönadó pénzintézet követelésének biztosítására, egy utolsó figyelmeztető és felszólitólevéllel fogja felkeresni a hátralékos részjegyzőket. Végül a vendéglői bérletre beérkezett ajánlatokat ismertette a főtitkár. A beérkezett ajánlatok között három van, amely komoly alapot nyújt, ezekkel a választmány a tárgyalások felvételét határozta el. A tárgysorozaton szerepelt még a kamara megkeresése a kényszeregyezségi eljárás reformja ügyében, ennek tárgyalását azonban — az idő előrehaladott voltára tekintettel — a legközelebbi ülésre halasztották. A tagfelvételek elintézése után a választmány ülése este 11 óra után ért véget. iiiel sem szabad házalni A házalás alól kivont helységek névsora (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városoknak és községeknek joguk van szabályrendeletet alkotni, mellyel, ha azt a kereskedelmi minisztérium jóváhagyja, megtilthatnak a maguk területén való mindennemű házalást, még az egyéb helységekre érvényes házalási könyvecskével rendelkező legális házalókra is kiterjedő tilalommal, ugy, hogy a házalási könyvecske első oldalán fel is van tüntetve e helységek névsora. Azoknak a városoknak és községeknek, amelyek e jogukkal éltek és élnek, a száma összesen 77 és közöttük van természetesen Békéscsaba is, a megyeszékhely Gyulával együtt. A házalás alól kivont békésmegyei és közel környékbeli városok és községek a következők : Békés, Füzesgyarmat, Hódmezővásárhely, Mezőtúr, Mindszent, Orosháza, Szentes, Turkeve. Törvényhatóságok, melyek területén a házalás időbelileg van korlátozva (pl ugyanaz a házaló három havonként csak egyszer jelenhet meg): Arad, Bácsbodrog, Borsod, Esztergom, Komárom, Somogy, Szatmár vármegyék.