Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-05 / 177. szám

2 BÉEÍ8ME ÖYEí KOHíÖM Béktscsaba, 1928 augusztus 5 á bonvédelmi miniszter elfogadta a város aiánlatát A kaszárnya a városé marad, de telekkönyvlleg biztosítva 40 évig a katonaság használja (A Közlöny eredeti tudóattáaa.) ismeretes dolog, hogy a véres képviselőtestülete legutóbbi köz* gyűlésén kimondotta, hogy a lak­tanya épületét nem engedi át a kincstár tulajdonába, ellenbtn hoz­zájárul ahhoz, hogy a Kincstár a szükséges átalakításokat saját költ­ségére elvégezhesse. Ezzel szem­ben a laktanya épületét 40 évre átengedi a katonai igazgatás cél­jaira. A miniszter most válaszolt a város képviselőtestületének eme határozatéra és azt tudomásul vette. a2zal a kikötéssel, hogy az átalakítások fejében a használati jogot 40 évre telekkönyvi beke­belezéssel biztosítsa a város, illetve mindaddig, mig arra a ka­tonai igazgatásnak szüksége van. Ha a katonai igazgatás az épü­letet 40 évnél hamarabb adná vissza, ugy a város tartozik az uj épületrészek költségeit a haszná­lat arányában visszatéríteni. A tulajdonjoggal járó összes terhek a várost terhelik. Újólag visszatér a miniszter arra az ajánlatéra, hosy egy 600 négy­zetöles telken, ha azt a város ingyen ajánlaná fel, tisztilakások céljaira lakóházat épít. A 27. L. Kanizsai Dorottya leányeserkószesapat nyári táborának beszámolója (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megjöttek a csabai cserkészlányok nyéri táborozásukról. Lelkük em­lékekben gazdag, képzeletüket a magyar tenger foglalkoztatja és ragadja magával, ajkukon a cser­késznóták zamatja érzik, kezük­ben ég a munka s bőrük a Ba­laton hullámaitól bársonyos. A tábornak vége s nekem iutott az szívesen vállalt feladat, hogy ez évi, immár negyedik táborunk er­kölcsi értékéről beszámoljak. A közös otthon, az egyenruha, a testvéri érzület külső kifejezője a szociális érzést fejleszti ki. Itt minden kis kéz a közért dolgozik, a siker közei, a jutalom, egy-egy elismerő szo az egész munkás család mirden tagját illeti. lit az egymásiránti szeretet apró figyel mességek alakjában nyilvánul. Az alkalom magától edódik, nem kell keresni. Vasárnapi istentiszteletre hosszú ut árán jutottunk. De a cserkész­nek első és legszentebb köteles­sége Isten parancsait teljesíteni. 14 kilométert megtenni az égető napsütésben nem kicsiség, de a cserkész jókedvűen mondja, dalos lélekkel ad hálát Istenének a vett jókéit s adózik hálával, mélysé­ges hittel, bensőséges szeretettel Teremtőjének. Aki dalol soh'ie fárad el, Aki felnéz soh'se csügged el, Mert a dalf ajkunkra a jó Isten adja Ő ad elől a nagy harcra. Sok kirándulást tettünk az el­múlt négy nyőr négy táborán s mindenik sok emlékkel gazdagí­tott. C8olnakázás a Balaton tükör­sima, vagy olykor fodrozó habjain. Láttuk Nyugat-Magyarország szép­ségét, a határon lovagvárat, ha­talmas fellegvárak mélyét átszelő, újonnan lefektetett, gyászoló ha­tárköveket, ez Irottkői kilátót, melynek fele a miénk, fele másé, követtük a csörgedező kis patakot hosszú utján s tanultunk vele da­lolni, áttörni akadályon vidám lé­lekkel, a jót felismerve amellett kitartani, hisz a kis patak nem is­mert megalkuvást, hány száz év kellett, mig a sziklát áthasítva, utat nyitott magénak, de célját elérte, haladt a megkezdett uton s fárad­sága megjutalmaztatott. Látluk a Felvidék hatérát, átviláglott hoz­zánk a Rékócziak vára, Kraszna horka, meglátogatni nem tudluk, hisz a gyászoló kövek utunkat állták, de lelkünk elmerülten szállt vissza az akkor is szabadságért küzdő kuruc vitézek táborába s tanultunk tőlük a leveretés, a cél talannak látszó küzdelmek dacára is bizalmat, hitet s a jobb jövőbe ve!ett reményt. Elmerültünk a Du nántul ősrégi kultúrájának felidé­zésében, ni eglétogetluk Kisfa udi Sándor kiváló dalosunk kis házát a badacsonyi hegyoldalban, meg­értettük a természet iránti nagy szeretetét, hisz mi is gyönyörköd­tünk a gazdagon termő, Istentől áldott szőlős hegyoldalban, a csil­logó Balaton ezer szint öitő cso dálatos tükrében s mig az erdő évszázados fái csodás meséket suttogtak, mi áhítatos szívvel éb­redtünk magyarságunk tudatára s éreztük, hogy ennek a földnek minden rögéhez sok ezer magyar sziv kiomlott vére köt bennünket s minden vércsepp súlyosan köte­lez a rögök védelmére. Megszó­laltattuk Tihanynak riadó leányát, láttuk az apátságot s meglepett a mult borongó árnya látva a 800 éves kápolnát a régi síremlékkel. Motorcsolnelunk, az ujabb kor vívmánya, izáguldva vitt Füredre, a Balaton egyik legrégibb fürdő­helyére, hol a gyógyító szénsavas fürdő áid&sos cseppjei oly sok ezer ember legnagyobb kincsét tdiák viasza. A nagy hindu költő, Rabindranath Tagore itt nyerte vissza egészségét s ennek emlé­kére ültette azt a szép kis hárs­fát, mely a nagy park egyik érde­kessége. Csolnakázás a Balaton tükörsima, olykor fodrozó hulld main, a hold hidat ver a habo­kon, rezgő, remegő fény foszlányok fel- és eltűnése kiséri a csábos játékot, egy hullócsillag rakétaként gyul ki a sötétkék égen, hosszú csóvája üstökösként kiséri, mig útját tovább folytatja az űrben. S az esti tábortüzek emléke I Egyszer a fürdőigazgató engedé Katasztrofális égiháború pusztított Szeghalmon Két helyen halálos áldozata volt a villámcsapásnak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egész Szeghalom közönségéi lázas izgalomban tartja az a borzalmas égiháború, amely rendkivü i erő­vel tegnepelőtt délután vonult át a községen s amelynek több se­besültön kivül két halálos áldó zata akadt. Szeghalom forgalmas utvonalán van Tóth Imre nyomdász könyv­és papír kereskedése. Tdth Imre nemrégiben szép uj héz építésé­hez fogotti amelyet Pilcz Ádám építőmester vállalt. Mig az építke­zés tart, Tóthék ideiglenesen a házzal szemben egy bódét építtet­tek s abba helyezték el üzletüket. Ebben a bódéban tartózkodtak tegnepelőtt délután is, amikor egy­szerre a nyomasztó forróságot he­ves szélroham váltotta fel. A szél ereje egyre növekedett, amire Tóth és feíesége az épülő házba mene­kültek, ahova akkorra Pilcz Ádám építőmester is behúzódott munká­saival, Egyszerre a rettentő szél­viharben villámlem kezdett s az egyik villám iszonyú dörrenéssel becsapódott a házba. Amikor ez odahúzódott emberek felocsúdtak, látták, hogy Picz és Tóth minda­A n n ketten élettelenül feküsznek a föl­dön. Orvosért szaladtak, aki meg­állapította, hogy Pilcze*, jóllehet testén semmi nyoma nem volt külső sérülésnek, halálra sújtotta a villám, mig Tóthot hosszas éleszt­getés után sikerült eszméletre té­ríteni. Érdekes, hogy Tóth felesé­gének, eki nem. messze állott fér­jétől, semmi baja sem esett. A tragikus eset mély megdöbbenést keltett Szeghalmon, ahol általáno­san ismerték és kedvelték a szor­galmas fiatal építőmestert. De Szeghalmon nem ez az egyetlen hely, ahol a vihar áldo­zatokat követelt. Hasonló kataszt rófa történt a sebes Körös holt medrénél, az úgynevezett Cifra hídnál. A Körös gálmunkálatainál most csongrádi földmunkások dol­goznak, akik a vihar közeledtével a hid alá menekültek. A villám a csoportba vágott és közülök Be­reczhy Lajos 28 éves csongrádi munkást halálosan leterítette. A szerencsétlen fiatalembernek félol­dalét teljesen szénfeketévé égette a borzalmas száraz ménkö. Az áldozatok temetése ma ment végbe óiiási részvét mellett. ík Rádió Csillárok negy választékban legolcsóbban n B I 1 n iyével eleven, igazi tábortüzet rak­hattunk a Balaton partján. Szokott számok. Minden kis cserkészünk legjobbját adte, derűs és komoly jelenetek váltották lel egymást. A fürdővendégek élvezettel hallgatták kis lányainkat, de nekünk a tá­bortűz nem csupán élvezetet je­lentett. Nemi Ez az az alkalom, melyet a vezető nem hagyhat ki­aknázatlanul tovatűnni, magához szólítja a kis leikeket s szelíd, anyai hangján életre kelti az azokban szunnyadó nemes szép érzéseket. Tar ácsok az elette, pél­daképek és irányelvek kitűzése, honleányi kötelességük sokszoros és súlyos terhének lélekbe vésése a feladat. S hogy a célt mennyire éri el, bizonyítják a kis cserké­szek, akik komoly, átszellemült erccel, gyakran könnyektől fátyo­los szemmel kiséiik a szikrázó lángnyelvek játékát. A cserkészet igbzi célját, embe­rebb emberré és magyarabb ma­gyarrá nevelni az ifjúságot, a tá­bori életben tölti és eri el igazán. Úszás Békéscsabán Keresztül (A Közlöny eredeti tudósítása.P A mult vasárnapról elhalasztott „Békéscsabán keresztül" úszást a Csabai Atlétikai Klub úszószak­osztálya feltétlenül megtartja ma délelőtt. A verseny iránt nemcsak városunkban, hanem a környéken is negy az érdeklődés, tekintettet arra, hogy eddig hasonló verseny a megyében még nem volt. A versenyre benevezettek száma a negyvenet is meghaladja* ami a verseny életrevalóságát dicséri. Reméljük, hogy a fáradságot nem kímélő rendezőség a szép siker­ben fogja megtalálni fáradságának: gyümölcsét s egyben szép eikeit hoz a versenyzőknek is. A verseny részletes és pontos programja a következő : Az úszók 11 órakor jelentkeznek a rende­zőség előtt a gyuleiuti hidnél levő Olthon v< ndéglő előtt. Autón egy­negyed 12 órakor indulás a start­helyekre. Pontos start: Árpádfürdő melletti hídtól 11 óra 35 perckor gyermekversenyzőknek, 11 óra 45 perckor a felsövégi (gyulai) zsi­liptől senior versenyzőknek, 1! óra 50 perckor ugyanonnan ifjú­sági versenyzőknek és 11 óra b5 perckor az Arpédfürdő melletti hidtól a hölgy versenyzőknek. A versenyzőket csolnakok fogják ki­sérni. Végül megjegyezzük, hogy nevezni még a helyszínen is lehet. Hogyan segitenek magákon a szarvasi törpebirtokosok? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A feldbirtokreform alapján túlsá­gosan szétforgácsolt nagyobb bir­toktestek gazdálkodási csődje olyan egjasztó méreteket öltött Békésmegyében is, hogy ezt már az alispáni jelentés sern hagyhatta szó nélkül. A földbirtokreíorm sorén elsza­porodott törpebittokokon ugyanis az igás erő és a tőke hiánya miatt hihetetlenül silány gazdál­kodás folyik, valósággal csúfjára a sokat hangoztatott többterme­lésnek és jobbtermelésnek. De a szerencsétlen törpebirtokosoknak egzisztenciája is lecsúszott azzal, hogy „földbirtoko8"-ok lettek. Ugyanis az évi szükséglet felét sem bizlositó törpebirtok annyire.

Next

/
Thumbnails
Contents