Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-05 / 177. szám

Békéscsaba, 1928 augusztus 5 BFIKCSHBBTOT 1ÖMBR? 3 leköti a tulajdonosokat, hogy a szinte egész évi gabonaszükség' letet fedező aratési és cséplési munkában nem vehetnek részt. Egy ötletes szarvasi földbirtokos, Schreiber Lipót tanácsára eztán az egymás szomszédságában lakó törpebirtokosok ugy segítenek a dolgon, hogy a földjük gondozását és a termelést egyik társukra bízzák a termés r gyharmedáért s megszabadulván a kis birtoktesten való pepecseléstől, vigan mehetnek aratni és csépelni idegen gazdákhoz, Szóval értenek a szarvasiak ahhoz, hogyan kell ütni egy csapásra két legyet? Kondoroson újfajta baromfit tenyeszteneK (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bár a magyar fajteju baromfiak is sok jeles tulajdonsággal rendelkeznek, mindemellett állandóan nagyobbodó tért hódítanak a külföldi fajták is. Pór év óta nagy népszerűségre tett szert ez amerikai leghorn tyúk, melynek tojástermelése olyan kiváló és bőséges, hosy évenként egy tyúk 250—280 darab tojást is tojik. U,sie*tden péidtul valóságos baiomfiferm létesült, hol óriási mennyiségben tenyésztik a leghorn tyúkot. A mezőgazdáikodés terén is mird intenzivebb életet élő kis Kondoros község tanyavilága szintén felkarolta az uj t>ukfajta tenyésztését, tgy lelkes csabaiuti tanitO, Fenyves Dezső kezdeme nyezésére. Az ottani gazdák rendkívüli negy gonddal tenyesztik a leghorn tyúkot, mely különösen gondos takarmányozást igényel, főleg téli időben. Megjegyzendő, hogy a konyhakertészet Kcndorcs kornyékén sem tud erős lendületet venni, mivel a vele való foglalkozás túlságosán leköti a tanyai ember idejét. Tanácsülés A folyó évi augusztus hó 3-án tartott ülésén a következő ügyeket intézte el a városi tanács: Iparigazolványt kaptak: Szarka György hentes, Weisz Simon rövidáru, Leichtmann József élelmiszer, Rosner József baromfi, Lövei József és László Sámuel fuvarozó iparra. Epitési engedélyt kaptak: Puskás Mihály, Hidvégi Károly, Lache Pál, Fehér Károly, Balogh Endre. Kudlák András, Bluni Lajos és özv. Ácbim Lászlóné. Elutasította Bagyinka Mária és Mihály építési engedély iránti kérelmét. Benzin tároló telepre engedélyt kapott Blumm Lajos és neje. — Eitesltís! Tisztelettel hozzuk az épitteiők tudomására, hogy dúsan felszerelt épülelfa raktárunkban fürészelt és faragott fák, gömb rudak, deszkák, lécek a leg jobb minőségben, rendkívül olcsó árban, kedvező fizetési feltételek mellett vásárolhatók. Úgyszintén mesz, cement, szigetelók, tűzifa, szén, koksz kapható. A megvásárolt anyagot díjmentesen házhoz szállítjuk. Vitéz Szöllőssy és Weisz épülelfa, építési es tüzelési anyag kereskedők, Békéscsaba VI. ker. Thurzó utca 1. (A Vadásszal szemben.) Telefon 284. Visszapillantás a m. Kir. 10. honvédgyalogezred zeneKaránaKfejlődésére Z^nepavillont építtessen a város, mert nincs egyetlen jó aKusztikáju tere, sem épülete (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amidőn 1924 ben a katonai zene karok nagyrészét, a kiadások csökkentése végett feloszlatták, a 10. honvédgyalogezred parancsnoksága elhatározta, hogy részben saját költségén, részben a város és a térsedalom segítségével az ezredzenekart, mint házizenekart vi8szaóllitja. 1924. november havában végre megalakult az uj ezredzene, amely azonban csak kis létszámra volt tervezve. Miután azonban a parancsnokság szak8zerüleg informálódott, arra a belátásra jutott, hogy az emiitett létszám nem fog megfelelni és engedélyezte annak a felemelését. Ez azonban nagy nehézségbe ütközött, mert a légi feloszlatott zenekarból csak néhány kezdeíle ges erő maradt vissza s igy úgyszólván teljesen ke2dő emberekkel kellett a nagy útra elindulni. Békebtli katonazenekaraink tud valevőleg majdnem kizárólag gyakorlott és józenész csehekre támaszkodtak s igy nekünk megfelelő zenészan> agunk nem voit, illetve amennyiben voltak képzettebb zenészeink, ezek egy kezdő zenekaihoz alacsony fizetésért nem voltak hajlandók elszerződni. A megalakulás után nemsokára anyegi nehézségek támadtak, amennyiben az alaptőke elégtelennek bizonyult, viszont a zenekar még nem állhatott azon magasabb fokon, hogy a társadalom erélyesebb támogatására igényt tarthatott volna, mert 4—5 havi diesszura és kiképzés után, csak 1925. tavaszán mutatkozhatott be a nagy nyilvánosságnak. Ez év nyarán azonban ez a fuvó együttes mér egészen szép nivóra emelkedett, amiről a publikum sajnos alig győződhetett meg, mert ritkán szerepelt a zenekar teljes egészében, ám annál többször kisebb-nagyobb részlegekben,amelyek akkor meg bizony elég gyen gék voltak. A negy anyagi szükség diktálta ezeknek a részlegeknek szerepeltetését, mert csak igy, többszörös kereset által volt lehetséges az együttest fenntartani. 1925. őszén aztán, miu!én a kereseti lehetőségek majdnem megszűntek, a zenekart pénzhiány miatt ujbcl likvidálni kellett, anynyiban, hogy a sok pénzt felemésztő polgári alkalmazottak az állásukból eibocsájtattak. Így jutott az ezredzene másodszor is kezdő stádiumba. Szükséges voit ez azért is, mert közben megjött a lehetősége annak, hogy az egész szervezet biztos és reguláris alapokra helyeztessék. Két és fél éve tehát annak, hegy az ezredzene a mostani formájában fennáll. Ebben az időpontban a fúvóssal együtt — és pedig szószerint teljesen a semmiből — felállíttatott a szimfonikus zenekar is. Megindulta kettőzött munka, megindultak a hangszerelések a nagyszámú újdonságok kétféle letétjei a váltakozó évadok szerint. Tavasszal a fúvószenekarnak van szüksége nagyobb műsor felújítására, ősszel a szimfonikus zenének, mert az időközben divatját mult darabok, szezonbeli újdonságok a programból levétetnek. Igy lesz érthetővé, hogy a bedolgozott 300— 400 darab közül csak 222 van felvéve például a jelenlegi nyári szezon mütórába. Ez azonban még úgyis elég nagy szám arra, hogy az állandóan szem előtt tartott elv lehetőséghez képest kereszt ülvitessék, mely szerint a szezon minden egyes koncertjén mindig más es más műsor kerüljön előadásra. A fentebb emiitett időben is épp ugy, mint manapság is mindig kísértenek ugyan még az anyagi nehézségek, de hogy a zenekar mindezek dacára pénzügyileg egyensúlyozott helyzetbe került, az főleg Pongrácz István százedos, zenegondnok érdeme, aki a legnehezebb helyzetben átvéve a zenegondnokságot, okszerű gazdálkodással tűrhető helyzetet teremtett és tartott fenn. A kezdet kezdetén a legidegölőbb munka volt ezen kettős zenekarral való folytonos foglalkozás es allandó szereplés, mert csak amikor mér a befektetett munka kamatozni kezdett, lehetett gondolni magasabb célok kitűzésére. Ez a küzdelmes periódus tart még manépség is, annyiban, hogy a zenekfinek az elért felszín megtartásáért, sőt további fejlődéséért folytatott nagy munkája mellett a zenekari állandó szolgálatokon kívül még a pénzszerzes fáradtságos és sokszor nívói ontó munkájával is birkóznia kell. Hogy ilyen nehéz viszonyok között szakszempontból rövid idő alatt számottevő eredményt lehetett elérni, leg elsősorban köszönhető SzoboszlaiKovács Béla karnagynak s az ő kitűnő vezetése és a legerősebb zenekari fegyelem alatt álló legénység törekvésének, amely könynyünek látszó, de alapjában igen nehéz munkáját ambícióval és kitartással végzi. A leküzdött nehézségek közül azonban köiülbelül az utolsó nyeit megoldást a részlegek kiképzésével. Jelenleg 7 féle alakulatra osziik az együttes, amely minőségre is fokozatokat mutat, 1. teljes fuvózene, 2. teljes szimfonikus, 3. fúvós nagyrészlet, 4. szimfonikus nagyrészlet, 5. fúvós kisrészlet, 6. szimfonikus kisrészlet és 7. cigányparti-ra, amelyek kiképzett vezetőikkel most mér tel jesen önálló munkára vannak képesítve. Hogy a közönség megnyilvánuló érdeklődésének a zene mindjobban eleget tehessen, szükíéges volna, hogy a város alkalmas zenepavillont létesitsen. A Fiume előtti tér rossz akusztikája folytén ugyanis a zenekar legjobb törekvése ellenére is erejének és színének felét elveszti s az utca léi ma miatt olt finomabb darabok elő sem adhatók. A Széchenyiligeti terrasz fekvésénél fogva, a célnak szintén csak részben felel meg. Reméljük, hogy egyszer a zenepavilionra is sor kerül. * Napfényreklám békésmegyei vezérképviselete Atlasz Rt. Jókaiutca 2. Érdeklődőknek készséggel áll rendelkezésre. Megtekinthető az AEGV nagyállomásánál. Kipróbálta Ön is taliín f ügy-e legjobb szer a Salan Vígan él a házasember Elfelejti gondját-baját, Van már asszony, ki Salanna! ( Mossa Muki korpás haját MMMMMMMMMMMMMMM A miniszter nem teljesítette a vármegyel Kisgazda Egylet Mórásét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Csizmadia András országgyűlési képviselő elnöklete alatt működő Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete idei rendes közgyűlésében foglalkozott az üzletek zárórájának kérdésével és megállapította, hogy a jelenlegi zárórarendszer nem felel meg a gazdaközünség igényeinek. Beható vita utón elhatározta a közgyűlés, hogy feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben arra kéri, hogy ialuhelyen az üzleteket a mezei munka idején ne reggeli 7 órakor, hanem mór napfelkelte után kinyithassák, mert az üzletnyi'ás jelenlegi rendje mellett a fö.'dmiveseknek 3—4 órát kell a dologidőből szükségleteik beszerzésére forditaniok. Most érkezett le a kérelemre a kereskedelemügyi miniszter válasza, melyben közli az egyesülettel, hogy kívánsága teljesíthetetlen. Az üzletek nyitvatartásat ugyanis az arra vonatkozó szabályzaiok határozzák meg. Ezek szerint fűszerek, élelmiszerek és egyedarusági cikkek a napnak 16 óráján át, egyéb áruk pedig a napnak 13 óráján át árusíthatók. Ez az áiusitási idő mér olyan hosszú, hegy annak meghosszabbítása nem kívánatos és arról nem is lehet szó. Azt sem kívánhatja a gazdaközönség — mondja a miniszter válasza —, hogy az esti záróra korábbra tétessék, csak azért, hogy ennek ellenében az üzleteket reggel sokkal korábban nyissák ki. Mert a gyakorlati tapasztalat szerint a hajnali órákban a mezei munkára siető földmivelőosztályon kivül más senki sem látogatná az üzleteket, mig az esti órákban a közönség nagy része szerzi be szükségletét. Mindezek alapján a kérelmet elutasítani volt kénytelen a minisz.er, mert a jól bevált jelenlegi zérórarendszert megváltoztatni nem engedheti. A canfoat piac A terménypiac szombati árai a következők: buza 26*00—27 00, árpa 24—25*00, rozs 20.00-2100, tengeri 30 00- 3P00, zab 21'50— 22.75, köles —' '— pengő métermázsénként.