Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-04-26 / 95. szám

Békéscsaba, 1928 április 26 Csütörtök 55-& eflolyaffi, 95-ik szám BEKESHEGTEI KÖZLÖNY lB

OJLITIMAI NAPILAP £>őU(«tft«i dijak : Hsiybtn és vidékre postán Hüd*o: Begyed-ÍTti 6 pengő, egy hónapra 2 pengd. Példányonként 10 fillér. Fóasttkesitfi: Dr. GySagy&cl János F»l#16* **erke*itö i FiUpployl Sánmal S•Icfonsiüa: 7 Siarkustőcég él kiadóhivatal: Bikáacubáa, II. kertlet Petsnci Jó«a«í-té* 20. »sám alatt, Hlrdetéa dijiaabái xaerlat. A nemzeti munkavédelem szer vezete megedadályozza azt, hogy gazdaségi életünkben fennakadások álljanak bí. Csak nemrégen mult 6 éve annak, hogy Magyarországon nemzeti munkavédelem létesült. Ez az évforduló megérdemli, hogy a nemzeti munkavédelem intézményével részletesen foglalkozzunk, meit a nyilvánosság ezt — sajnos — még nem eléggé ismeri és hivatáséról még ma is különböző téves felfogások vannak el* terjedve. Magyarországon a nemzeti munkavédelem a magyar állam hivatalos szerve. Célja a közüzemek, valamint a létfentaitáshoz nélkülözhetetlen közérdekű üzemek és munkálatok zavartalan működésének bizto3Ílésa, illetve e2ok ve szélyezletése esetén a szükséges munkák elvégzése, nemkülönben a munkaeszközök ellen irányuló • támadások elhárítása. Hivatása kiterjed az elemi csapások elleni védekezésre is, sőt feladata lehet az is, hogy zavargások idején a törvényes rend és közbiztonság fentartására közreműködjék. A nemzeti munkavédelem minden politikától és pártbefolyástól mentes társadalmi szervezet, melynek semmi más célja nincs, mint az, hogy az összlakosság létérdekeit veszélyeztető zavarok idején a végpusztulástól megóvja. A m. kir. belügyminiszter legfőbb felügyelete és irányítása alá tartozik és ezen minisztérium kebelébe tartozó közbiztonsági osztály keretében, mint ennek alosztálya fejti ki tevékenységét. A szervezet következőképen tagozódik : 1. Budapest és környékének munkavédelme. 2. Egyes löivényhatóságok, fontosabb ipari gócpontok és bányák munkavédelme. 3. Közérdekű közüzemek munkavédelme. Az egyes működési területeken nemzeti munkavédelmi hivatalok látják el e teendőit Békésvármegyében a m. kir. munkavédelmi hivatal Gyulán a vármegye területére. A munkavédelmi hivatalok az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjével, illetőleg az illetékes elsőfokú rendőrhatóság vezetőjével egyetértőleg járnak el, feladatuk t működési területük beszervezése, a tagok nyilvántartása, valamint a munkába szólitás előkészítése és esetleges végrehajtása. A hivatalok működési területe a járásoknak megfelelő nemzeti munkavédelmi körzetekbe és alkörzetekbe van beosztva. A nemzeti munkavédelem szervezése és tagjainak kiválasztása nyilt toborzás és önkéntes vállalkozás alapján a nemzeti munkavédelmi hivatalkörzet és alkörzetvezetők által, társadalmi uton történik. Ha a szervezetnek igénybevétele szükségessé válik, a szervezet tegjait munkába szólitja, ami rendesen Írásbeli felhívás utján történik. A gyülekező helyeken a bevonult nemzeti munkavédelmi tagok beosztásukról értesülnek, a melynél a tagok alkalmasságét és képzettségét veszik figyelembe, alkalmazásuk — felvételük alkamával vállalt kötelezettségük alapján — vagy lakóhelyükön, a vérmegye területén, avagy az ország területén bárhol történik. Minden munkába szólított tagot igazol vánnyal látnak el, melynek alapján feladatszerű működésűk ideje alatt hatósági közegeknek kell őket tekinteni és mint ilyenek büntetőjogi védelem alait vállanak. A szervezet tagjai munkébalépésük ideje alatt megfelelő díjazásban részesülnek s baleset és betegség esetére egyetemlegesen biztosítva vannak. Ha a nemzeti munkavédelem igénybevételének szükségessége megszűnik, a inunkéba szólított tagok leszereltetnek és visszatérnek rendes foglalkozásukhoz. Vármegyénk munkavédelmi szervezetének jelenleg körülbelül 1700 rendes tagja van, mely szám aránylag csekély, de reméljük, hogy jelen ismertetés alapján még sokan fognak jelentkezni a hazafias és hasznos közérdekű szervezetbe, olyanok is, kik a nemzeti munkavédelmet eddig alig ismerték. A szervezet működése a legapróbb részletekig tervszerűen elő van készítve és állandó ellenőrzés alatt áll. A hazafias, komoly és közérdekű cél méltán megérdemli, hogy minden józan gondolkozású polgár a nemzeti munkavédelem zászlaja alá sorakozzék, azt támogassa, erősítse és ha kell, segítségre is készen álljon. Azok, akik a szervezetbe belépni hajlandók, forduljanak bizalommal a nemzeti munkavédelmi hivatalhoz, a körzet-, vegy alkörzetvezetőkhöz, főszolgabirákhoz, vagy körjegyzőkhöz, kikrél bérmikor részletes felvilágosítást kaphatnak. A N M. V, hivatal Gyulán, Kossuth Lajos tér 26. (Kopasz-féle ház) található. Hermann ttiKsa felszólalt a Ház mai ülésén Szerződések, kötésénél nem lehetünK mindig mi az áldozatot hozóK — Vámterheink nem nagyobbaK, mint a szomszédok^ — PártoljuK a magyar ipart Bndapest, április 25. Az ülés elején az elnök bemutatta a bolgár követség átiratát, melyben köszönetet mond a Háznak a bulgáriai földrengés alkalmával kifejezett részvétéért. Ezután megemlékezett az elnök a korilhusi földrengésről és indítványára a Ház elhatározfa, hogy jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét a görög nemzet iránt. Ezután a Ház folytatta a kereskedelmi tárca általános vitáját. Hermann Miksa kereskedelmi miniszter emelkedik szólásra. Azért szólalok fel most — úgymond — mert a vita tapasztalatain okulva nem akarja a vita végére halasztani azoknak az érveknek ismertetését melyeknek elmondására különös súlyt helyez. Az egyik felszólaló az amerikai kereskedelmi viszonyokkal foglalkozva arra a megállapításra jutott, hogy nekünk az ipari termelés terén a kvalitásra kell törekedni. Nem teheti magáévá ezt a felfogást az ipar, de még a mezőgazdasági termelés terén sem. Bizonyos azonban, hogy a gazdaségi körülmények az Atlanti Óceán két partján rendkívül különbözőek és Európára nézve rendkivül hátrányosak. Magyarország megteszi azt a kötelességét, hogy belekapcsolódjék abba a nagy szervezetbe, mely végül is Európa gazdasági helyzetét biztos alapokra fogja helyezni. Amikor azonban hajlandóak vagyunk kereskedelmi szerződések megkötésére, ez nem jelenti azt, hogy mi az önfeláldozásig akarunk elmenni. A velünk tárgyalók nem várhatják azt, hogy mindig mi tegyünk koncessziókat. Az igy folytatando harcok azonban csak akkor vezethetnek eredményre, ha egységes fronttal folytatjuk azt. Ezért tisztába kell jönnünk azzal, mik az ország legfontosabb gazdasági érdekei s mi az a határ, ameddig elmehetünk. Sajnálattal látja, hogy a parlamenti tárgyalások során támadást indítottak a gyárak ellen. Azt a tételt sem hajlandó elfogadni, hogy Magyarország gazdasági elzárkozoltsága lett volna oka annak, hogy Németország és Csehország megváltoztatta álláspontját es átalakítja gazdasági struktúráját. Igaztalan dolog minden felelősséget a gyáriparra hárítani. Nem mondja azt, hogy az autonóm vámtarifa tökéletes dolog, hiszen emberi alkotás. A miniszter ezután vámpolitikánkkal foglalkozott. Nyugodt lelkiismerettel állapítja meg, hogy a mi vámterheink nem haladják tul a szomszédos államok vámterheit. He-Ivesli a luxuscikkek elleni akciót. Olaszország már keresztül is vitte ezt, mert az ottani társadalom alávetette magát egy felsőbbrendű törvénynek, meg van róla győződve, hogy erre az ország gazdasági érdekéből a magyar nép is képes lenne. Arra kell törekednünk, hogy a magyar ipari termékeket propagáljuk, ugyanakkor gyárainknak kötelességük, hogy áruikat versenyképessé tegyék. A kormány az export fejlesztésére minden lehetőt megtesz. Az államvasutak tarifapolitikájáról szólva a miniszter kijelenti, hogy nincsen igazuk azoknak, kik gazdasági életünk egyetlen gyógyszerének a tarifa csökkentését tartják, mert ezzel nem lehet eredményt elérni, ha a tarifa csökkenésével nem jár együtt a hitelkérdések, a termelés és export megszervezésének kellő megoldása. Egyesek szerint kivitelünk érdekében — természetesen bizonyos rekompenzáció ellenében — az államvasutaknak csökkenteniök kellene a vasúti tarifát, mások viszont a vasutak önállóságának megszüntetésével akarják a csökkentést elérni. A kérdést szerinte is nagyon meg kell fontolni és nem zárkózik el, hogy egyes tételeknél tarifakönnyitések történjenek, de még egyszer hangsúlyozza, hogy egyedül a tarifa csökkentésével célt nem élhetünk. Rendkívül fontos Magyarország számára a magyar adriai kötelék, melynek azonban még sok akadálya áll az útjában. A beruházásokról szólva a kereskedelmi miniszter visszautasítja azokat a támadásokat, mintha a kormány nem feltétlenül szükséges és produktív célokra fordította volna az összegeket. Evangélikus tanácsülés Szarvason (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szarvasi ág. hilv. ev. egyházközség tanácsa 1928. évi április 24 én, kedden délelőtt 10 órától a7. egyházközség tanácstermében ülést tartott, amelyen 75 egyháztanácsos volt jelen. A tanácsülés tudomásul vette az uj központi iskola építésével kapcsolatos ügyeket és intézkedéseket, majd néhány kisebb ügy után rátért a fontosabb ügyek tárgyalására. Az árvaház és a vele kapcsolatos uj központi iskola biztosítását 35 ezer pengőben állapította meg. Tudomásul vétetett Pesthy Pál dr. igazságügyminiszter egyházközségi felügyelőnek köszönete a legutóbbi kitüntetése alkalmából való üdvözléséért. A számvizsgálóbizottság jegyzőkönyve tudomásul vétetett s az abban foglalt összes javaslatok határozat erejére emeltettek.