Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-01-10 / 7. szám

Báktesba* 1928 január 10 Kedd 5541 Molyara, Ml aám BEIESMEGYEI g' POLITIKAI NAPILAP SUOsstM SJftia : Htlyban í* vidékre postán kftldre: mmdtna S pengő, egy hónapra 2 ps«$5. pTldínyonként 10 ÍUMt. FócmtkMstfi: Dr. OfSugyM Mao* Felelő* iMükmitő i i1%layl Sáaraal ^aieíosux&ai: 7 SMtk«*itő«6g é* kladóhlTsU:: B*ké»e»S"bí

l II, kerfiUt Ferenci Jómei-tér 20. tűim slatl, Htedoté* dijra&báx » seriül. ami a munkaviszonyok terén lényeges rosszabbodást idézett elő. A közigazgatás általános menetében változatlanul az a helyzet, hogy az állandóan emelkedő ügyforgalmat, a hivatalos órák lényeges meghosszabbításával is alig lehet a mostani személyzettel elgezni. Ez érthető is, mert a közigazgatásnak állandóan ígért egyszerűsítése helyett fl szarvasi tanitóK Közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósitásaj Harmincöt éve annak, ahogy egy szép tavaszi napon, fiatalabb ta nitók buzgólkodása folytán, a szarvasiak volt büszkesége, Benka Gyula főgimnáziumi és tanitóképzőintézeti igazgatónak elnöklésével megalakult a szabad, önálló, független szarvasi helyi tanító egyesület Nem a kényszer, hanem a közóhaj, a közszükség hozta létre. Szervezetét illetőleg egyedül áll az ország tanítóegyesületei között. Nem általános, de helyi egyesület, kizárólag egy község területére szorítkozó. Zászlajára az „önművelés", a „kartársi szeretet" jelszavak vannak felírva. E jelszavak mellett híven tartottak ki eddig az egyesület tagjai s bizonyára ezután is kitartanak mellettük. A tagok, részben hivatalos rendelkezés folytén* részben szereplési vágyból más tanítóegyesületekben í& résztvesznek, de azért a helyi egyesületet el nem hanyagolják, mert nem találnak sehol annyi kollegiális jóindulatot, egyetértést, egyetakarásf, mint itt. Áldozatkészséget, kitarló lelkesedést és munkásságot illetőleg nem igen van még egy hasonló tanítóegyesület. Jótékony intézményeivei eddig is sok tanitóözvegyet és árvát gyámolított s a tanitók szorgalmasan tanuló gyermekeit nem egy ízben jutalomban részesítette. Az egyesület január 6-án délelőtt 11 órakor tartotta iende# évi tisztújító közgyűlését tagjainak élénk érdeklődése mellett. A gyűlés Rohoska Géza egyesületi elnök megnyitó beszédével és elnöki jelentésével kezdődött. Jelentése szerint a tagdij 10 pengő. Az Eötvös-aiapra és a Magyarországi Tanitók Szövetségének minden tag után az egyesület fizeti a tegdijakat. Az elmúlt évben hat taniló özvegye nyert gyámolitást, 12 taniló gyermek kapott ösztöndíjat, 4 taniló fiu helyeztetett el a budapesti Tanitók Házában. Molnár János nyugalomba vonulása alkalmával érdemeinek elismeréséül tiszteletbeli tagnak választatott. Özv. Fertig Aiajosné, Konyecsai Jénos és Falusi Pál tagok 25 éves tanítóskodásuk évfordulóján az egyesület társasvacsoiát tartott. Március 15-én és október 6-án látogatott nyilvános ünnepelyt taitott az egyesület. Az egyesület céljaira a tagok 300 P önkéntes adományt gyűjtöttek. Hősek szobra leleplezésekor ez egyesület koszorút helyezett a szoborra. Az 1928. évi költségelőirányzat 575 pengőben állapíttatott meg. Pataki Jánosnak azon indítványát, hogy a tanyai tanítóknak a közs^gbelieknél nagyobb fizetés adassék s minden 5 évi szolgálat után az állam részéről személyi pótlékben részesüljenek, a közgyűlés elfogadta s beterjeszti a Tanitók Országos Szövetsége elnökségéhez. Tanügyi kongresszuson az egyesület 25 taggal képviselteti magát. A nyár folya mán az egyesület jótékonvcélu intézményeinek gyarapítására nyilvános táncmulatságot rendez az Erzsébet ligetben. Tisztujitáskor elnöknek Rohoska Géza, alelnöknék Brachna Gábor, jegyzőnek Berger Jenő, pénztárosnak Rohoska Béla, könyvtárosnak Rohony Pál választattak meg egyhangúlag. Választmányi tagok: Franko Mihály, Falusi Pál, Pataki János. Számvizsgálók: Jánovszki György, Kaffán Béla és Blonder Salamon. A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget azzal a közös óhejjal, hogy a szarvasi helyi tanítóegyesület örökké álljon, virágozzék, mint önálló, szabad egyesület, melynek tagjai nem parancsra, de szivük sugallatát követve munkálkodnak. fl cseheket még mindig idegesiti a szentgothárdi incidens fl beígért jegyzék még nem érkezett meg a Népszövetség titkárságához London, jan. 9. (MTJ) A Times prágai levelezője szerint a szent' gottháidi incidenst a cseh kormány továbbra is figyelemmel kiséri, a hivaiaios köröknek az az álláspontja ebben az ügyben, hogy meg kell várni a tényállás felderítését, mert eddig csak ellentmondó jelentések érkeztek. Jelenleg élénk eszmecsere folyik egyrészt Prága és Belgiád, másrészt Budapest között, hogy az esetet egyszerű vámincidensnek minősítsék e, vagy politikai jelentőséget tulajdonítsanak neki. Ha a jelenleg folyamatban lévő vizsgálat azt állapítaná meg, hogy a fegyverek tiltott uton jöttek Magyarországra és ott is maradtak, akkor a kisentenie közös felszólalást fog intézni a Népszövetség hez, melyben felkéri, hogy a jövőben akadályozza meg a békeszerződés tilalmainak megszegését Magyarország által. Hivatalos köiökben ugy láiják, hogy a legközelebb dönteni fognak e kérdés tekintetében. A félhivatalos Práger Presse levelezője szerint a kérdéses küldemény 1200 olyan gépfegyveralkatrészböl állott, amilyet Magyarországon nem tudnak előállítaniBukarest, jan. 9. (Oiiení Rádió) A független Cuventul sürgeti, hogy a kisentente lépjen fel Magyarország ellen. Valamennyi lap részletesen foglalkozik a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyével. Genf, jan. 9. A Népszövetség főtitkári hivatalában semmit sem tudnak a kisentente kormányainak jegyzékéről a szentgotthárdi események ügyében, noha a külföldi lapok már tegnap jelezték, hogy a kisentente felszólítást intézett a Népszövetséghez, hogy rendeljen vizsgálatot a fegyverszállítás ügyében. A főtitkárság valószínűnek tartja, hogy a kisentente nem mulasztja el a jó alkalmat, amikor felhívhatja a Népszövetség figyelmét a „magyar veszedelemre". fl vármegye tisztiKara óriási munkát végzett az elmúlt esztendőben fl KépviselöválasztóK névjegyzékének kiigazítása nem éri meg a költségeit — fl földbirtokreform következménye: munkáselbocsájtás — flz alispán decemberi jelentése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye alispánja Daimel Sándor dr. decemberi jelentésében ezúttal különösen érdekes adatokról számol be, melyek egyrészt bizonyságot szolgáltatnék arról, hogy a beígért közigazgatási egyszerűsítés csak igéret maredt, másrészt ennek következtében rámutat arra a roppant munkára, amelyet a csökkentett létszámú tisztikarnak el kell végeznie. Nagyon érdekes a képviselőválasztók névjegyzékének kiigszitásárólszólő megállapítás, nagyon szomoiupedíg a löidbirtokrendezéssel kapcsolatos munkáselboc8ájtásokról szótő jelentés. Az alispán jelentése főbb vonásaiban a következő: A kereskedelem terén az ünnepek alatt bizonyos fellendülés volt eszieihető. Az iparosok helyzete változatlanul kedvezőtlen. A gazdasági helyzet terén felemlíti azt a tényt, hogy a földbirtokreform következtében több urada. lomban január 1 en nagyobbaranyu cseléd elbocsejtHb tüitcijí, az ujabb rendeletek mindig csáb több és komplikáltabb munkával terhelik a közigazgatást. A decemberi közgyűléshez beterjesztett tevékenységi kimutatás adataiból is megállapítható, nemcsak a központban, hanem a járásokban is az ügyforgalom lényeges emelkedése, ugy, hogy több főszolgabíró előterjesztést tett az alispánhoz kisegítő munkaerő engedélyezése irént; a kérelmeknek azonban fedezet hiányában nem tud eleget tenni. A jövő évi háztartási költségvetésben azonban mér feltétlenül gondoskodni kell a hiányzó munk»erőV pó^é'árók A vármegye folyó évi háztartási költségvetését a belügyminiszter felülvizsgálta s annak eredményét a mult év utolsó napján közölle a vármegyével. A költségvetésből több tétel elvi okokból töröltetett, nagyban és egészben azonban a költségvetés ugy, ahogy azt a töi vény hatóság megállapította, jóváhagyatott. A községek hozzájárulásával fedezendő költségvetési hiány, a folyó évben mintegy 120 000 pengővei több, mint tavaly, aminek magyarázata az, hogy az orosházai főszolgabírói lak újjáépítésével, a vármegyei székház kibővítésével és az uj helyiségek felszerelésével igen nagy költségek merültek fel. Békésvérmegye folyó évi háztartási költségvetésében előállott hiány a póíedót 2 szézalékkal növelte, de még igy is Békésvármegye a legkisebb pótadóval adminisztráló vármegye az egész országban, mert Békésvérmegye 14 százalékos póladójával szemben a többi vármegyékben 18—33 szazaiékos pótadókat kell a hiányok fedezésére kivetni. A központi közigazgatásnál a mult évi ügyforgalom adatait az alábbiakban ismerteti: Beérkezett az alispáni iktatóba az 1927. évben 31987 ügydarab, 1926-ban 27895. A közigazgatási bizottsági üpyek száma : 1927. évben 8602, 1926. évben 6330 volt. Kihágáai ügy beérkezett 1927. évben 1479, 1926-ban 1103 darab. Az országgyűlései képviselőválasztónévjegyzékek kiigazítására és összeállítására vonatkozó ügygarabok száma 1927. évben 202, 1926. évben 255 volí.