Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-01-10 / 7. szám

2 BPKtfHwwm"! ffOtttflírf Békéscsaba, 1928 január 10 A fentiek összegezése után megállapítható, hogy az 1927, évben az ösz szes beadványok száma: 45655, 1926 évbeü pedig 39715 volt. A szaporodás tehát 5940 ügydarab. A várm. árvaszéknél 1927 évben 28421, az 1926 évben 28008 ügydarab volt feldolgozandó. A fent említett ügydarabokban nem foglaltatnak benne az isko lénkivüli népmüvelés ügydarabjai, a mult évben 1134 darabot, az 1926. évben pedig 1062 darabot tett ki azok száma. Az ügydarabok számából azonban sok esetben nem lehet megközelítőleg sem megállapítani azt a nagy munkát, amely a közigazgatás munkásait terheli. Ebben a tekintetben rá keil mutatni arra, hogy nincs semmi nyoma a tevékenységi kimutatásban annak az óriási munkának, amely az országgyűlési képviselőválasztók (107.000 választó van 8 választókerületben) névjegyzékének évenkénti kiigazításával és összeállításával jár és amely két munkaerőt egészen az év végéig napi 2—3 órai rendkívüli munkával igénybe vesz. Á legújabb végrehajtási belügyminiszteri rendelet szerint, a névjegyzékek évenkénti kiigazításával járó már fentebb említett több hónapra terjedő munkálatok megint lényeges munkatöbbletet jelentenek, mert az uj rendelet szerint a kihagyottaknak és az újonnan felvetteknek jegyzékét, amit eddig az összeiróküldöttságek készítettek el, ezentúl itt a központban kell összeállítani, emi tekintve, hogy a vármegye 8 választókerüíeíébeh 107.000 a választók száma, több hétre terjedő ujabb több munkát jelent. Felfogása szerint az a 2—3 százalékos különbözei, ami az évenkénti teljesített kiigazítások szerint a választók névjegyzékében előáll, nem éri meg azt az óriási nagy munkát és azt a sok milliárdra rugó költséget, amely az évi kiigazításokkal együtt jir és teljesen elegendő lenne, ha a névjegyzékek 5 évenként vagy legfeljebb 3 évenkint igazíttatnának ki. Enyhült a pozsonyi veszély Pozsony, jan. 9. Vasárnap az árvízveszély valamivel alábbhagyott. Közvetlen veszély pillanatnyilag nem fenyeget. A jégtorlaszok között sikerült egy 1 és fél km. hosszú csatornát létesíteni, melyen keresztül a viz lassan lefele folyik. Az árvizbizottség tol vábbra is permanenciában van. Cáfolják maniu külföldre menetelének f)irél Bukarest, jan. 9. (Orient Rádió.) Maniu, a román nemzeti parasztpárt vezére Kolozsvárott kijelentette, hogy teljesen alaptalan a Neue Freie Presse-nek az a híre, hogy ő külföldre megy. Hazájában merad — mondotta Maniu — és folytatja a hadjáratot a liberális párt ellen. A nemzeti parasztpárti lapok visszautasítják azt a vádat, hogy a pártvezér utazásának politikai megbizásszerü jellege van. fl Kőművesmesterek Küldöttségben voltaK a polgármesternél fl Kontárok, ellen való szigorú eljárást KértéK, továbbá az épitKezéseKnél a városi szabályrendelet 12-iK paragrafusának szigorú betartását (A Közlöny eredeti tudósításaJ A Békésmegyei Közlöny többb izben szóvátette már a csabai kőművesmesterek panaszait, melyek a gombansódra elszaporodott kontár épiíők ellen hangzottak el. Esek a kontár építők mig egyrészt jogosulatlan versenyt folytatnak az iparukat jogosan gyakorló kőművesmesterekkel, addig másrészt igen érzékenyen károsítják meg a legtöbbször naiv, hozzá nem értő épittetőket is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint oz a tény, hogy a legutóbbi vihar a Ba kucz portákon egy sereg tfizfislet döntött le. A ledöntött tűzfalak megvizsgálása alkalmával kitűnt, hogy az előirt vaskötésak valamennyi tűzfalból hiányoltak, ami a legbiztosabb jele a kontárságnak. Tekintettel arra, hogy ez a jelenség az egész országban általános, sőt egyes helyeken, így Budapesten és környékén már a Iegerélyesebb védekezés is megindult a kontárok ellen, a csabai kőművesmesterek is akcióba léptek saját és a közönség érdekeinek védelmében. Hétfőn délben Romváry Iván dr. ipartestületi titkár, Lipták János, Patay János és Baukó György kőmüvesmes terek küldöttségben jártak Berthóty István dr. polgármesternél és Ádám Gusztáv műszaki tanácsosnál. A küldöttség mindenekelőtt számos példával igazolta egyrészt azt, hogy az építőiparban a kontárok 3záma mennyire megnővekedetl, másrészt ezt is, hogy munkájukkal mekkora kérokat okoztak a közönségnek. Példákkal igazolták azt is, hogy a kontárok, akik ilyen minőségben persze az adózásban ssm vesznek részt a jogosult iparosokkal egyenlő mértékben, ettől eltekintve miérl képesek olcsóbb árajánlatokat tenni. A kontárok ugyanis felelőtlenségük tudatában rendszerint 20—30 százalékkal olcsóbbért vállalnak egy-egy építkezést, mikor azián a munka előrehalad, se vége se hossza a felek folytonos pu -sípolásának, akik rendszerint inkább fizetnek, csakhogy építkezésük befejezhető legyen, ugy hogy végeredményben drágább érőn jutottak hoxzáa koníármunk&hoz, mintha jogosult iparossal végeztették volna az építőst. A küldöttség ezután arra kérte a polgármestert, hogy a jövőben szigorúan tartassa be a szabályrendelet 12 ikparagrafusának intézkedéseit: továbbá arra is, hogy a mérnöki hivatal a jövőben csak azon építésre adjon engedélyt, melynek kőművesmesterét is bejelentették. Végül felhívták a polgármester figyelmét a főváros és környékén alkalmazott ama gyakorlatra, mely szerint a törvény nemcsak a kontáriparost, hanem az ilyennel munkáttatót is szigorúan bünteti. Berthóty István dr. polgármester sok jóakarattal hallgatta meg a küldöttség jo^oa és indokolt panaszai! és megígérte, hogy a jövőben fokozottabb mértékben fog a mérnöki hivatal is ellenőrzést kifejteni nemcsak az építési engedélyek megadási, hanem a folyamatba tett építkezéseknél is. N ízetünk szerint azonban a bajon legradikálisabb módon maga a közönség segíthetne az által, hogy mindennemű munkát csak arra jogosult iparossal végeztetne el. E célból az építtető felelőssé téteíe fővárosi mintára mindan esetre hasznos dolognak bizo nyúlna. pestről Csabára ssökőft, mert kíváncsi volta városra Az útiköltséget ugy eme'.te el apja szekrényából (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy pöttöm kis fiúcska állott ma negy szepegve Papp Zsigmond dr. rendőrfogalmazó ejőtí. Az aranygombos kékkabái alatt a nagy szurkolásban bármennyire is tartotta magát az apróíság, megmegreszkettek a lábikrái. Kihallgatása során kiíünt, hogy a 12 éves fiúcskára a csabai pályaudvarom szolgálatot teljesítő rendőrőrszem lett figyelmes, akinek azián a gyerek elmondotta, hogy Budapestről szökött meg szülei lakásáról és most már nem tud mihez kezdeni. A szepegő, gyámoltalan kis lurkót a rendőr aztán előállította a kapitányságon. A rendőrfogalmazó kérdéseire nagy sóhajtozva és a könnyeit nyelve mondotta el, hogy éppen most tanultak Békéscsabáról s mert ő nagyon kivácsi voít arra, hogy milyen a vá<os, édesatyja szekrényéből kivett 30 pengőt s azzal leutazott Békéscsabára. Mikor azonbaA ideért, itt már megállt a tudománya és nagyonszeretett volna már otthon lenni. A rendőrség nyomban táviratozott a fiúcska szüleinek, ekik alig egynegyed óra múlva már feleltek is : „A gyorssal érkezünk, kérjük fiunkat addig megőrizni." Persze, hogy megőrzik. A kis imposztornak pedig, amikor megmondották, hogy megjött a távirat — éppen nagy szuszogva nyelte az ebédfalatokat — bár nagy megkönnyebbüléssel sóhajtott fel,mégi8 mintha öröme nem lett volna teljes. A fogalmazó meg is kérdezte : — Na, mi az ? Talán nem is örülsz ? — De örülök, bácsi kérem, csak azt szeretném tudni, mit mond majd apukám, ha megérkezik? Hát ez bizony indokolt kíváncsiság .;. Hogyan büntették egykír a lázadókat megyémben? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Más idők, más emberek, de más törvények is. A botozás, a deres, a szégyenfa már a muité, a kerékbetörés, felnágyelés pedig valósággal a mult legborzadályosabb emlékei közzé tartoznak, holott a büntető igazságszolgáltatás valamennyit alkalmazta Bikésmegye területén is. Mikor 1735 ben a pácskai ráckapitány, Pero által támasztott parasztlázadás alaposan feldúlta Békésmegye nyugalmát, az államhatalom a legnagyobb eréllvel igyekezett elfojtani azt. E zendülésben a megye 18 községéből 14 vett részt s csak Szarvas, Gyula, Endrőd és Kítegyháza maradiak távol. A tárcsái véres ü'közet után azonban leverték a iázedókat s a főbünösök: Pero vasv Szegedinecz Péter, Sebestyén János, Szilassi István, Pásztor András a Budán hozott ítélet szerint, mint: „nefandae insurrectiones, autores, fabricatores et concitatores", halálbüntetéssel sújtattak, még pedig kerékbetörésre, holtuk után felnégyelésre s I^nyuzásra. Az Ítélet végrehajtása után testrészeiket Árud Nagyvárad, Sarkad és Szentandrás mallett akasztófára függesztették ki, elrc'tentő példasdlsul. (K. EJ Mfreins li-én kezdődnek a bajnoki mérkőzések (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi ahzövetség a csabai osztálybajnokság tavaszi sorsolását az alábbiakban ejietíe meg: Március 11. CsAK-GyAC, GySC-MAFC, OTK—S irkád, Egyetértés—Előre, Turul—OMTK. Március 18 Turul—GvAC. GvSC—Sarkad, OTK-CsAK, MAFC—Egyetértés. Március 25. ChAK-GvSC, GvAC—MAFC, Egyetértés—OTK, OMTK-Sarkad, Előrey Turul. Április 1. Eiőre—GvAC. OMTK—Earvetértés, GySC—OTK, S irkád—Turul. Április 8., 9. Szabad napok. Április 15. OMTK—Eiőre, CsAK—MAFC. Április 22. Sarkad—GyÁC, Előre—GySC, OTK—MAFC, Egyetértés—Turul. Április 29. OTK—Előre, CsAK—OMTK. Május 6. G v 4C—Esv^tértés. Turul—CsAK, OMTK—GySC, M ^.FC—Sarkad. Május 13. Tilalmi nap. Május 17. Szabad nap. Május 20. GvAC—OMTK. Előre—MAFC, Turul—OTK, Egyetértés—GySC, Sarkad—CsAK. Május 27„ 28. Szabad napok. Junius 3. GySC—GyAC Egvetért^s-CsAK. MAFC—Turul, OMTK—OTK, Előre —Sarkad,