Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-27 / 270. szám

Békéscsaba, 1927 november 27 BÉKÉSME6TE1 KflZLflNT 3 Tanácsülés A pénteki tanécsülésben a következő ügyek nyertek elintézést: Iparigazoiványt kaptak: Muntyán János pék, Boldis Pál pék, Szulimán Vikiorné élelmiszerkereskedő, Lilinger István borkereskedő és Czizmár János bérautó fuvarozó iparra. Vasárnapi nyitvatartási engedélyt kapott Szász György. Épitési engedélyt kaptak: Turesek Kálmán, Petrovszky István, Rokka Rt., Liker Pál és Gyurkó Jánosné. Elutasította Benyó Pál épitési engedély iránti kérelmét. Panaszos levél Erzsébethelyről Kaptuk és közreadjuk az alábbi panaszos levelet: . Tisztelt Szerkesztő UrJ Engedje meg, hogy a legutóbbi közgyűlésen történtekkel néhány szóben mi,érdekelt erzsébethelyiek a nyilvánosság előtt foglalkozhassunk s panaszainkat itt adhassuk közre. A közgyűlésen felszólalt Varga E. András erzsébethelyi képviselőtestületi tag a betonjárda kiépítése, úgyszintén a Noithon-kutak ügyében. Mindkét kérdésben a mi jogos érdekeinket képviselte. Való igaz, hogy a járdára szükség van éa nem kevésbbé szükséges a Northon-kutak kimosatása, tiszti' Íá8a is. Ha a járdát nem kapjuk meg, ugy nagy kerülőket vagyunk kénytelenek lenni, hogyha nem akarunk nyakig sárban járni. Mindez elkerülhető, ha a járdaszakasz a Közraklártól a MÁV épületéig kiépülne. A villanyvilágításunk is lehetne jobb, mert bizony sokszor megtörtérik, hogy sötétségben maradunk. Sajnálaltal kell itt megemlítenünk, hogy valahányszor erzsébethelyi ügjről volt szó a képviselőtestüíeibc n, annak mindig akadtak ellenzői, különösen a gazda tagok között. Példának felemlítjük a következő eseteket: 1. Az Orosházi müut kiszélesítése. 2. Az Orosházi-ut fásitása, rendbehozatala és öntözése. 3. A hídmérleg felállítása. 4. A mellékutcák járdaépítése, ivóvizet szolgáltató kutak fúrása. 5. A Tompa-utcának a temetőig való kikövezése. 6. Mellékutcák világítása és még több kisebb üsy, melyekben ügyünnem érdemeltük meg a mostoha bánásmódot, melyben bennünket a képviselőtestület részesít. Jobb belátásra és több méltányosságra kérjük a képviselő urakat, mert ellenkező eseiben igazán azon kellene gondolkoznunk, hogy nem lenne-e érdemesebb önálló községi életet kezdenünk. Vagyunk fek. Szerkesztő urnák Békéscsaba, 1927 nov. 26. igaz tisztelettel Több erzsébethelyi lakos. Leszállítottál^ a hadikölcsönsegélyezés értékhatárát KedvezményeK a volt ház- és földtulajdonosod valamint az árváK részére ket képviselő Varga E. András felszólalt. Ezen felszólalások alkalmával a kisgazda képviselő tagok a legtöbbször a rideg elutasítás álláspontjára helyezkedtek, sőt nem ritkán, mint a legutóbb is, amikor a járda 25%-os hozzájárulását követelte, ezen követelést nagy nevetéssel fogadták. Mi már sokszor hangoztattuk, hogy éppen olyan adófizető polgárai vegyünk a városnak, mint a belterületiek, miért is igazán Budapast, rov. 26 A tegnapi minisztertanács foglalkozott a hadikölcscnkötvények karitatív valorizációjának kérdésével. Az eredeti tervezeten számos módosítást viitek keresztül. Ezek közölt egyik legfontosabb változtatás, hogy a segélyben részesülő kötvénytulajdonosok kötvényérték hatérát 5000 pengőben állapították meg az eredeti 10.0C0 pengő helyett Tehát a karitaiv valorizáció ennek alapján azokat érinti akiknek — amenynyiben egyéb feltételeknek megfelelnek — legalább 5000 korona névértékű hadikölcsön van a birtokukban. A kormány, amint ezt ma Vess József népjóléti miniszter a felsőház folyosóján a sajtó képviselői előtt kijelentette, csak a tiltó jövedelmi értékhatárhoz kénytelen ragaszkodni. A módosítások tehát a tervezet többi rendelkezései körül forognak, Ami a tiltó értékhatárt illeti, az alól is kiveszik azokat, kik annakidején házukat, vagy földjüket adták el, hogy hadikölcsönt jegyezhessenek és igy veszíetlék el a vagyonukat, továbbá az árvákpínzét. A testületek és alapítványok hadikölcsönvalorizólása kivül esik ezen a rendelkezésen. Megjegyzendő, hogy a tiltó jövedelmi határok kiterjesztésénél azoknak, kik annak idején házukat, vagy földjüket eladták, illetőleg az árváknak egyénileg keli kérniök a segélyt., 3200 ismeretterjesztő előadást tart a népművelési bizottság a megyében Eddig közel 2000 felnőtt embert tanítottak meg irniolvasni — 95 népkönyvtár Békésmegyében datíanság és műveletlenség ellen. Idekint ez ember csak pár 30! ro3 újsághírekből, meg hirdetményekből értesül róla, hogy itt, vagy ott a népművelési bizottság ismeretterjesztő előadást tart. Néha érdekes és tanulságos moziképek ről is hallani, meg hogy felnőtt emberek kissé restelkedve járnak a nagyok iskolájába betűvetést meg számolást tanulni. Olyanok ezek, mint a nagy hedmüveletek apró helyzetképei. De itt, az íróasztal meilelt, a szines rajzú térképeken, a pompásan áttekinthető grafikonokon, a mindenre kiterjedő statisztikai kimutatásokban, impozáns teljességében bontakozik ki EZ a grandiózus küzdelem, (A Közlöny eredeti tudósítása.) A renoválás alatt álló, feldúlt vármegyeháza egyik szűk folyosóján, cieg boltív aljában szerény kis szoba, egyszerű, szürke falán titokzatos jelekkel, térképekkel, néhány arckép és fényképfelvétel és sok, sok irat valahogy a harctéri kommandók gránáttól megbujt fedezékeire emlékeztet azzal a különbséggel, hogy fegyverek helyeit garmadában éli benne a könyv. Valóban hadszíntér ez, háborús nyelven operációs terület, ahonnét a megyei népművelés vezérkari főnöke, Tantó József népművelési iiikár irányítja hadműveleteit a kuitura fegyvereivel a kuitura ellensége, a iuamelyet a népművelési bizottság fejt k> a megye népének kultúrájáért. Egy pillantás a népmüvelés állomásait feltüntető hatalmas térképre s látjuk, hogy népművelési tevékenység folyik a vármegyének nemcsak valamennyi községében és városéban, de ez öszszes tanyai körzetekben is. Alig van 2—3 kilométernyi körzet, amelyben ne szolgálna egy-egy iskoia a népmüvelés székhelyéül. Csak a Sárrét úttalan puszlaságain ritkábbak az ilyen oázisok, illusztrálva egyszersmind azt is, hogy ezen a területen nemcsak a föld, de az agyak megmunkálása terén is nagy feladatok várnak még megoldásra. Az oktatók benyújtott és elfogadott előadás tervezeteiből megtudjuk, hogy az 1627—28. évben 3200 ismeretterjesztő előadás ven előkészületben. Egy ilyen előadás hallgatóinak száma 20 és 200 között váltakozik s ezekből a számadatokból s az előadási helyek szétszórtságából is megállapítható, micsoda nagy tömeg s a népnek milyen mély rétegei azok, ahová a bizottság felvilágosító és oktató munkája lehatott. De figyelemreméltók a tárgykörök is, amelyekből az előadások anyagukat merítik. Az ember lelki és erkölcsi világa, az emberi test ismerete, közegészség, gazdasági ismeretek, szülőföld és honismeret, közgazdaság, számolás és mérés, a társadalomtudomány és jogalapjai, nemzeti élet és művelődés, mind olyan témakörök, amelyeknek feivilágositó és gyakorlati volta mellett azok nevelő hatása sem vitatható el. Es hogy a hasznost a kellemessel kösse ösz»ze, nem hiányzanak az ének, szavalatok, zeneelőadások, monologok, dialogok stb. sem. Ezenkívül műsoron szerepel mintegy 400 műkedvelő előadás az önképzés és szórakoztatás céljaiul. Rendkívül értékes eleme a bizottság munkájának az analfabéta tanfolyamok. Ez és ben 10 ilyen tanfolyamot tartanak. A bizottság 5 éves munkája alatt közel 2000 felnőtt embert tanítottak meg írniolvasni. Nem lehei méltányolni kellően ennek nemzeti jelentőségét. De ezenkívül még 43 egyéb tanfolyamot tartanak, közöttük itt Csabán például egy ingyenes gyorsíró tanfolyamot is. És akik megtanultak, vagy tudnak olvasni, azoknak 95 népkönyvtár áll a megyében rendelffia és minden este Vörös Misi cigánykirály teljes zenekara l&angversenyez a, Prófétaiban Pütpöki (íarcos Püspöki fajbiífok Szombat és vasárnap nincs záréra!! O'csó árak TELEFON 321 SZ.