Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-27 / 270. szám

2 BÉKÉS3EEGYM KÖZLÖM Békéscsaba, 1927 november 27 RUHARENDELÉS ELŐTT KÉSZÍTSÜNK KÖLTSÉGVETÉST • I 1 Szembeszökő megtakarítás érhető el férfiszövet, felöltő és télikabát kelmék beszerzésénél, SSUl^S^HMT mert cég

emnél a vevőközönség első ^ Áruház, Békéscsaba A szegény emberek ijedten szaladtak fühöz-fához s elmentek Bud Jánoshoz is. aki képviselőnk. A pénzügyminiszter urat a küldöttség nem találta Budapesten, erre Csizmadia András kisgazda képviselőhöz fordultak, aki készséggel vezette őket Mayer János földmivelésügyi miniszterhez, aki megigérte támogatásét. Hazajövet pedig összeültek az erzsébethelyi panaszosok s panaszaikat írásba foglalva elküldték a képviselő miniszter ur cirnére. Innen azonban mind a mai napig semmi választ nem kaptak. Igy azután újból Csizmadiát keresték fel, hogy panaszukat vigye a parlament elé, ami most szerdán interpelláció formájában be is következett Mindezt pedig az erzsébethelyiek kifejezett kívánságára azért hoztuk nyilvánosságra, mert kétségtelen, hogy a kerület és képviselője között a kontaktusban valahol hibának kell lennie. Mi ki zártnak tartjuk, hogy Búdnak erről a dologról és az erzsébethelyiek panaszos memorandumáról tudomása lehetne, viszont nagyon furcsa s ezen változtatni kell, hogy egy bár nagyon tiszteletreméltó és lelkes, de mégis csak idegen kép viselő utján a parlamentben értesüljön választópolgárainak bajáról. Nem szélesíti ki a az átpró gyalogjáróját és sem magasítja a korlatokat Rövidesen elkészül az iu gyalogatjaró (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az erzsébethelyiek mér ismételten felszólaltak az Orosházi-uti vasúti átjáró ellen. A panes?ok főként a szük gyalogjárók és az alacsony korlátok ellen irányultak. E penaszok tárgyóban már a véios előijérósóga Í3 átirt a MÁV igazgatóságához, kérvén a panaszlőtt gyalogjárók kiszélesítését és a korlátok magasítását. A MÁV most válaszolt tz áí iratra & abban a város kérését elutasította azzal ez indokolással, hegy « költséges átalakítást mér csaK azért sem teheti meg, mert a városnak mód jában volt a híd megépítése alkalmával tiltakozását bejelenteni, ami azonban akkor nem történt meg. Bejelenti a MÁV végül azt, hogy az uj gyalogátjáró hid vasszerkezete elkészült s a hidat rövidesen át is fogják adni a forgalomnak. Fávai-Vajna Ferenc főbányatanácsos Békéscsabán FöldgáznyomoK után Kutat az Alföldön — BéKésgyulát és Környékét már bejárta - ÉrdeKes tudnivalóK mindazon KözségeK részére, melyeK artéziKut furásánaK gondolatával foglalkoznaK valami irányító dolog a vizkereeés segítségére. Itt nincsenek hegyek, szaktdékok, melyednek rétegezéséből és szerkezetéből következtetéseket lehelne levonni. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pávai'Vajna Ferenc főbányatanácsos neve nem ismeretlen olvasóközönségünk előtt, mert hiszen alig van az utóbbi időben eredményes fúrás, melyet nem az ő szakvéleménye alapján indítottak meg. De túlnyomórészt az ő nevéhez fűződik a hajdúszoboszlói immáron világhírűvé vált jódos hévforrás feltárása is. A főbányatanácsos a háború óta számtalan kutatást végzett a Dunéníulon, mejd az Alföldön, a Hortobágy és Debrecen környékén, ujabban az Alföld délkeleti részén, igy a mult esztendőben Békésgyuiát és környékét járta be. Most Békéscsaba és környéke lévén soron, pénteken városunkba érkezett s Ádám Gusztáv műszaki tanácsossal nyomban ki is ment Csanádapácára az ottani Oberschall féle melóm gázforrésdnak megtekintésére. Szombaton Békés csaba artézi és furt kútjait, — köztük a gőzfürdőit is — szemlélte meg, hogy a kulák fúrási adatai alepján véleményt alkothesson magának a város és vidéke altalajának szerkezetéről, főként abból a szempontból, hogy a harmadkori réteg olyan természetO-e, hogy áramló hévvizre, vagy földgázra a réteg megfúrása utján számiiani lehetne. _ A főbányafanácsos szíves volt szerkesztőnknek érdekes felvilágosításokat adni azokról a negysza bésu és mindinkább sikerre vezető 1< u'atásokróf, melyeket most ez Alfölden végez mór eszfendők óta s melyek most különösképen érdeklik megyebeli községeinket úgyszólván kivétel nélkül. Ez alkalommal felvilágosításainak főbb verésokban csak állalénos részét hozzuk. Tatén a legfontosabb általánosságban az a kijelentése, hogy ártézifeut furcsához csak ugy ötletszerűen hozzáfogni nem szabad. Az Alfö'dön ugyanis alig van A geofizikai mérések sem vezetnek minden esetben eredményre, sőt nagyon sok esetben teljesen hasznavehetetlen adatokat szolgáltatnak. A legjobb példa erre a Hortobágyon és attól 28 kilométerre levő furés Hajdúszoboszlón A hortobágyi fúrás eredménytelen, maradt, mig a geofizikai uton megállapított por ttól 4 kilométerre eszközölt fúrás Hajdúszoboszlón óriási sikerrel jért. Mindezekből iűtható, hogy a köííséges ártézikut furés előít feltétlenül kikérendő a geoíogusok szakvéleménye és tanácsa. Természetesen más dolog ivóvizet keresni, mini hévvizet, gézt, vagy esetleg olajat. Éppen ezért csak kettőzött figyelemmel kell lenni arra, hogy ne csak a furá3, hanem annak előkészítése is szakszerű legyen. Az emberek eddig azt hi ték, sőt még ma is negyon sokan azt hiszik, hogy a föld méhében egész patakok csörgedeznek, avagy tavak, medencék rejtik magukban a különböző gyógy- és hévvizeket és egész géztartályokat. Ez a hit a legteljesebb mértékben téves. A föld mélyében ugyanis semmi ilyen képződés nincs, mert a vis, vagy a géz kizárólag a homokrétegek szemcséi között áramlanak, azok parányi hézagait töltvén ki. Ebből következik, hogy eredményes csak az a fúrás lehet, amelyik egy ilyen rétegei érint. Ez esetben ugyanis a kiáramló gázok hajtják felfeié a vizet, nem pedig a hidrostatíkai nyomás, ami az egyenletesen sík Alföldön különben sem bír jelentőséggel. Vagyis értézivi?et nyerni csak ott lehet, ahol gőzök, vagy gázok is jelen vannak, ahol ezek hiányzanak, ott a viz fel nem tör s ezt felemelni legföljebb szivattyúCelpke-áruhéz Békéscsaba, Andréssy-út 6 Selymek csipkék harisnyák rövidáruk, dinessttok a legnagyobb Ti&sitékban val, vagy komprimált levegővel lehet. Az eddigi tapaszteletok szerint az Alföldön majdnem mindenütt lehetne eredményes fúrást végezni, ami azonban nem jelenti azt, hogy éppen egyes városok vagy községek beépített területén, hanem azoktól esetleg néhány kilométer távolságban, mert hiszen a városok és községek léíesiíése alkalmával arra nem is gondolhattak, hogy éppen egy olyan réteg felé építsenek, mely hévvizet és gázt tartalmaz. (Folytatjuk) Mezégazdasági mániások biztosítása Egyike a legsürgősebben megoldandó, de egyúttal a legbonyolultabb kérdéseknek a mezőgazdasági munkásoknak betegség esetére való biztosítása. Jogo3 kívánsága a mezőgazdasági munkásosztálynak, hogy éppúgy, mint az ipari munkások, ők is biztosítva legyenek betegség esetére is. Ha a mezőgazdasági munka olyen állandó jellegű volna, mint az ipari munka, akkor ennek a kérdésnek megoldása nem lenne nehéz. Hiszen az állandó jellegű mezőgazdasági cselédségnek betegség esetére szóló igénye it már regen szabályozza a cselt dtöivény. De hogyan lehessen azt a mezőgazdasági munkást nyilvántartani, a reá eső járulékokat pontosan behajieni, eki ötvenkét hétből harminc hetet dolgozik egy esztendőben, mint bérmunkás és ezt a harminc hetet is különböző időközekben, különböző munkaadóknál tölti el, huszonkét hetet pedig otthon dolgozik a saját földjen, a saját háza körül, eeetieg bemegy a városokba alkalmi munkákat, nem ritkán ipaii segédmunkákat végezni ? Á kérdés tehát nem egyszerű. De feltétlenül megoldandó. Szükséges tehát, hogy ez érdekképviseletek komolyan foglalkozzanak, vele és keressék a megoldás módját. JL css&froi piac A terménypiac szombeti árai © következők: Buza 2800-29 00

r érpa 2500—26'00. rozs 2450— 2550, ótengeri 23.00-2400, ui morzsolt 21'CO—2200, csöves tengeri 16.50—17.50, zab 20.50— 21.50, köies 18.50-19.50, tökmag 53.50-56-00, kendermag 34 5035.50, napraforgó 22.50-23.50, bab la 25'50—26'50 pengő métermázsánkent. GutvIÜ Frigyei • Selymek Csipkék Harisnyák Rövidárui