Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-28 / 245. szám

Egyes szám ára 10 fillér iáktaala, mi október 28 Péntek 54-1 árfolyam, 245-11 nm BEKESM meflMtéui őtjafe: Helyben és vidékre postán küldve: nagyed(T:I 6 pengő, egy hónapra 2 pengi. Példányonként 10 fillér. Fői*«ke»«t6: Dk. Gy5cjfyB»J J£no« Felelffs sserkesstő i íiltpiiiiijpl Sámuel TeJefoom&MI : "/ Sserkcsatóiég ét kiadóhivatal: Békénoaabá*, II. kerttlel Ferenoi Jósieí-téi 20. aníiss sieti. Hirdetés dijsss'oás sxciln't. Takarékoskodjunk Az utóbbi évtizedek, különösen pedig a világháború tapasztalai világosan mutatják, hogy a három termelési tényező: a természet, munka és !őke közül ugy az egyén, mint a társadalom kereteben az utóbbinak van legfontosabb szerepe. Sőt, ha a történelem lapjait lapozgatjuk, lépten-nyomon akkor azt látjuk, hogy az egyes orszógok emelkedésének a polgárok takarékoskodása által összegyűjtött tőke, hanyatlásának viszont ennek a tőkének könnyelmű elfecsérlése volt leginkább ez előidézője. Ugy az ókorban, mint a középkorban találunk erre példát. Az ókorban a római birodalom hanyatlását, sőt teljes szétzüllesét, a középborban pedig a hatalmas, minden természeti kinccsel rendelkező Spanyolország bukását idézte elő polgárainak fényűző, a pillanatnyi élve zetekért mindent feláldozó életmódja, Arra pedig, hegy a takarékos életmód miiyen áldásos köveikezmenyekkel jár. gyönyörű példa korunkban Svájc és Hollandia. Ez a két kis ország nem rendelkezik sem erany-, sem ezüstbányákkal, földjeiken az időjárás mostohaséga miatt úgyszólván semmi sem terem. De mégis mit látunk? Látjuk, hogy mindkét ország polgárai békés megelégedettségben. rendezett vagyori viszonyok között élnek. Ha ennek a körülménynek okát keressük, rögtön rájövünk arre, hogy mindkét he lyen ez általános jólétet a polgárok céltudatos takarékoskodása idézte elő. Pedig, mint fentebb mondotluk egyik sem rendelkezik oly vagyonnal, melyből — mint mondani szokás — könnyű takarékoskodni. Az a hatalmas nemzeti vagyon, mellyel már mindkét állam rendelkezik, szó szoros értelmében polgárainak filléreiből tevődött össze. Mert sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a fillérekből is lehet tőkét gyűjteni, hiszen a völgyben a falvakat összedöntő lavina is a hegytetején még csak hópehely volt. Sajnos, e mai kor emberének, noha ez irányban ezer és ezer tapasztalattal rendelkezik, még mindig magyarázni kell a takarékos életmód áldásos következményeit. Az emberi természetben benne van ez a rossz tulajdonság, hogy keresményét — akár nehéz munka árán, akár könnyű szerrel szerezte — szereti könnyelműen elkölteni. Pedig e tulejdonség szomorú következményeivel napró napra találkozunk. Az egyén vagyoni bukása, elzüllése, a családi élet fel bomlása legtöbb esetben a könynyelmü költekezésre vezethető vissza. Takarékoskodjunk tehát vagyonúnkkal. Ne tévesszük soha szem elől, hogy az a tőke, amit ezáltal összegyűjtöttünk, egykor nagyon is javunkra fog szolgálni. Áll ez egyformán a munkásra, mint a tisztviselő társadelomra, iparosra, kereskedőre. Mily jóleső érzés az előbbinek munkaképtelensége idején saját szorgalmából összetakarított tőkéjéből éldegélni, utóbbinak pedig öregségét például egy ugyancsak munkája órán szerzett kis családi házben eltölteni, szemben azokkal, akik egy könnyelmű, tékozló életmód után öregségükben embertársaik jószívűségére, kegyelemkenyerére szorulna. A takarékosság fontosságának és szükségességének propagálására a kormány és az ország pénzintézetei országos akciót indítottak. Október 31 én takarékossági napot rendeznek, amikor is intézményekben, egyesületekben, körökben, iskolákban előadásokon kívánják ismertetni a takarékosság fontosságát és szükségességét ugy egyéni, mint nemzetgazdasági szempontból. Bud János dr. Churchill kincstári Kancellárnál Churchill legközelebb Magyarországra jön London, október 27. (MTI) Lord Churchill kincstári kancellár tegnap délután 3 órakor fogadta Bud János dr. magyar pénzügyminisztert s vele rendkívül szívélyes eszmecserét folylatott, mely menten minden hivatalos jellegtől teljesen magántermészetű volt. Churchill igen meleg hangon utalt Magyarország és Anglia történelmi barátságára és reményét fejezte ki, hogy a legközelebb személyesen is felkeresheti Magyarországot. Élénken érdeklődött Magyarország jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzete iránt. Megemlítette, hogy az ország milyen hatalmas erőfeszítést végzett, amikor helyreállította pénzügyi egyensúlyát. Hangoztatta an' nak fontosságét, hogy az ország továbbra is a mcstani megbízható pénzügyi politikát kövesse. Bud János dr. pénzügyminiszter behatóan tájékoztatta a kincstári kancellárt Magyarország pénzügyi, gazdasági és szociális előrehaladásáról. Végül kifejezésre juttatta Magyarország hálóját azért a segítségéit, melyet az angol kincstári hivatal s az angol pénzügyi körök juttattak az országnak. Románia helyzete rendkívül súlyos flz intelligencia nagy része Bratianu ellen fordult Róma, okt. 27. (MTI) A Giornale D Italia súlyosnak látja Románia belpolitikai helyzetét. A lap azt irja, hogy a román ellenzéki pártok annak idején csupán de facto ismerték el Mihály herceget uralkodónak, nem pedig jure. Az ellenzéki párt gyenge, de a trónöröklés kérdésében nagyon kellemet len vitét provokálhat és zavart okozhat. Bratianu ugyan el van szánva aira, hogy kíméletlenül letör minden forradalmi megmozdulást, de tény az, hogy a hadseregben, sőt a tisztikarban is számos híve van Carol hercegnek. Emellett Románia gazdasági helyzete is súlyos s ezéit is Bratianut - teszik felelőssé, Romániában az élet mértéktelenül drága s a fizetések aránytalanul kicsik. Romániában ezenfelül elképzelhetetlen mértéket öltött az államitigazgatás rendetlensége és a korrupció, mely általános elkedvetlenedést okoz. Az inteligencia nagy része Bratianu ellen fordult, nem annyira Károly iránti szimpátiából, mint inkább azért, hogy a korrupt kormányzatot eltávolítsa. Igy minden egészséges elem a karlista mozgalomhoz csatlakozott, mert általános az az óhaj, hogy az országot meg kell szabadítani a korrupt haszonlesők uralmától. A Giornale d'Italia éles állásfoglalása Bratianu ellen nagy feltűnést keltett. A budapesti iparosság a vidéki iparosok ellen Pálfy Dániel diszkreditálja céljából lapot indítottak — A vidék iparossága ne üljön fel a fővárosiak hangulatkeltést törekvésének (A Közlöny eredeti tudósítása.) Emlékezetesek azok a botrányos jelenetek, melyek a székesfehérvári iparos kongresszuson végbementek és amelyeknek közvetlen okozói a főváiosi iparosok voltak, annak ellenére, hogy a botrányok ódiumét a vidékiekre akarták hárítani. A fővárosi iparosság, mely az IOKSz révén fenékig kiélvezte az állami támogatások minden fejtéját, saját priviiégizált helyzetét féltette a vidéki iparosság egyöntetű ellenzéki állásfoglalásától. Miutén a vidéki iparosság vezére Pelfy Dániel nemcsak, hogy nem hátrált meg a fővárosiak frontális támedása előtt, hanem ellenkezőleg, bátor szokimondással követelie a vidék iprrossága részére mindama jogokat, melyek őt megilletik, most őt akarják a vidéki iparosság szemében lehetetlenné tenni. Első dolga volt a fővárosi iparosságnak, a lapalapitás. „Iparos Újság

u cimen lapot indítottak, melynek mindjóit első száma Pálfy Déniel ellen rohan ki. Ismerteti a népszeiü iparos vezér életét, de olyan szemmel látható célzattal, hogy ez olvasó azonnal tisztában lehet a céllal, mely nem lehet más, mint Pálfy Dánfel dlszkredi. tálasa. Olyan célzatosan állították össze élettörténetének egyes adatait, ami már magában véve alkalmas arra, hogy a vidék iparossága elforduljon ettől az újságtól, melynsk létrehozói az „Iparos Újság" nevet merészelték adni. A vidéki iparos8 ág záit sorainak megbontását célozta az az intézkedés, hogy ezt az újságot díjmentesen küldtek meg az ország valamennyi iparosának. Pár nappal ezelőtt megírtuk, hogy az országban mintegy negyedmillió iparos van, elképzelhető tehát, hogy ha csak a fele kapta meg ingyen az uj Iparos Újságot, micsoda óriási összeget fordítottak a fővárosi iparosok a propaganda céljaira. Vájjon honnan kerülhetett ki ez a kétségtelenül hatal-