Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-28 / 245. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 október 26 mas összeg, melynek feláldozása is csak azl bizonyítja, hogy még sokkalta óriásibb lehet az az öszszeg, melyért érdemes volt kockáztatni emezt. Akik a propaganda pénteket összeadták, bizonyára tudták, hogy azokat az összegeket véd k, melyeket jogtalanul a videkiiparosságelől vontak el a fővaroslak. A vidék józan iparossága tehát ne üljön fel a fővárosi „Iparos Újság" izgatásainak és megkörnyékezéseinek, hanem tartson ki szilárdan amellett a programm mellett, melyet a vezetők az össziparosság érdekében kitűztek : A fővárosiakkal egyenlő feltételű részesedés a közmunkákból és egyenlő feltételű részesedés az állami hitelekben. Mindaddig, mig a fővárosi iparosság minden feltétel nélkül el nem ismeri a vidék jogait, a vidék iparossága óvakodjék minden kooperációtól a fővárosiakkal. fiiért nem Kapott értesítést a megye a Külföldi Kölcsönről Gyuláról jelentik: A vármegyék külföldi kölcsönének második részlete ügyében az összes lapok szerint megtörtént a döntés és a környékbeli vármegyék több mint egy hónapja meg is kaplák a kölcsön hátralevő részét is. Csodálatos azonban az, hogy mig más megyék már intézkedhettek is a vett értesítés alapján, Békésvármegye egy sor értesítést sem kapott. Ebben az ügyben dr. Daimel Sándor alispán a következőket mondotta : — A törvényhatósági bizottság tudvalevőleg a kölcsön második részletének felvételétől elállott, azonban a minisztériumban ugy döntöttek, hogy Békésmegyének elvi szempontból 1000 font sterlinget, 345 millió koronát fel kell vennie. Ezt el is határozta a megyegyülés, azonban azóta a külföldi bölcsön második részlete ügyében egy sor irástsem kaptam. Lehet, hogy ez ezer fontot sem adják, de nem is bánjuk, mert a köfcsön a változott viszonyok következtében igen súlyos lett. Kiadta a földmivelésfigyi miniszter az 1927. évi állatösszeirás eredményét Lovak kivételével csökkent állatállományunk Budapestről jelentik : Az 1894. évi XII. t.-c.-ben foglalt rendelkezésnek megfelelően a földmivelésügyi miniszter ez évben is elkészíttette a magyarországi haszonés tenyészállat összeírást, amelynek adatai ma kerültek nyilvánosságra. A nagy gonddal készített statisztika szerint Magyarország haszonállatállománya az 1927. év tavaszi állapota szerint szarvasmarhában 1,805.438, lóban 903.326, sertésben 2,386.634, juhban 1 millió 610.716, kecskében 36.418, szamárban és öszvérben 6441 darab volt. Különösen érdekes a sertésállomány megoszlása, amelynél faj szerint 90.89%-a az állománynak zsirsertés s a hussertésállomány csak 911% A haszonáiíatállományt az előző évi adatokkal összehasonlítva azt Iétjuk, hogy csa'as az ország lóállománya gyarapodott nagyobb mértékben, mig e szarvasmarha-, , sertés és a többi haszonállatállomány a mult évihez kevesebb lett s különösen jelentősen keveseb b a sertés. A tenyészállalok száma 1927ben jelentékeny szaporodást mutat : 924,379 darab szarvas narha, 441.489 darab ló, 556 129 darab sertés és 1,001.637 darab juh a a folyó évi állomány. flz EzvangéliKus LelKészegyesület Közgyűlése Panaszok az egyháztérvesztéséről -- Kovács flndor békési és Keviczky László kondorosi lelkészek ünneplése Budapestről jelenlik: A Deáktéri iskola diszíermében tegnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesület. A közgyűlésen többszáz lelkész vett részt, köztük Geduly Henrik, Raffüy Sándor és Kiss Islván püspökök. Paulik János, az egyesület elnöke, lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést s ezután a lelkészi nyugdíjintézet újjászervezéséről, majd az aggasztó közszellemnek arról ez irányzatáról beszélt, amely mostanában enynyiszor talál ürügyet az evangélikus egyházba való beütésre és még a történelmi jogokat sem respektálja. Az egyház országos viszonylatban is észrevehetően kezd veszíteni súlyából. Folyton csak kér, holott országos törvényeink értelmében követelni volna joga. Egyetlen luíheránus pap sincs az or szággyülésben. Igen féjdalmas érfl tervezett tisztviselői áruhitel romlásba dönti a tisztviselőit fl javaslat törvényerőre emelkedése esetén a tisztviselőt kényre-kedvre kiszolgáltatja a szövetkezetnek — Fizetésemelésről se álmodjanak akkor a tisztviselők (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Közlöny egyik legutóbbi számában éltalánosságban ismertettük a tárgyalás előtt álló javaslatot, mely a köztisztviselők áruhitelét lenne hivatva elősegíteni. Teszi azt pedig ugy, hogy megvalósulása esetén ugy a köz!nztviselő, mint az iparos és kereskedő arról koldulna. Es alkalommal az általáno3ságben felhozott érveket külön-külön részletezve ismertetjük. zéseket keltett a Luther»szobor ellen megindított akció is. Luther Márton eszméi Magyarország szellemi fejlődését is inspirálták, lendítették. A nagyhatású elnöki beszédet a közgyűlés nevében Dúszik Lajos köszönte meg Paulik Jánosnak, majd Raffay Sándor szólt hozzá az elnöki megnyitóhoz. A közgyűlés lelkesen ünnepelte Kovács Andor békési esperest 35-ik és Bezegh Sámuel, Magyary Miklós, Keviczky Láizló és Nemes Károly lelkészeket 40 évi papi működésűk alkalmából, majd Barfos Pál irósmagyarézalot, Stráner Vilmos soproni egyetemi tanár „Gyakorlati lelkészképzés" cimen tartott előadást, Wagner Ádám pedig az újjászervezett lelkészi nyugdíjintézet ügyét ismertette. Masznyik Endre dr., volt teológiai igazgató elparentálását állva hallgatta végig a közgyűlés. Elegendő árubitele van e jelenleg a köztisztviselőknek Jóllehet, a fennálló törvényes rendelkezések a közalkalmazottak illetményeinek lefoglalásához a kereskedelemnek és iparnák bírói jogsegélyt nem nyújtanak, mégis a közalkalmazottak áruhitel tekintetében ugy a jelenben, mint a múltban messzemenő előzékenységgel találkoztak ipar és kereskedelem részéről egyaránt. A kereskedelem és ipar ezirányu tevékenysége bizonyítják, hogy a közalkalmazottak előtt az ajtók nem csukódtak be és áruhitel igénybevélele esetén kamatmentesen csak a már előre kialkudott készpénzárat fizetik. Alapja ennek az, hogy a 18 as törvény értelmében a közalkalmazott csak illetményei bizonyos hányad a erejéig veheti igénybe a Pénzintézeti Központot és igy a szabadon maradt rész még mindég elegendő hitelezési bázist nyújt, arról nem is 3zólva, hogy a Pénzintézeti Központ csak pénzkölcsönt folyósíthat, amely nem kerüli el az ipart és kereskedelmet. A köztisztviselőnek tehát igenis eddig meg volt a hitelképessége. A javaslat ezután megsemmisíti a hitel alapját, melyre eddig kereskedelem és ipar számíthatott. Ugyanis eddig a közalkalmazott illetményei csak mérsékelten, a törvényben megállapított s a fizetéshez arányosított kereteken belül voltak lefog lalhatók, ezentúl azonban az illetmények egy egész évi összege képezvén a hitelkeretet — melyhői bór csak 30 százalék igényelhető ki — kereskedő és iparos hitelt már nem nyújthat. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet a közalkalmazott egy egész évi járandóságait veheti igénybe, a közalkalmazottnak a kereskedelem és iparnál élvezett áruhitelének minden fclapja megdől, mert a javaslatnak ez a rendelkezése a közalkalmazott illetményeit tulajdonképpen nem egy, hanem több évre köti le, ami a köztisztviselő és a szövetkezet között majdan fennálló üdeti összeköttetés termésjetéből és azon tényből folyik, hogy az illetményeknek az élelköltségek fedezésére is kell szolgálniok. Kereskedelem és ipar kénytelen lenne tehát teljesen elzárkózni köztisztviselőknek nyújtandó áruhitelezés elől, minek kárát elsősorban maguk a közalkalmazottak lá nák, mert eiesnének egy tárgyi biztosíték nélküli, kamatmentes kizárólagosan személyi hiteltől. A Pénzintézeti Központ a javaslat folyományaképen gyakorlatilag megszűnne mint hitelforrás, me n minden hitelkereső közalkalmazott, aki eddig is csak a javaslatbán megjelölt cimen kérhette a hitelt, ily irányú igényével ezentúl kényszerülne a Szövetkezethez fordulni. A Szövetkezet ily módon idők folyamán egyedüli hitelforrása lenne a közalkalmazottnak, ami egyrészt azt fogja eredményezni, hogy a közalkalmazott a Szövetkezet által diktált versenynélküli áron lesz kénytelen vásárolni, másrészt pedig örökös lekötöttséghez fog vezetni. A javaslat kizárja a fizetásrendezást Siralmas és megszégyenítő a javaslat indokolásának az a megállapítása, hogy a közalkalmazottak f zetése csak pusztán a legszükségesebb élelmiszerek fedezésére elégséges. Szörnyű önbeismerés ez a kormányzat részéről, hogy közalkalmazottaink a vegetatív létminimumot sem érik el. Ha mér ez a bevallása a szomorú tényeknek megdöbbentő, aggályosnak tartjuk azt, hogy a közalkalmazotti kar megélhetésén a kormányzat nem az egyedüli méltó módon: az illetmények régóta esedékes rendezésével és felemelésével akar segíteni, ezen felül fennálló hi'e'igényeiket nem az eddigi rendszer szerint a Pénzinztézeti Központ ulján elégíti ki, hanem áruhitelt nyújt nekik. A fizetések rendezésének, illetve felemelésének akadálya nincs, hisz az államkincstár állandóan feleslegekkel gazdálkodik. Ezekből a feleslegekből juttassanak a közalkalmazottaknak. Á tisztviselők fizetésének felemelése nemcsak a tisztviselők érdeke, hanem az egész kereskedelemé és iparé, az egész közgazdaságé, mert a közalkalmazottak illetményei gyorsan kerülnek a gazdasági körforgalmába és igy a felfokozott fogyasztás megtermékenyitőleg hat. Avagy falán éppen azt célozza a kormány javaslata, hogy az adóterhek alatt összeroskadó ipar és kereskedelem ebben az élénkített forgalomban ne részesülhessen? Nen hihetjük, hogy józan átgondolás mellett ily végzetes gazdaságpolitikai tévedést elkövetni lehessen I Mindezen felül demoralizáló is a javaslat, mert a közalkalmazottat a tisztességes bér reményétől is megfosztja. (Folytatjuk.) — A csabai kórház forgalma. A békéscsabai közkórház 3 ik évnegyedes ügyforgalmáról beérkezett jelentés szerint felvétetett 435, maradt 295 beleg, akik közül elbocsáttatott 439, meghalt 16 és visszamaradt 275. Az ápolási napok száma 9156 volt.