Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-01 / 222. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1927 október 1 Szombat MMMMMMWMMMMW 54-11 évfolyam, 222-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY WMWMMMMMtfMMfMMMMMWM POf.miü IIP1IIF AMHMMMMIMMMMIMM tMMWMMWMWMWMWt fiISftsstési flijsk : Helyben és vidékre postán kfildve: negyed­ivre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Fősaarkeaatő: Dr. GyBnjgyötsí Jánoa Felelős aaerkesstő i Filippinyi Sámuel Telofonas&m: 7 Saerkesitőség és kiadóhivatal: II, kerület Kerenca Jóasef-téi 20. taám alatt, Hirdetés dijsaabás saerlnt. 7J külügyminiszter jelen­tést készít a Paleotogue ügyről Budapest, szept. 30. Walko La­jos külügyminiszter, aki tegnap este érkezett Budapestre, nyomban el­készítette jelentését a Paleologue üggyel kapcsolatban a miniszter­elnök számára. Hir szerint Buda­pestre rendelik Semsey Andor grófot is, hogy a külügyminiszter­nek személyesen számoljon be a Paleologue féle jegyzék eredetéről és arról, hogy mikép és miféle rendelteléssel került hozzá a jegy­zék. Eltűnnek a régi szivarok Budapest, szept. 30. A dohány­jövedék igazgatóságétól vett érte­sülés szerint a régi szivarok el íognak tűnni és helyükbe 6—7 hónap múlva teljesen ujak kerül­nek forgalomba más elnevezéssel és teljesen modernizálva. fl nemzeti ereklye ügyében értekezletet tartanak Rothermere aKció társa­dalmi Kiszélesítése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Közönségünk eiőit teljesen isme­retes az angol ujságkirálynak, Ro­ihermere lordnak akciója, mely minden magyar ember lelkének legbensőbb érzelmeit és vágyait erősítette meg a további küzdel­mekre. Roíhermere lord ez év Pünkösd­jén Budapesten járt, mikor is az elszakított vármegyék földjéből egy-egy porszemet záró díszes ereklyét nyújtottak át neki em­lékbe. Amikor megmagyarázták a lordnak, hogy mit jelent és mit zár az ereklye, szemmel látható­lag lelke legmélyéig megrendült és kijelentette, hogy ez lesz egyike legszentebb emlékeinek. A propagandához az is hozzá­tartozik, hogy a nemes lord ak­kor, ha idejön — mint ahogy mondotta rövidesen — lássa azt, hogy nemcsak idegeneknek aján­dékozzuk ezeket az emlékeket, nemzeti fájdalmunk egy-egy por­szemét, hanem mi magunk is vi­seljük, emlékeztetőül állandóan szemünk előtt tartjuk. Ezért az ereklye kicsinyített másának terjesztése céljából Bé­késcsabán is értekezlet lesz. Az értekezletet ma délelőtt 11 órakor a reálgimnázium tornatermében tartják meg. Reméljük, hogy azon a város társadalma nagy szám­mal fogja képviseltetni megát. Francia-orosz semlegességi szerződés CsaK lengyel—orosz háború esetére nem vonatKoznéK a szerződés London, szeptember 30. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója a Frenciaorazág és Oroszország között az adósság rendelési tár­gyalásokkal párhuzamosan bizal mas tárgyalásokra hivja fel a köz­vélemény figyelmét. Ezek a tár gyalások a kölcsönös semleges íégi szerződés megkötésére irányulnak. Oroszország három feltételt szab Franciaország elé: 1. Francia­ország a legszigorúbb semleges­séget tanúsítsa minden o yan há­ború esetén, mely O.oszo.szág és egy más állam között folyik, ki­véve egy esetleges lengyel—orosz háborút. 2. Franciaország formá­lisan is ismerje el a jelenlegi orosz határokat. 3. Fraici«ország kötelező igére!et tegyen arra, hogy mindennemű megtorló rendsza­bály (blokád, bojkott stb.) esetén, mely Oroszország ellen irányulna, tartózkodó álláspontot foglal el. Szó van arról is, hogy a két or­szág együtfei egyez'elő bizottsá­got alakit a vitás kérdések eldön­tésére. Angol részről a francia— orosz tárgyalásokat nagyfokú ide­genkedéssíl Kisérik. Ujabb ajánlat a béKésvármegyei gazdasági vasúthálózat megépítésére Sármezey Endre tervezetét 35 éves Kölcsönnel meg lehetne valósítani — Egy Kilométer vasút 33000 pengőbe Kerül Türelmetlenek a piac­rendezés érdekeltjei fl jövő héten visszahelyez^ az élelmiszerpiacot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk a napokban, hogy az érdekeltség küldöttségének kíván­ságára Berthóty István dr. polgár­mester megígérte, hogy az élelmi­szerpiacot mér a mult szerdán visszahelyezi a főtérre. Szerdán mégis az érdekeltek igen nagy megütközésére a piac még min­dig a Ferencz József-téren szo­rongott. Érdeklődtünk az áthelyezés ké­sedelmének okai iránt s azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a pol­gármester nem azt igérte. hogy a szerdai piac napjára helyezteti vissza az élelmiszereseket régi helyükre, hanem azt, hogy amint a munkálatok meg­engedik, már a legköze­lebbi piaci napon. Éppen azért rendelte el, hogy a majdan aszfaltozandó szigeteket töltsék fel, mert az üzletek előtti keskeny ut nem elegendő a piac elhelyezésére. Ezek a munkála­tok már e héten befejezést nyer­nek, amikor is tekintet nélkül a városházi oldalon folyó munká­latokra, a piacot azonnal vissza fogja helyeztetni. Ez pedig a jövő hét folyamán bizonyára meg fog történni. Nem lehet csodálkozni az érde­keltség türelmetlenségén annál is inkább, mert már magának a kövezésnek hosszadalmassága is éppen eléggé bosszantó s ha ehhez még hozzávesszük azokat az érzékeny károkat, melyebet a főtéri keres­kedők szenvednek el már hónapok óta, akkor be kell látnia mindenkinek, hogy a türelmetlenség teljesen jogos és indokolt. Dallien Klára hangversenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Dullien Klára ma, szombat este 8 órakor tartja hangversenyét a Vá­rosi Színházban. E koncert utá n, mint mér megírtuk, néhány nap múlva egy egész szezonra kiter­jedő olasz-, spanyol , francia- és angol turnéra indul, hová a mű­vésznőt mult évi szenzációs sike­rei után várja a külföldi közöiség. Legutóbb — értesülésünk szerint — Dullien Klárát Nawyork legna­gyobb impresszáriója amerikai tur­néra is szerződtette, olyan előnyös feltételek mellett, hogy a művész­nő beleegyező nyilatkozata kábe­len már el is ment Amerikába. Ilyenformán az itteni szombat esti hangversenye után az európai kö­(A Közlöny eredeti tudósítása.) A mult esztendőben cikksorozat­ben tettünk szóvá és különböző vonatkozáséban megvilágítva is­mertettünk két tervet, melyek mind­egyike hivatva lenne megvalósu­lása esetén gyökerében átalakí­tani egész közgazdasági életünket. A vármegyei gezdesági vasuthá lózat kiépítésének tervéről van szó, melyre elsőnek Sármezey Endre kormányfőtanácsos adott be ajánlatot és kapott is koncesz­sziót, amelyet éppen ebben az esztendőben hosszabbított meg a miniszter. A másik terv Hady Antalé, ki hasonló tervére kért és kapott koncessziót. Ezu!tal Sármezey Endre terve­zetéről van szó éspedig abból az alkalomból, hogy a vállalkozást finanszírozó pénzintézet ujabb ajánlatot tett a hálózat kiépítésé­nek költségeire nézve. Nevezete­sen 1925 ben még buzaalapon számították ki a kilométeres egy­ségárat, amely számítási alap most már idejét mu'ta, miután a buza­éiték nem olyan stabil többé, mint a pénz. A Magyar Agrár és Járadék Bank értesítette Kova csics Dezső dr. főispánt arra nézve, hogy az 1925 ös buzaajánlatot félretéve, pénzben állapította meg egy kilométer vaspálya megéDÍté­sének költségeit éspedig olyan formán, hogy egy kilométeres vasút megépítése 33 0CD pen. göbe kerülne. A megépítéshez szükséges tő­két ugyanazon külföldi érdekelt ség — tudomásunk szerint an­gol — szolgáltatná, mint a buza­«iánlalnál. Ad^á pedig a tőkét 35 esztendős törlesztésre ugy, hoiy a mindenkori kamat 7 százalék lenne s folyósítaná a tőke teljes 100 százalékát. Az ajánlat jó­val kedvezőbb n buzakölcsön nél, miután a 35 évre elosztva, agy egy évre kisebb törlesztési összeg jutna. A főispán most körevéiben for­dult az erdekeit községekhez, hogy nyilatkozzanak az ajánlat elfoga­dására nézve. Mindenesetre jó lenne, ha a községek mennél ha­marabb megadnák a választ, amely esetben lehetséges volna az épí­tést már a tavaszon megkezdeni, ami viszont a vármegye munkás­viszonyaira nézve gyakorolna jó­tékony befolyást. Tlmerikai levél Hotljermere lordfyoz London, szept. 30. Érdekes levél érkezett a napokban Rothermere lordhoz. A levelet Cornish, az amerikai unitáriui egyház elnöke irta, aki elnöke volt annak az amerikai bizottságnak, amely az erdélyi kisebbségi kérdést intézte. Cornish levelében azt irja, hogy személyes tudomása szerint ami­kor a román királyné Ameriká­ban járt, számos kiváló bankár félre nem érthető módon kifeje­zésre juttatta az álláspontját, hogy nem hajlandók addig kölcsönt adni Romániának, amig ott a nem­zeti kisebbségeket elnyomják.

Next

/
Thumbnails
Contents