Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-03 / 148. szám

Egyes szám ára 10 fillér lékésesaba, 1927 julius 3 Vasárnap 54-il áflotyam, 148-ft afa BEEESH KÖZLÖNY politikai iupilip K18fls«*éa1 dijak : Helyben is vidékre postán küldve: negyedívre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Gy5ngy5aá János Felelős szerkesztő i FUlpplnyi Sámuel Telefouiim: 7 Sierkesstőség és kiadóhivatal: BtkéaoaaMa, n. kerület Ferenci Jóssel-tér 20. siáss alatt, Hirdetés díjszabás szerint. mindig arra fogja figyelmeztetni az iparostagokat, hogy valamenynyiüknek Pályaválasztás előtt Az érettségi- és osztályvizsgálatoknak vége s növendékek szülők jórésze kínosan nehéz választás előtt áll: milyen életpálya mellett határozzon, amikor a megélhetés minden vonalon és mind'en vonatkozásában olyan borzalmasan súlyos és válságos lett. Talán éppen ez a körülmény megjelöli egyúttal az irányt is, amerre a választásnak esnie kell. Hacsak valamely gyermek különös elhivatottságot nem mutat valamely pálya iránt, amikor ennek a képességnek megmentése és kiaknázása nemzeti érdek is, mindenki lehetőleg olyan életpályát válasszon, ahol a szükséges alapismereteknek elsajátítása után a tudását leggyorsabban tudja kenyérre váltani. Vagyis röviden: hacsak nem különös tehetség valaki, ugy ne folytassa tanulmányait, hogy minél hamarabb megélhessen atudásából. Semmi értelme nincs annak, hogy ikellő anyagi erők hiján a mai rettenetes életharcban hosszú és küzdelmes egyetemi tanulmányokba bocsátkozzék valaki, ;amikor egyrészt szegénysége kétségessé teszi a tanulmányok megkívánt elvégzését, másrészt a pályakezdéskor sorvaszthatja £l az indulni akaró karriert. Amikor — borzalommal olvassuk és látjuk — egyetemi fakultások tudorai kénytelenek rájuk nézve valóban megalázó, szolgai munkát vállalni, meg kell szűnni végre a magyar társadalom elfogultságának a a főiskolai diplomák iránt. Igen sok diplomás embert látunk, akinek tudásának köre és tartama szűkebb sok magaképzett, okos, intelligens iparos, kereskedő vagy gazdálkodó tudásánál. A tudomány az közvagyon, ahhoz mindenki hozzájuthat, nemcsak az egyetemeken, sőt — valljuk be — sokszor könynyebben az egyetemeken kivül. És ha antodidakta példákra van szükség, gondoljunk csak megboldogult Nagyatádira, aki nem végzett csak hat elemit valamelyik derék falusi tanítónál, mégis a természetes esze, tudásvágya, hangyaszorgalma, nagy olvasottsága olyan tudáshoz segítették, amely sok vonatkozásban akadémikus képzettségű embernek is díszére vált volna. A főiskolai tanulmány ma nagyrészt nem tudománygyüjtés, hanem minősítés, diplomaszerzés. A diploma — látjuk — nagyon sokszor rosszul vagy sehogyse kamatozik. A szülőket ne a hiúság vezesse, hogy a fia a dr.-t a családi név elé biggyeszti, hanem a kenyérkérdés. Nem diplomásokra, de kenyérkeresőkre van szükség. Olyanokra, akik ha talán még hiján vannak is az univerzális műveltségnek, de olyan gyakorlati ismereteik vannak, amelyekre szükség van s amit ép | azért megfizetnek. Minisztertanács foglakozott a drágasággal Ankéten állapítják meg a rendszabályokat Budapest, jul. 2 A fokozódó drágaság szóba került a legutóbbi minisztertanácson is. A kormány hozzájárult a rendőrség intézkedéseihez és utasitolta a belügyminisztériumot. valamint az öszszes vidéki hatóságokat, hogy szintén hozzá nagy eréllyel fogjanak az árak ellenőrzéséhez. Mivel a drágaság kérdáse kőigazdasági vonatkozású, fildnive lésüuyi és pénzügyminisztérium egymással érintkezésbe fog lépni ebben a kérdésben és a közeljövőben ankétet is fognak tartani, amelyen tárgyalni fo?ják a drágaság letörésére irányuló rendszabályok bevezetését. Nagy lelKesedéssel vette tudomásul a békéscsabai iparosság a székház megvételét Nem részvénytársaságé, hanem az össziparosságé lesz a ház — fl városnak erkölcsi kötelessége támogatni a testületet — flz ipartestület előljárósági ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Közlöny tegnapi számában megemlékeztünk a csabai iparos társadalom nagy örömet kellő szenzációjáról, arról, hogy annyi küzdelem után a testület végre hozzájutott jövőfejlődésének egyik legfonto-abb eszközéhez : az iparosszékhizhoz. Az iparo3 társadalom évek óta tartó SZÍVÓS küzdelmeivel bebizoj nyitotta azt, hogy az iparoB-szék• ház létesítésének gondolata nem csak egy véletlenül felvetődött eszme, hanem egy a jövő fejlő • désnek a célkitűzések során, alapos meggondolás után az a biztositéka, melyért érdemes volt annyi hiába való kísérletet tenni. Az iparos székház eltéphetetlen kötelékekkel fogja összefűzni az iparostársadalom tagjait, mert az épület lesz az a szinbólium, mely közös fedelük van, mely alatt tehát meg kell szűnnie minden az életben oly gyakori személyes torzsalkodásoknak és minden egyes tag lelkébe e fedél alatt bele kell idegződnie annak a meggyőződésnek, hogy csak akkor boldogulhat ennek a városnak ez a kiváló társadalmi osztálya, ha szívós akarattal munkálkodnak egymás boldogulásén. Épen azért, mert ez nemcsak elhangzó frázis, hanem a legegyszerűbb és a legtermészetesebb igazság, csak helyeselni tudjuk az elöljáróság határozatát, mellyel tegnapi ülésén Kovács Mihály elnökletével kimondotta, hogy az iparosszékház tulajjoga nem egy részvénytársaságé, hanem az össziparosságé lesz. Világosabban meghatározni az épület célját, mint ezzel a határozattal, mással nem is lehetett volna. Bármily cseKély összeggel vegyen is részt e vételben a város legkisebb iparosa, mégis épugy tulajdonának fogja érezni a székházat, mint akár az az iparostársa, aki százszor is nagyobb összeggel járul a vételhez. Az ipartestület elöljárósága a házvétel ügyében julius 17-én délután 4 órára rendkívüli közgyűlést hivott egybe, melyet határozatképtelenségesetén julius24-én ismétel meg. Hisszük, hogy ezen a rendkívüli közgyűlésen a város valamennyi iparosa ott lesz és a föntebb emiitett elhatározást teszi magáévá. A városnak pedig, mely a viszonyok következtében bármi okból is nem volt abban a helyzetben, hogy az iparosságnak e nagyfontosságú kérését kielégítően teljesíthesse, egy köteles jége még mindig fenmarad. Miután a város az iparosság lemondása folytán egy értékes telek birtokában marad egyrészt, másrészt pedig az iparosság az a társadalmi osztály, mely soha nem követelt, mindig szerény volt, sőt nagyon sokszor gyámoltalanul szerény annak ellenére, hogy a közadók egy jórészét keservesen izzadva teljesítette CHEVROLET 1927-es legújabb typusu személy teherkocsik,alvázak!megérkeztek CORMICK és F0RDS0N TRAKTOROK mezőgazdasági gépek, Máv. golyóscséplök, varrógépek, kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők Használt traktorokat is cserélünk Mc Cormick petroleumtraktorok délvidéki lerakata és főelárusitója Iczkovits Lipót gépáruházai TELEFON 275 Békésosaba, Aadráuy-ut TELEFON 276