Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-03 / 148. szám

2 BJMsismim isöMenr Békéscsaba 1927 julius 3 FLÓRA BATIST Kulpin Jakab Békéscsaba, Szent István-tér flSi Kitűnő mosó, 100 különféle mintában, nyári női ruha újdonság, áruházam nagy kirakatában P1'92 mindenkor: Itt az ideje, hogy e társadalmi osztály is kifogás nélkül érezhesse, hogy ő is édeá gyermeke ennek a városnak. Ennek a bizonyítására a váios minden megerőltetés nélkül megteheti azt, hogy az ipartestületi évi segélyt felemeli 1500 pengőre. A város háztartásában olyan csekély összeg ez, hogy, ha joggal hiszünk e város önérzetében, egy pillanatig sem szabad kételkednünk abban, hogy ez meg is fog történni, annál is inkább, miután a város ezzel a segéllyel önmagát segíti. Hisszük, hogy e város nemcsak büszkélkedik országos viszonylatban is legelsorangunak elismert iparosságával, hanem okos és előrelátó intézkedésekkel nemcsak meg fogja tartani iparosainkat a jelenlegi nívón, hanem még inkább annak föléje fogja segíteni. Halála után egy régész a muzeumba Került (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az a sokat hangoztatott örök nyugalom nem minden esetben válik be. Mikor sírunk felett az utolsó énekszó is elhangzik, szentül hisszük, hogy végre sikerüli megszabadulnunk anyóstól, hitelezőtől, végrehajtóiéi s átaladhaljuk magunkét az örök nyugalomnak. Pedig nézzünk csak szét a muzeumban, hol a polcokon sok százéves koponyák, a szekrényekben. vagy azokon kivül teljes emberi vázak méláznak s a poroló ruha sokszor megzörgeti a csontokat s a mu2eumi lótogatók szazainak kivéncsi, olykor félénk tekintete mered feiéjök. Hány ember van, ki sokszóz év után a régész ásója réven részletekben kerül ismét felszínre s ujságpapirosba csomagolva, sok esetben csupán feje keiül a ludós zsákjába, ki aztán otthon a különböző mérőeszközökkel agyonmaceraija a szegeny holtakat. És a sok fejnélküi maradt váz miatt el sem képzelhető, micsoda fejetlenség lesz a feltámadáson ? Külörben az áitaláros tapasztalat az, hogy a legtöbb ember nem aTxrt hal meg, hogy a muzeumba kerüljön. Mégis vannak kivételek. Egy hires morvaországi archeológusnak, Jaioslav Paliiardinak az volt ez óhajtása, hogy halála után egessék el tetemeit s maradványait a prágai muzeumba helyezzek el. Helala nemsokára be is következett s 1922 márc. 12 én a prágai halotthamvasztó kemencében el is égették. A hamvasztásból visszamaradt égett csontokat s hamvakat egy egyszerű urnéba helyezték s a muzeum egyik szekrényébe állították. A rruzeum őskori vázai most már kárörvendve tekintenek a jámborrégész földi maradványaira, mivel ő sokkal hamarébb lett muzeális tárgy, mint az általa nagy buzgalommal kikotort őskori emberek. (K.E.) Byrd és társai Kétségbeesetten bolyongtak, a tenger felett Nagy hasznát vették rádióberendezésüknek Páris, jul. 2. (Wolff) A Matin közli Byrd kapitány nyilatkozatát Szikratávíró készülékünk — mondotta Byrd — rendkívül értékes szolgálatot tett nekünk. A készü lék beigazolta, hogy lehetséges meglehetősen kielégítő módon érintkezésben maradni a tengeren járó hajókkal, ugy, hogy azok támogathatják a repülőgépet a kitűzött irány betartásában. El akartuk kerülni a hideg vidékeket és talán ez volt az oka, hogy messze délre tévedtünk- Az egész ut után a legizgalmasabb pillanat az volt számunkra, amikor a víz felett egy olyan ponton találtuk magunkat, amely — mint most már tudjuk — közel volt Deuville-höz. Byrd kijelentette továbbá, hogy sem é9zaksarki re pülésében, sem egyéb utján nem szenvedett megközelítően sem annyit, mint amikor irányt tévesztve teljes kétségbeesésben bolyongtak ide-oda a tenger felett. Byrd kapitány elmondotta még a Malin nek, hogy amikor leszálltak legfeljebb 50 km-re volt még üzemanyaguk. Vevő antennájukat a rádióélcsdiek és néhány tulbuzgó szikratáviratozó, aki velük öszszekötetésbe akart jutni, megbénította, igy lehetetlenné vált számukra, hogy híreket küldjenek szét. Az alatt a 40 óra alatt, amíg a levegőben tertczkcdíak, 19 óráig sem eget, sem vizet nem láttak. Gyóni Géza, a „rab ember" Gyóni Géza halálának tiz éves évfordulójára a Békésmegyei Közlönynek irta Olcsvay Géza Különös idők különös embereket vetnek felszínre s az a megdöbbentő, hogy a különös idők eJmuiósa előtt drámai szépségű halóllal elpihennek az ilyen nagy idők nagy emberei. Meg élnek bennünk, ég a zavart idők minden lángja, mint a meteorokban s mikor bukni kezdenek jajveszékelve izznek s egészen átszellemült kis mondatokkal képesek az utókor elé uj utu nagy feladetokat vetíteni. Halk modatukbol, vagy elroulósuk megdöbbentő miként jéb 51 kiérzik az a megsejtésük, hogy egész életük hiábavalóságára koronát tesz a megfelebbezheletlen végzet ez által, hogy akkor buktatja le őket, mikor meg nem akarnak s oda buktatja le öl et, ahová önszántukból sohasem zuhantek volna. Talán sajátságos, telén sajnálatos, talán igazságos, hogy az irodelom eme nagyjai politikai mártírok, végig az egész világtörténelmen, de mi ezt ne kutassuk most, maradjunk meg a közeli idők petőfikatonájánál : Gyóni Gézánál, aki halála előtt meguta sírfeliratát, melynek végakkordja ez a nagy mea culpa: „Boldog, ki itt jársz, teérted is Megszenvedett, ki lent nyugszik, á holt; Véres harcok verték fel hírét, De csak a béke katonája volt." Én, eki rabtestvéie voltam, ma mar igazolhatom az ő halálaelőtti őszinteséget s nyugodtan odaírhatom a sirvershez folytatásként: Gyóni Géza, mint költő iveit fel, mint író mesterembert ütötték; meghalt hazája boldogulásáért honi rögtől, honi csóktól, honi szeretettől távol, mint rab, lelkében melységes hittel a magyar Hadúr iránt... Ki mer ezzel a szomorú veggel, melytől a költő sorsa a legmegrázóbb embertragédiát csiholta, szembe szállni ? .. . Az ilyen élet emlékénél csak a kalapot illene leemelni s nem lenne szabad se erről, se arról szólni, de tiz éve fojtogat kortársainak következetes képtelensége, mellyel piedesztálra emelik ugy nála, mint másoknál a: lényegtelent. Hogy milyen hiba volt őt itthon nem felfedezni, hanem ütőkártyának kijátszani és erre ez ütőkártyára visszaütni, azzal fogom bebizonyítani, hogy megmutatom mindkét tábornak Gyónit, a: rab embertI Tiz évvel ezelőtt tettem el magamban ezt a portrét s most is csak azért veszem elő, mert valaki, aki folyvást a rab Gyóni mellett élt, könyvet irf róla s csodálatosképen a költőtől nem látta meg az „embert". Senki, sem ezölelők, sem a támadók nem értették meg önéletrajzolását, hogy:: „csak a béke katonája volt." Nem a költő volt benne a nagyobb, hanem az „ember", aki megfélemlett a céltalannak látszó célok örök ismétlődésétől. Izzó kánikulás melegben estenden a szibériai steppén, egy földi barak beszögellésében üldögélt kis társaságóval, kik merengő nézését a készülő versköltői ihlettségének vélték és hallgattak, mint a templomben és ebben a szörnyű csendben Gyóni* Géza a lelkében egyre-egyre fékevesztettebben ismétlődő céltalan célok visizhangzósót figyelte. Belseje tele zsúfolódott magyar élniakarásokkal, fejmegnemhajtóssal„ ilyenkor akarós, makrancos, kíméletlen vélemények mondásával

1 könnyitgette láncoltsógát, míglen belefáradt a hiábavaló katonósdiba, hazament és éjjel petróleum, fény mellett levelet irt a Kálváriáról, azok nevében, akik sohasem léteztek, egy asszonynak, aki akkor ment el tőle, mikor visszasem hívhatta ,.. Másnap környezete megéljenezte az uj verset és nem vették észre, hogy az „ember" kér, könyörög, fenyeget, megalázkodik egy kis, pirinyó szeretetért olyanért, mely a sziv felgyűlt melegét elvezeti a lélekbe. Nem vették észre, hogy nem a költő volt a rab, hanem az „ember"! A. visszatérthitü ős erejű, hazája veszélyét előre megérző épitő embert senki se kérdezte, kutatta nálaEz fójt neki... Emlékszem, az 1916-iki Islvánnapra. 0 tartotta az Istentiszteletet. Akkortájban valami baj volt itthon a magyar kokárdával. Ez annyira fellázította pattanásig feszült tetterejét, hogy verset irt róla, mely ugy olvasva, igazi jó és szép vers, de ahogy ő beleharsogja kis templombarakba, ugy beleszegelte a vers minden szavót a lelkünkbe, hogy fellózadtak fajuló fájdalmaink s órákhosszat vonszolódtunk az istentisztelet utón,, a kerítés mellett, mert megfulladtunk volna a börtön szobákban. Másnap találkoztam Gyónival az udvaron, megkönnyebbült volt az arca, mikor elváltunk, mert nem Csillárok villanyégők, villanyszerelési anyagok óriási választókban igen olcsó árban Rosenbaumnál Andróssy ut 25. Csipke-áruház Békéscsaba, A Andrassy-út & 1 la georgettek, creppe de chinek, foulardok a legújabb divatszin és mintákban. Eredeti japán chantung, fürdősapkák a legnagyobb választékban, la selyemharisnyák az összes divatszinekben 6 pengő 80 fillér, csipkék 12 fillértől kezdve. Féifizoknik j6 fillértől, divatkesztyük 2 pengőtől kezdve, (jyermekzoknik minden szám és színben Gutvill Frigyes Selymek Csipkék Harisnyák Rövidáruk